Varga Zsolt: Összességében nem játszottunk jól

Ezüstérmes a négycsapatos tornán, újabb megnyert szétlövés Vogel Somával, tizenhat lőtt gól a japánoknak az elnyűhetetlen Hárai Balázs, Varga Dénes kettős varázslatával.
A dohai pofon után döntetlen a rendes játékidőben a franciákkal, rossz kezdés és hiábavaló felzárkózás az olaszok ellen, hat kapott gól a japánoktól a második negyedben.

Mindkét összegzés a margitszigeti Dominó Trans-kupára vonatkozik, amelyen férfi vízilabda-válogatottunk felemás teljesítményt nyújtott – de hogyan érdemes értékelnünk a látottakat a kevesebb mint két hét múlva kezdődő olimpia tükrében? Szélsőségekbe nem bocsátkoznánk, elvégre a felkészülési tornák sajátja, hogy minden csapat máshol tart a munkában, vagyis egyelőre nem mérvadók az eredmények, a mutatott játék jobban foglalkoztatja a kapitányokat. Az olaszok és a franciák például egy másik nemzetközi tornáról érkeztek, tehát meccsben voltak, a magyar válogatott viszont korábban csak a horvátokkal találkozott hivatalos mérkőzésen.

„Mindegyik meccsünknek volt jobb szakasza, de összességében nem játszottunk jól – értékelt Varga Zsolt szövetségi kapitány. – A franciák ellen nagy munkából érkeztünk, az első másfél negyedben működött, amit elterveztünk, a végén pedig volt lelkierő a csapatban, megnyertük a szétlövést. Az olaszok ellen viszont hullámzó, a kelleténél lassabb volt a játékunk, nem volt benne a meccsben, hogy nagy hátrányból fordítsunk. Lehetett látni, hogy jobb formában vannak, robbanékonyabbak, ezért is örülök annak, hogy velük folytatjuk a felkészülést, szeretnénk felvenni a ritmusukat. Sokat jelentett a közönség támogatása, hiába voltunk hátrányban, végig szurkolt a csapatnak. Úgy terveztük, hogy az olimpiára utazó tizenhárom játékos kap lehetőséget a tornán, de a kényszerű változtatásokhoz is tudnunk kell alkalmazkodni. Abban az időszakban vagyunk, amikor igyekszünk játékba lendülni, amire a margitszigeti három mérkőzésen volt lehetőségünk. Elérte a célját a torna, a hibákat szem előtt tartva dolgozunk tovább, a sikerélményeknek pedig örülünk, mert minden részlet fontos, amelyből összeáll a kép.”

A Japán ellen 16–12-re megnyert matinémeccset a szurkolók és a játékosok is élvezték, a Margitszigettől öt góllal és káprázatos játékkal búcsúzó Varga Dénes szerint az ázsiaiak játsszák az egyik leglátványosabb vízilabdát. A párizsi olimpián velük és a franciákkal is egy csoportba kerültünk, mindkét együttes bizonyította a Dominó Trans-kupán (is), hogy képes megnehezíteni a nagycsapatok dolgát.

„A japánok ereje a gyorsaságukban rejlik, de már az európai játék­elemeket is elsajátították, megtanultak jól lőni és zónázni is – hangsúlyozta Varga Zsolt, akit arról is kérdeztünk, változtak-e az erőviszonyok a tokiói játékok óta. – Megfigyelhető, hogy egyre több országban játsszák magas szinten a vízilabdát, ami jót tesz a népszerűségének. Ezzel a törekvéssel összhangban a bírói felfogás is változott: míg korábban a fizikailag erősebb csapat felőrölte ellenfelét, már nem tízből kilencszer, hanem csak hatszor-hétszer győz az esélyes. A japánok ugyanúgy megkapják a kiállításokat, ellenünk is gyorsan megjátszották a fórjaikat – csak akkor tudtunk ellépni, amikor megjöttek a blokkjaink.”

Ami a folytatást illeti, a franciák elleni július 28-i olimpiai nyitányig az olaszokkal Szicíliában, a spanyolokkal Barcelonában készül a férfiválogatott. Ahogy Varga Zsolt mondta, a következő feladat, hogy mindenki jó formába kerüljön, előrébb pedig még nem érdemes tekinteni – hosszú az út a célig, sík és göröngyös szakaszra egyaránt számíthatunk.

Utóbbitól sem kell megijedni: tudjuk, mit jelent az előadásra nézve, ha a főpróba nem az igazi…