A Portland is kikapott Denverben, heten már a playoffban Nyugaton

Detroit Pistons–Toronto Raptors 98–108

Pihenve nyert a Raptors. Ugyan a kezdőötösből csak Serge Ibaka hagyta ki a találkozót a vendégeknél, de a pályára lépők játékperceire is nagyon figyelt Dwane Casey, 25-28 perc között játszatta csak a kulcsembereit – pedig a padról is hiányzott VanVleet és Nogueira, ők is pihenőt kaptak. Érdekesség, hogy ennek ellenére nem a meccs elején döntötte el a győztes kilétét a társaság, hanem a második félidőben, a harmadik negyed közepén váltott ritmust a gárda és DeMar DeRozan vezetésével fordított, összességében pedig tizenöt pontot vert ellenfelére a nagyszünetet követően és elsősorban a védekezését csavarta feljebb. A döntő szót a harmadik negyed végén indított 15–0-s rohammal mondták ki Lowryék, akik támadásban jól használták ki Andre Drummond hiányát és Jonas Valanciunas (25 perc, 25 pont, 11/13 mezőnyből, 9 lepattanó), valamint Jakob Poeltl (23 perc, 12 pont, 7 lepattanó, 6/8 mezőnyből) játékát is erőltették ötös poszton, így a gyengébb kinti dobóforma is belefért – a gárda sorozatban negyedszer nyert és csütörtök hajnalban, a Heat ellen zárja az alapszakaszt.

Drummond hiányzott. Achilles-sérülés miatt nem lépett pályára a Detroit centere, nélküle pedig azért bőven akadtak gondjaik a palánk alatt, ezt az is jól jelzi, hogy 60–38-ra alulmaradtak a festékben és 48–33-ra elvesztették a lepattanózást is – a klasszis középjátékos pótlását egyáltalán nem tudták megoldani, főleg, hogy Blake Griffin továbbra sem volt bevethető. Az első félidőben ennek ellenére még egyben volt a támadójátékuk, Reggie Jackson igyekezett fazont szabni és mindenki próbált hozzátenni, összesen hatan érték el a tízpontos határt, de a fordulás után és főleg a harmadik negyed végétől ez már kevésnek bizonyult, így sorozatban másodszor is kikaptak – ők majd Chicagóban intenek búcsút a szezonnak csütörtök hajnalban.

A Pistons legjobb dobói: Kennard 20/9, Jackson 16, Smith 15/3
A Raptors legjobb dobói: Valanciunas 25/3, DeRozan 16/6, Poeltl 12

Brooklyn Nets–Chicago Bulls 114–105

Crabbe karriercsúcsa döntött. A 26. születésnapját ünneplő Nets-hátvéd ihletett formában volt ezen az estén, különösen a találkozó elején: sorozatban 14 pontot szórt az első negyedben, kereken hússzal zárta a játékrészt, majd 29 egységgel és 6/6 triplával a félidőt, a találkozó végére pedig 41 pontos karriercsúcsig jutott 8/11 hármassal. Az ő parádés játéka jelentette a különbséget, mert egyébként végig tartotta magát a Bulls és bár tíz pont feletti előnyben is volt a hazai alakulat, ez a második félidőben egészen három egységig csökkent – a záró etapban aztán ismét beindult a brooklyni triplagyártás, szűk három perc alatt négyszer is betaláltak távolról, ezzel pedig eldöntötték a küzdelmet. Crabbe mellett főleg Russell (21 pont, 11 gólpassz) és Dinwiddie (20 pont, 7 gólpassz) villogott, csapatszinten pedig 18 triplát küldtek a gyűrűbe, amellyel folytatták jó szériájukat: sorozatban harmadszor nyertek és mindháromszor kintről dobták szét ellenfelüket, 19, 24 és 18 hármast bombáztak be.

Na még egyet. Már csak egyetlen mérkőzés van hátra a Bulls szezonjából, a Detroitot fogadja a gárda csütörtök hajnalban és két célja lehet azon az összecsapáson: először is ki kell kapni, másodszor pedig Lauri Markkanen megdöntheti Kirk Hinrich újoncrekordját a klubnál az egy szezonban bedobott hármasokat tekintve – Hinrich 144-et szórt 2003–2004-ben, Markkanen most 142-nél tart. Ezen a meccsen Crabbe extrája ellenére végig ott kellemetlenkedtek ellenfelük nyakán, heten is elérték a tíz pontot, megnyerték a lepattanózást és 24–6-ra győztek a leindításból szerzett pontokat tekintve, de a meccset így sem tudták behúzni, sorozatban harmadszor szenvedtek vereséget.

