Nincs Curry, nincs siker – kiütötte a címvédőt a Dallas

Dallas Mavericks–Golden State Warriors 114–91

Curry nélkül kész csőd volt a Warriors. Az MVP kisebb sérülése miatt kihagyta a találkozót, és bár nélküle is meg lettek volna a bajnok fegyverei, ezúttal mindenki egyszerre játszott rosszul. Klay Thompson és Draymond Green 30 dobásból szedett össze 21 pontot, és egyedül a padról beszálló Clark tudott bármi hasznosat csinálni támadóoldalon – ez a teljesítmény még azokat is meglepte, akik a GSW vereségére számítottak. A botrányos támadójáték mellett pedig a védekezés is teljesen összeesett, kis túlzással azt csinált a Mavs, amit akart, így idénybeli második és első súlyos vereségébe futott bele a címvédő.

Élt a lehetőséggel a Mavs. A hazaiakon az első perctől kezdve látszott, hogy „érzik a vérszagot", haraptak minden pillanatban – visszakerült a kezdőbe Parsons, és Barea újabb nagy estjével gyakorlatilag már a nagyszünetre eldöntötték a mérkőzés sorsát. Addigra 18, később 30 pont is volt már a texasi előny, az 50 százalék feletti mezőny- és triplamutató jól jelzi, hogy mennyire lejátszották a Warriorst, a festékben domináltak Pachulia révén, Luke Walton tehetetlennek bizonyult – igaz, Curry mellett Barnes, Ezeli és Barbosa sem játszott, de így is óriási győzelmet arattak Nowitzkiék. Ez egyébként már sorozatban a negyedik sikerük volt, és továbbra is tapadnak a Clippersre!

A Mavericks legjobb dobói: Barea 23/15, Nowitzki 18/6, Pachulia 14
A Warriors legjobb dobói: Clark 21/9, Iguodala 12/3, Speights 12

Boston Celtics–Los Angeles Lakers 104–112

Kobe Bryant győzelemmel búcsúzott Bostontól. A Lakers legendája utolsó mérkőzését játszotta az ősi rivális otthonában, és noha gyengén dobott (15 pont 18 dobásból), ezt 11 lepattanóval (idei első dupla duplája) és egy clutch triplával igyekezett ellensúlyozni. A siker fő letéteményesei mellette Clarkson és Lou Williams voltak, ők alig hibáztak dobást, de Russell és Randle is hozta a pontokat a padról – egyszerűen jobban dobtak a vendégek, nyerték a lepattanózást, és a második félidőben már szinte végig vezettek is. A bostoni közönség az utolsó pillanatokban Kobe Bryant nevét skandálta...

„Nehéz elhinni, hogy ez volt az utolsó meccsem itt. Mintha tegnap történt volna, amikor nagydöntőt játszottunk Bostonban" – utalt a 37 éves játékos a 2008-as és a 2010-es fináléra. Előbbi a Celtics, utóbbi a Lakers győzelmével zárult.

Bryant bemutatása

Meglepődött a Boston. A hazaiak nem számítottak arra, hogy ennyire potens támadójátékkal rukkol ki a Lakers, így az első negyed után hamar hátrányba is kerültek – majd a harmadik negyedben egy 21-4-es (!) futással már jelentős előnyt építettek ki a vendégek. Thomas, Turner és Bradley pontjaival kétszer is felzárkóztak, de szűk két perccel a vége előtt Bryant elsüllyesztett egy nagy triplát, így a kétpontos különbségből ismét öt lett, többször pedig nem került egy labdán belülre a Celtics. A meglepő vereség ellenére annak örülhettek Bostonban, hogy ismét pályára tudott lépni David Lee, de ezzel ismét visszacsúsztak a keleti nyolcadik helyre.

A Celtics legjobb dobói: Thomas 24/3, Turner 20, Crowder 17/6
A Lakers legjobb dobói: Clarkson 24/3, Williams 19/3, Russell 16/6

Charlotte Hornets–Los Angeles Clippers 117–122

Végig vezetett a Clippers. Az első pillanattól kezdve a vendégek jártak előrébb, igaz, 12 pontnál nagyobb előnyt egyszer sem tudtak kiépíteni. Ez elsősorban a tripláknak volt köszönhető, Blake Griffin hiányában ismét főleg a kinti dobásokra támaszkodtak Paulék, JJ Redick 5/6, Austin Rivers 4/6 (22 pontos szezoncsúcsig jutott), Paul Pierce pedig 3/7 hármast értékesített. A gárda játéka így kimondottan hatékonyan működött, amikor a Hornets felzárkózott, mindig tudtak egy-egy futást vezetni és meglépni – a negyedik negyedbe is ez történt, 93–92 után egy 14–4-es etappal ismét lerázták ellenfelüket és ezzel megnyerték a mérkőzést.

