Az 50 éves, 2002-ben visszavonuló, most üzleti úton Budapesten tartózkodó Vernon szerdán a káposztásmegyeri Jégpalotában tartott élménybeszámolót és – magyar válogatottak segítségével – kapusedzést gyerekeknek. Elmondta: minden fiatal reméli, hogy egyszer befutott profi lesz, ám az addig vezető út nagyon rögös tud lenni.
„A tanulás mindenre jó: fejben, lélekben erősebb leszel, okosodsz, műveltté válsz. Ugyanakkor, ha bármi történik a sportolói pályafutásod során, és nem lesz belőled világsztár, akkor van mihez fordulni: ott a diplomád, a nyelvtudásod” – fogalmazott több tucat „kapuspalánta” előtt Vernon. Hozzátette: persze ezek mellett sokat és szorgalmasan kell edzeni.
Megjegyezte azt is, hogy ő maga azt szeretné, ha gyermekei – akik között van hokikapus is – minél tovább tanulnának.
Az olyan feltörekvő hokinemzetnek, mint a magyar, azt ajánlja, hogy „teljes játékosokat” neveljenek, akik nemcsak támadni vagy védekezni tudnak, hanem a sport mellett komolyan tanulnak is.
A kapusposztra külön kitért:
„Az egész mezőnyben rajtunk a legnagyobb a nyomás. Szörnyű kimondani: nem hibázhatunk. Ezzel együtt kell élni, és éppen ezért kell, hogy mentálisan mi, kapusok legyünk a legerősebbek” – mondta.
Elmondta: az ő idejében nem volt olyan erős a védekező játék, több volt a gól, a mostani világban viszont az a lényeg, hogy a hátsó alakzat ne hibázzon, így tovább nőtt a teher a kapusokon.
Kitért arra, hogy az ő gyermekkorában nem voltak számítógépek, okostelefonok, videojátékok, így aztán a tanulás mellett sok időt töltött a jégen.
„Nagyszerű volt, hogy szülővárosom, Calgary NHL-es klubja, a Flames előbb lefoglalta a játékjogomat 1981-ben, majd bemutatkozhattam a világ legerősebb bajnokságában, aztán 1989-ben a csapattal Stanley Kupát nyerhettem” – emlékezett vissza.
Vernont 1994-ben elcserélték Detroitba, ahol a Red Wingsszel 1997-ben ismét bajnok lehetett, ráadásul abban az évben őt választották a rájátszás legértékesebbjének. Később még a San Jose Sharks és a Florida Panthers együttesét erősítette.
Az alapszakaszban 19 idény alatt 781 mérkőzésen 385 győzelmet, a playoffban 138 találkozón 77 győzelmet ért el. Ötször (1988, 1989, 1990, 1991, 1993) játszhatott All Star-gálán.
„A tanulás mindenre jó: fejben, lélekben erősebb leszel, okosodsz, műveltté válsz. Ugyanakkor, ha bármi történik a sportolói pályafutásod során, és nem lesz belőled világsztár, akkor van mihez fordulni: ott a diplomád, a nyelvtudásod” – fogalmazott több tucat „kapuspalánta” előtt Vernon. Hozzátette: persze ezek mellett sokat és szorgalmasan kell edzeni.
Megjegyezte azt is, hogy ő maga azt szeretné, ha gyermekei – akik között van hokikapus is – minél tovább tanulnának.
Az olyan feltörekvő hokinemzetnek, mint a magyar, azt ajánlja, hogy „teljes játékosokat” neveljenek, akik nemcsak támadni vagy védekezni tudnak, hanem a sport mellett komolyan tanulnak is.
A kapusposztra külön kitért:
„Az egész mezőnyben rajtunk a legnagyobb a nyomás. Szörnyű kimondani: nem hibázhatunk. Ezzel együtt kell élni, és éppen ezért kell, hogy mentálisan mi, kapusok legyünk a legerősebbek” – mondta.
Elmondta: az ő idejében nem volt olyan erős a védekező játék, több volt a gól, a mostani világban viszont az a lényeg, hogy a hátsó alakzat ne hibázzon, így tovább nőtt a teher a kapusokon.
Kitért arra, hogy az ő gyermekkorában nem voltak számítógépek, okostelefonok, videojátékok, így aztán a tanulás mellett sok időt töltött a jégen.
„Nagyszerű volt, hogy szülővárosom, Calgary NHL-es klubja, a Flames előbb lefoglalta a játékjogomat 1981-ben, majd bemutatkozhattam a világ legerősebb bajnokságában, aztán 1989-ben a csapattal Stanley Kupát nyerhettem” – emlékezett vissza.
Vernont 1994-ben elcserélték Detroitba, ahol a Red Wingsszel 1997-ben ismét bajnok lehetett, ráadásul abban az évben őt választották a rájátszás legértékesebbjének. Később még a San Jose Sharks és a Florida Panthers együttesét erősítette.
Az alapszakaszban 19 idény alatt 781 mérkőzésen 385 győzelmet, a playoffban 138 találkozón 77 győzelmet ért el. Ötször (1988, 1989, 1990, 1991, 1993) játszhatott All Star-gálán.