A Nets legjobb dobói: Crabbe 41/24, Russell 21/9, Dinwiddie 20/9
A Bulls legjobb dobói: Kilpatrick 16/6, Payne 15/9, Portis 14

Miami Heat–Oklahoma City Thunder 93–115

Mi történt a negyedik negyedben? Ez a találkozó három játékrészen keresztül szorosan alakult, sőt, az első negyednek (18 ponttal is égett már itt a Thunder) köszönhetően nagyrészt a Miami vezetett, ám a záró etapban történt valami, ami elsöpört minden addigit: –12-re, 27 ponttal húzta be ezt a 12 percet az OKC, így a végeredményt tekintve kiütéses győzelmet aratott. Pedig még hat perccel a vége előtt is csak három pont volt a távolság és akkor tértek vissza többen is a Heat kezdőjátékosai közül a pályára, de itt érkezett előbb egy 11–0-s vendégroham, majd Spoelstra cserélgetett, de hiába, egyetlen kosarat tudtak dobni, aztán az utolsó szűk három percet 10–0-ra veszítették el és végül érthetetlen vereséget szenvedtek. Így egyetlen meccsel a vége előtt ők a hetedikek, de a Wizards még megelőzheti őket, érdekesnek ígérkezik az utolsó két játéknap.

Westbrook ismételhet, mégsem lesz MVP. Tavaly a tripla-dupla átlag volt a döntő az MVP-versenyben és annak köszönhetően nyerte meg a díjat Russell Westbrook, idén viszont fel sem merül a neve ebben a témában, pedig a csapata sem szerepel rosszabbul, mint az előző idényben és egyénileg is megismételheti a bravúrt. Westbrook ugyanis ezúttal újabb tripla-duplát szállított, 23 pontja mellé 18 lepattanót és 13 gólpasszt pakolt, így a Memphis elleni hazai szezonzárón még 16 lepattanó szükséges tőle ahhoz, hogy megint TD-t átlagoljon – a 2000 pont és a 800 gólpassz megvan neki egymás után másodszor, erre eddig csak Oscar Robertson volt képes a liga történetében. Persze a csapat szempontjából most az a fontosabb, hogy ezzel a sikerrel biztosították helyüket a rájátszásban és a Grizzlies ellen azért elég egyértelmű esélyesek lesznek az utolsó meccsen, így a többiektől függően jó helyen zárhatják az alapszakaszt.

A Heat legjobb dobói: Richardson 18/3, Whiteside 16, T. Johnson 12/6, Winslow 12
A Thunder legjobb dobói: George 27/15, Westbrook 23/6, Grant 17

New York Knicks–Cleveland Cavaliers 109–123

Megvan a kötelező. Itt mindenképpen toronymagas esélyes volt a Cleveland és ha nem is simán, de végül hozni tudta a győzelmet a társaság – ezzel sorozatban negyedszer is megvan az 50. sikere az együttesnek, ráadásul a divíziót is megnyerte vele. A védekezésre most nem fordítottak túl nagy energiát a vendégek, támadásban viszont LeBron James (26 pont, 6 lepattanó, 11 gólpassz) és Kevin Love (28 pont, 6/13 tripla) vezetésével kiválóan működtek, a padról 32 pontot és 8/14 triplát tett hozzá a Clarkson-Smith páros és csapatszinten 19 hármast rámoltak be, erőlködés nélkül tüzeltek kintről. Pedig Tyronn Lue egyedül Jamest játszatta huzamosabb ideig, ő 39 percet töltött parketten, de rajta kívül csak Love és Smith érte el a 30-at, jól működött a 9-10 fős rotáció. Eldönteni ugyan csak a végén sikerült a találkozót, de annyi baj legyen, a győzelmek számát tekintve utolérték a Phillyt és már csak a Knicks elleni hazai visszavágó van hátra számukra az alapszakaszból.