Al Jeffersont műteni kell. A Hornets a mérkőzés közben jelentette be, hogy a center meniscusát műteni kell, így ki is hagyta a meccset, ráadásul Jeremy Lin sem léphetett pályára – ennek ellenére nem a támadójátékkal volt a legnagyobb probléma. Ugyan majdnem tíz százalékkal gyengébben dobtak mezőnyből és főleg gyengébben tripláztak, mint a Clippers, Batum, Walker, Kaminsky és Lamb is termelte a pontokat – ugyanakkor egy pillanatra sem tudták megállítani a vendégeket, így bármilyen jól is támadtak, nem tudták megfordítani a találkozót.

A Hornets legjobb dobói: Walker 29/6, Kaminsky 20/6, Batum 19/6, Lamb 19/3
A Clippers legjobb dobói: Redick 26/15, Rivers 22/12, Paul 19

Orlando Magic–Brooklyn Nets 100–93

Lopez nagyot hibázott. A center 24 pontos, 15 lepattanós, 5 blokkos estét produkált és vezérletével az első félidőben már tíz ponttal is vezetett a Nets, ám a harmadik negyed végétől elkezdett fogyni az erő és zárkózott az Orlando. Az utolsó percekben aztán fordítottak is a hazaiak, ziccerekkel vették át a vezetést, majd a Nets utolsó támadásánál egy oldalbedobás közben óriásit faultolt Brook Lopez – támadóhibát fújtak ellene, így elvette az esélyt csapatától az egyenlítő dobásra. A Brooklyn elöl-hátul elfogyott a hajrára, az első félidőben is sok pontot szereztek a Magic eladott labdáiból, amik a meccs végére eltűntek, így nem tudták megtartani az előnyt.

Irányító nélkül is nyert a Magic. Ugyan Elfrid Payton vállalta a játékot, alig öt perc után le kellett cserélni bokasérülése miatt, de a csereirányító Napier ezzel együtt is csak 17 percet kapott – sőt, a tavaly irányítóként próbálgatott Oladipónak sem igazán ment, úgyhogy őt sem erőltette Skiles. Inkább Fournier szervezte a játékot, de ezúttal nem a parádés dobószázalék hozta meg az Orlando sikerét, sokkal inkább a védekezés – a záró etapban sokkal szigorúbbá váltak hátul, a Netsnek gyakorlatilag jó dobóhelyzete sem volt, így nehéz meccset húztak be a hazaiak.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 20, Fournier 17/9, Oladipo 12/6, Harris 12
A Nets legjobb dobói: Lopez 24, Bogdanovic 20/3, Young 16

Toronto Raptors–Washington Wizards 94–91

Rövidnek bizonyult a felzárkózás. A második negyedben meglépett a Toronto és innentől kézben tartotta a meccset, a negyedik játékrész elején is tíz pont feletti előnyből gazdálkodhatott, ám ekkor megindította a rohamot a Wizards és 92-91-re zárkózott. Egy rontott Raptors-támadás után Dudley révén már átvehették volna a vezetést a vendégek, majd Lowry két büntetője után három triplát kísérelhettek meg az utolsó támadásban – egyik sem esett be, így végül vereséget szenvedtek. Ezúttal egyébként Wallnak sem ment a dobás (9/23, 0/6 tripla), ez pedig nagyon hiányzott a hajrában, nem volt egy biztos fegyverük, amire/akire támaszkodhattak volna.

DeRozan, büntetők, védekezés. A Toronto is meglehetősen gyenge támadójátékot adott elő, mindössze 34 százalékkal dobtak mezőnyből a hazaiak, de amíg a Wizardsnál a vezér nem tudott a csapat élére állni, itt megtette ezt DeMar DeRozan: a dobóhátvéd 34 pontig jutott és bár a dobás neki sem ment, ezt 15/15 büntetővel ellensúlyozta. A vonalról egyébként is 39 alkalommal kísérletezhettek a hazaiak, a vendégek mindössze 17-szer, ez pedig döntőnek bizonyult – ráadásul a Washington támadójátékát percekre meg tudták fojtani, a második negyedben például 6/26-ot dobtak Wallék mezőnyből.

A Raptors legjobb dobói: DeRozan 34/3, Ross 14/6, Biyombo 12
A Wizards legjobb dobói: Porter 20/9, Wall 19, Dudley 17/9

Chicago Bulls–Indiana Pacers 102–100 – hosszabbítás után

Jimmy Butler most vezér volt. Derrick Rose nem lépett pályára ezúttal, a Bulls dobóhátvédje pedig maximálisan kézbe vette a dolgokat – összességében 43 perc alatt 28 ponttal zárt, de nem ezzel vette igazán hátára csapatát. A rendes játékidő utolsó bő fél percében előbb egy triplát, majd egy duplát is elsüllyesztett és ezzel küldte túlórázni a feleket, majd a hosszabbításban Monta Ellis egyenlítő hármasa után 1,2 mp-cel a vége előtt tette a helyére gyönyörű mozdulattal Pau Gasol passzát – és még itt sem volt vége, a Pacers utolsó játékánál levédekezte Paul George-ot. Túlzás nélkül állítható, hogy neki köszönhető a Chicago sikere, bár a padról 29 pontot beszóró Aaron Brooks és a 16-ig jutó Bobby Portis is sokat tett hozzá.

Hiányzik az a Paul George. Az Indiana legjobbja most már hosszú hetek óta gyenge formában van, pedig a szezon elején élete legjobb teljesítményét hozta – azóta nem jönnek a győzelmek sem csapata számára. Ezúttal is húsz rádobásból jutott el 19 pontig és sokkal inkább George Hill volt a vezér, igaz, nem a támadójátékuk miatt nem dőlt el már korábban a meccs – sokkal inkább a 14 (!) szerzett labdájuk miatt, ezzel ellensúlyozták 40% alatti dobóformájukat. Ezzel a vereséggel eléjük került a Bulls és a Magic is és az utóbbi tíz meccsükből csak ötöt tudtak megnyerni.

A Bulls legjobb dobói: Brooks 29/12, Butler 28/3, Portis 16
A Pacers legjobb dobói: G. Hill 20/9, George 19/9, Ellis 13/3, Stuckey 13

Minnesota Timberwolves–Utah Jazz 94–80

Magabiztos volt a Minny. Ezúttal szokatlanul határozott és szervezett védekezést mutatott be a Wolves azzal együtt is, hogy a tartalékos Jazz nyilvánvalóan nem volt egy félelmetes támadócsapat – a második negyedtől már kézben tartották a meccset a hazaiak. Karl-Anthony Towns újabb nagyon masszív estét hozott (25 pont, 10/16 mezőnyből, 10 pattanó) és rá, valamint a 10 pontos, 17 gólpasszos (franchise-rekord) Rubióra építve simán megtartotta előnyét a vendéglátó úgy is, hogy csak öt triplát dobott – ráadásul abból kettőt Rubio, ami nem éppen a legjobb opció...

Most látszott, hogy ki hiányzik. Az utóbbi két meccsen szívvel-lélekkel pótolta a Jazz a hiányzó alapembereket, de ezúttal erre már nem volt erő Haywardékban – a Gobert-Favors páros távollétét Towns remekül használta ki, Burks nélkül pedig most nem volt tűzerő a vendégekben. Hood 1/13-at dobott mezőnyből és egyedül Trey Burke tudta stabilan hozni a pontokat, márpedig mondhatnánk, hogy baj van, ha ez a feladat már rá hárul. Félidőre 31 egységet tudott feltenni a táblára a gárda és egy pillanatig sem tudták érdemben megszorítani a Minnesotát.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 25, Wiggins 17, Dieng 12/3
A Jazz legjobb dobói: Burke 23/9, Hayward 14/6, Withey 13

San Antonio Spurs–Phoenix Suns 112–79

Oroszlánbarlang. A szezon 19. hazai meccsét is tükörsimán nyerte a San Antonio, a dupla-duplázó LaMarcus Aldridge (21 pont, 12 pattanó) vezetésével rögtön az első negyedben 20 pontot tett közé a hazai csapat – innentől könnyed játszadozássá változott az összecsapás. 12 hazai játékos szerzett mezőnykosarat, Boban Marjanovics 7 pontja mellé letépett 12 lepattanót, így a fájó térdeit pihentető Tim Duncan játékára nem volt szükség. A 19-es széria egyébként a 3. legjobb hazai nyitány a Nyugati Konferencia történetében.