Volt tartása a New Yorknak. Ugyan már a második negyedben tíz pont feletti hátrányba kerültek a hazaiak, de egyáltalán nem estek össze, kihasználták a Cavs-védekezés hibáit és 50 százalék feletti mezőnymutatóval sokáig meccsben tartották magukat. Jeff Hornacek is azt emelte ki a találkozó után, hogy csapata nem adta fel és megnehezítette a Cleveland dolgát, sőt, a záró etapban még egyszer feljöttek öt pontra, de ennél közelebb nem jutottak, fordítani nem volt erejük – egyénileg Michael Beasley (20 pont, 8/13 mezőnyből) és Frank Ntilikina (17 pontos karriercsúcs, 6 lepattanó, 5 gólpassz) játéka említhető pozitívumként, így búcsúztak el hazai közönségüktől erre a szezonra.

A Knicks legjobb dobói: Beasley 20/3, Ntilikina 17/3, Lee 17/9
A Cavaliers legjobb dobói: Love 28/18, James 26/9, Clarkson 16/12, Smith 16/12

Milwaukee Bucks–Orlando Magic 102–86

Kipipálva. Sima Bucks-sikernek indult a meccs, mert tíz ponttal nyerték a hazaiak az első negyedet, de aztán a második játékrészben jött egy komolyabb hullámvölgy a dobást tekintve és még a harmadikban sem tudtak igazán meglépni ellenfelük elől. A záró etapban aztán megoldották a feladatot és a Magic értékelhetetlen támadójátékát kihasználva végül hozták a kötelező győzelmet, méghozzá ismét a bokáját pihentető Giannis Antetokounmpo nélkül: Eric Bledsoe tripla-duplázott, a kezdőbe újra bekerülő Jabari Parker 16 pontot szerzett, a padról Shabazz Muhammad 22 pontos szezoncsúccsal jelentkezett, így próbálták meg pótolni a vezért. További pozitívum számukra, hogy harminc kihagyott meccs után ismét pályára léphetett Malcolm Brogdon, játszott 14 percet és dobott két pontot, rá nagy szükségük lehet majd a rájátszásban, ha bemelegszik – erre viszont már csak egy meccse van az alapszakaszban, zárásként Philadelphiába látogat a Milwaukee.

Most nem volt meg a tűzerő. A két csapat legutóbbi találkozóján, március közepén remek támadójátékkal verte ellenfelét a Magic, akkor 126 pontot és 18 triplát küldött a gyűrűbe Frank Vogel csapata – most azonban mindössze 86 pontig és 5/24 tripláig jutott, így nem lehetett reális esélye. Túl sok érdekesség nem is történt a társasággal most, amikor a Bucks gyengélkedett, akkor közelebb zárkóztak Hezonjáék, amikor rákapcsolt a hazai alakulat, akkor leszakadtak, egyénileg Nik Vucsevics (17 pont, 10 lepattanó, 7 gólpassz, 3 blokk) emelhető ki, a szenvedésből pedig már csak egyetlen meccs van hátra – viszont a Hawks két győzelme miatt úgy fest, hogy mégis sikerült letankolniuk magukat a keleti utolsó helyre.

A Bucks legjobb dobói: Muhammad 22/3, Bledsoe 20/6, Middleton 18/3
A Magic legjobb dobói: Vucsevics 17, Biyombo 14, Hezonja 12, Gordon 12/3

Minnesota Timberwolves–Memphis Grizzlies 113–94

Kis ijedtség után nyert a Minnesota. Eléggé magára ijesztett a meccs elején a Wolves, mert nagyon hamar tízpontos hátrányba került az ezúttal sem feltétlenül a győzelemre játszó Memphisszel szemben, szórványos pfújolás harsant fel a csarnokban, de aztán rendezték a sorokat, fordítottak és végül hozták a kötelezőt a hazaiak. A nagyszünetben már ők vezettek, egyértelművé pedig a tizenegy ponttal megnyert negyedik negyedben tették a győzelmüket, Karl-Anthony Towns (24 pont, 11/14 mezőnyből, 18 lepattanó) és Jeff Teague (24 pont, 8 gólpassz) mellett a mindössze 23 percet játszó Jimmy Butler és a padról 13 ponttal beszálló Derrick Rose is hasznos volt, bár a meccs eleji kis ijedtséghez Taj Gibson is hozzátett: a magasember nyolc perc játék után kivált nyakfájdalmakra panaszkodva, egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozta és hogy mekkora a gond. Márpedig a gárda sorsa csütörtök hajnalban dől el, hiszen a bombaformában lévő Denvert fogadja és a képlet elég egyszerű: aki nyer, az ott lesz a rájátszásban, aki veszít, az pedig nem.

Most sem nagyon akart nyerni a Memphis. Gasol, Evans, Parsons, Green, Martin, Selden és Harrison sem lépett pályára a vendégeknél és az eddigi öt meccsén 24 pontot átlagoló MarShon Brooks is gyenge napot fogott ki, így már az is nagy szó, hogy egyáltalán rá tudott ijeszteni ellenfelére az együttes. Ez azért sikerült, bár a második félidőben már egyértelmű volt a Minnesota fölénye és csak az volt a kérdés, hogy mikor dől el végleg az összecsapás, így 6-34-re módosult a Grizzlies idegenbeli mérlege és ha az OKC otthonában is kikap az utolsó meccsen, akkor 22-60-nal beállítja a franchise Memphisbe költözése óta elért legrosszabb mérlegét.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 24, Teague 24/3, Butler 15
A Grizzlies legjobb dobói: McLemore 18, D. Brooks 15, Rabb 14, M. Brooks 14/6

San Antonio Spurs–Sacramento Kings 98–85

A végén menekült meg a Spurs. Közel volt a komoly blama a San Antonio számára, mert volt már 14 pontos hátrányban is a társaság, sőt, gyakorlatilag végig futott az eredmény után, majd a negyedik negyedben sikerült megtörni a jeget és a Kings ellenállását, ezzel megfordítani a találkozót. Az első három játékrész során nagyon szenvedtek támadásban Aldridge-ék, összesen hatvan pontot tudtak szerezni, de a negyedik negyedben a cserék megmentették a gárdát: Ginobili, Gay és Forbes összesen 25 egységet rámolt be ebben a periódusban, a texasiak pedig 38-19-re húzták be ezt a 12 percet. Főleg Ginobili és Gay gondoskodott arról, hogy a többieket és az eseményeket nehezen viselő közönséget is lázba hozza, a triplák mellett zsákolásokkal is próbáltak riadót fújni, ezek pedig végül elérték a kívánt hatást, a San Antonio nyert és ezzel a sikerrel biztosította részvételét a rájátszásban.

Nem sok hiányzott a Kingsnek. Agresszív, fegyelmezett védekezéssel, extra támadópattanózással kontrollálta az eseményeket három negyeden keresztül a Sacramento és ez idő alatt a dobásokkal sem volt gond a vendégcsapatnál, Fox például 3/3 triplával kezdett. Az utolsó játékrészben azonban gyakorlatilag minden téren szétcsúszott az együttes és nem tudta tovább limitálni a Spurs játékát, utoljára hat és fél perccel a vége előtt tudtak vezetni, onnantól átszakadt a gát és szétszedte őket a San Antonio – hiába álltak közel a bravúrhoz, nem volt bennük elég tűzerő ahhoz, hogy végig kézben tartsák az összecsapást. Cauley-Stein (25 pont, 10 lepattanó), Fox (21 pont, 7 gólpassz) és Hield (17 pont, 3/6 tripla) ugyan nagyon igyekezett, de rajtuk kívül más nem jutott hét pont fölé és ez végül kevésnek bizonyult a győzelemhez, zárszóként majd a Houstont fogadják csütörtök hajnalban.

A Spurs legjobb dobói: Gay 18, Ginobili 17/6, Aldridge 15, Mills 15/9
A Kings legjobb dobói: Cauley-Stein 25, Fox 21/9, Hield 17/9

Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 88–82

A Nuggets tud így is védekezni. A hazaiak elsősorban támadójátékukról ismertek, most viszont valódi playoff-meccset vívtak a Portlanddel: kemény párharcokkal, kíméletlen védekezéssel és nagyon kevés ponttal. A második-harmadik negyed fordulóján voltak is gondjaik, mert támadásban teljesen kiestek a ritmusból, 62-53-ra lépett el a Portland – ekkor a denveri vezetőedző, Michael Malone erőteljesen reklamált egy elmaradt fújás miatt, technikait kapott érte, és ahogy egy playoff-mérkőzéshez illik, ezzel fel is rázta csapatát, a hátralévő másfél negyedben darabokra szedték a Blazers támadójátékát. Nikola Jokics ugyan a többséghez hasonlóan nem célzott pontosan, viszont 11 gólpasszt és 20 (!) lepattanót jegyzett, volt labdaszerzése és blokkja is, mellette pedig Will Barton volt az, akiben folyamatosan volt pont, erre a duóra épített a Nuggets – no meg a sérülésből visszatérő Gary Harrisre és a veterán Devin Harrisre, akik fontos pillanatokban tettek hozzá a csapatjátékhoz. Malone edzőnek volt még egy nagy húzása, Gary Harrist nem rakta vissza a kezdőbe, hanem bent hagyta a bombaformában lévő Bartont, ami a végén jó döntésnek bizonyult – a Nuggetsnak egy meccs az élet...