Leért a gödör aljára a Phoenix. Eric Bledsoe újabb műtétje, Markieff Morris törülköződobálása mellett sorozatban hatodik vereségét szenvedte el a gárda, a 12-22-es mérleggel már csak a Pelicans-Lakers duót előzik Nyugaton. Ilyen verés után nem illik senkit kiemelni, de egyedül talán Tyson Chandler játszott igazán jól (11 pont, 10 lepattanó, 2 blokk) – elég éles volt a kontraszt a fiatal Alex Lennel, aki szűk 12 perc alatt egy 0/5-ös mezőnyt és 4 faultot hozott össze. Bledsoe kiválása után Brandon Knight kezében lesz a karmesteri pálca, de a Spurs-meccs után még indokolt a jövőidő.

A Spurs legjobb dobói: Aldridge 21, Leonard 19/9, Diaw 13
A Suns legjobb dobói: Knight 11/3, Chandler, Warren 11-11

Portland Trail Blazers–Denver Nuggets 110–103

Óriási formában a Blazers. Damian Lillard továbbra is pihenteti a talpát, a csapat azonban a kezdeti bizonytalankodás után a lehető legjobban reagált a hiányára: sorozatban harmadik meccsüket nyerték. CJ McCollum és Allen Crabbe ismét fergeteges volt, ketten együtt 20/33-mal dobtak és bepörköltek 7 triplát – de Aminu sokoldalú játéka, és a kispadról érkező plusz erő (Meyers Leonard, Mo Harkless) is fontos faktor volt. A két középső negyedben 14 pontot vert ellenfelére a Portland, a végjátékban pedig ezzel jól gazdálkodtak – és már a 9. helyen állnak Nyugaton.

Elfogyott a végére a Denver. Remekül kezdtek a vendégek, az első negyed után még egy pontocskával vezettek is, utána viszont sokáig csak Barton és Lauvergne volt veszélyes a gyűrűre, gyakorlatilag végig csak rohantak az eredmény után. A negyedik játékrészben a sokadik extra meccsét játszó Barton vezetésével (13 pontot szerzett ekkor a swingman) igyekeztek felkapaszkodni, de 5 pontnál közelebb már nem kerültek. Gallinari, Chandler, Mudiay, Nurkic és Hickson hiányát nem bírta el a csapat, zsinórban negyedszer kaptak ki – a nyugati középmezőny azonban annyira sűrű, hogy ha nyernének két meccset, ott toporognának a Trail Blazers mögött.

A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 29/9, Crabbe 20/12, Aminu 14
A Nuggets legjobb dobói: Barton 31/12, Harris 19/12, Nelson 14/6

Sacramento Kings–Philadelphia 76ers 105–110

Háromból kettő. Győzelmi sorozatot még nem épített a Philly, de Ish Smith átigazolása eddig telitalálat: az irányító 18 pontja mellett 9 gólpasszt szortírozott szét Rajon Rondo mellett, a 183 centis kisember még 2 blokkot is kiosztott. Nerlens Noel remekelt kezdőként (20 pont, 9 pattanó), Jerami Grant a pontjai mellett 5 blokkot kézbesített, Jahlil Okafor pedig a padról hozott egy dupla-duplát (10 pont, 10 pattanó). A Sixers 22 eladott labdába kergette bele ellenfelét, 9 blokkot osztottak ki, nyerték a pattanócsatát – gyakorlatilag minden játékelemben sikerült szintet lépniük.

Nem vidám ünnepek. Sorozatban harmadik buktáját fogyasztotta el a Kings, pedig ha ezeket a meccseket nyerik, most playoff-helyen várhatnák az újévet. A 76ers azonban kiválóan limitálta a Sacto húzóembereit: Cousins hiába dupla-duplázott, elszórt 5 labdát és a végén kipontozódott, Rondo 14 gólpasszára 7 eladott labda és mindössze 8 pont jutott, Rudy Gay pedig 10 pont alatt maradt. A kispadról az első igazán látványos Kings-meccsét játszó Marco Belinelli (28 pont, 11/17 mezőnyből) és Darren Collison igyekezett menteni a menthetőt, de a végjátékban Gay büntetőket hibázott, ráadásul a csapat hagyta, hogy 108-103-nál a Sixers 17 másodpercre pörgesse le az órát – érthetetlen, Karl mester miért nem faultoltatott.

A Kings legjobb dobói: Belinelli 28/9, Cousins 21, Collison 13/3
A 76ers legjobb dobói: Noel 20, Smith 18, Grant 16/6