Nurkic mellé nem nőttek fel a társak. Az ex-denveri magasember óriásit küzdött a palánkok alatt, remek dobásokkal jutott 20 pontig, leszedett 19 pattanót, sokáig az ő támadópattanóiból jövő második esélyek miatt tartottak előrébb a vendégek. Amint azonban a Nuggets elkezdett odafigyelni, Nurkic teljesítménye is visszaesett, mert a többi probléma megmaradt: egyszerűen nem járt a labda, a Lillard-McCollum párost nehéz dobásokba kényszerítették, nem nagyon voltak könnyű dobások, ez pedig a nem olyan magabiztos Aminu-Turner-Napier triónál egy 7/32-es mezőnymutatót eredményezett – a csapat összesen 10 gólpasszt jegyzett, a győzelemhez már szerencse is kellett volna. A Portland az utóbbi napokban saját magának nehezítette meg az életet, a biztos harmadik pozíció helyett a zárónapon egy ki-ki meccs vár rájuk a Jazz ellen, és ha kikapnak, még akár a negyedik kiemelés és az első körös pályaelőny is veszélybe kerülhet.

A Nuggets legjobb dobói: Barton 22/3, Jokics 15/3, Murray 12/3, G. Harris 12.
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 25/6, Nurkic 20, McCollum 16/6.

Los Angeles Clippers–New Orleans Pelicans 100–113

Hamar elment a hajó a Clippersnek. Gallinari, Austin Rivers és Lou Williams sem állhatott Doc Rivers rendelkezésére, a kezdőcsapat nem is muzsikált jól, csak a cseréiknek köszönhették, hogy a félidőben mindössze 10 pont volt közte: Thornwell (20 pont, 7 gólpassz, 5 pattanó, 2-2 blokk és szerzett labda) mellett Harrell (15 pont, 8 pattanó, 6 gólpassz, 2 szerzett labda, 3 blokk), Marjanovics és Dekker is igyekezett, a négyfős cseresortól 54 pont érkezett. A kezdő csak szenvedett, nem nagyon találták a Pelicans támadójátékára a megoldást, a harmadik negyed végére pedig már 22 pontos volt a differencia, tükörsimán kaptak ki. A zárónapon a Lakerst fogadják, a cél a szép búcsú lehet.

Megcsinálta a Pelicans. DeMarcus Cousins súlyos sérülése után sokan egy lyukas garast sem adtak volna azért, hogy a New Orleans bent lesz a nyugati Top8-ban, de Davisék megcsinálták – sőt, ha az utolsó napon legyőzik a Spurst, akkor minimum a hatodik helyre léphetnek fel. Davis szokás szerint megállíthatatlan volt (28 pont, 6 pattanó, 5 blokk), de ma a másik négy kezdőjátékos is egyszerre remekelt. A szezon közben megszerzett Mirotic 24 pontja mellé 16 pattanót kapott le, Moore 19 pontig jutott, a Holiday-Rondo duó pedig ugyan nem dobott jól, de 20 gólpasszt osztottak ki, Holiday ráadásul 3-3 blokkal és szerzett labdával is segített. A New Orleans most fújhat egy nagyot, hiszen a fő célt teljesítették, aztán jöhet a hazai, Spurs elleni szezonzáró, ahol feltehetik a koronát az elmúlt hónapok megfeszített munkájára.

A Clippers legjobb dobói: Thornwell 20/6, Harrell 15, Marjanovics 12.
A Pelicans legjobb dobói: Davis 28, Mirotic 24/12, Moore 19/6.

NBA, ALAPSZAKASZ
Detroit Pistons–Toronto Raptors 98–108 (32–32, 28–25, 20–28, 18–23)
New York Knicks–Cleveland Cavaliers 109–123 (25–26, 24–35, 28–29, 32–33)
Brooklyn Nets–Chicago Bulls 114–105 (29–26, 33–29, 24–28, 28–22)
Miami Heat–Oklahoma City Thunder 93–115 (27–21, 25–28, 29–27, 12–39)
Minnesota Timberwolves–Memphis Grizzlies 113–94 (20–26, 36–27, 27–22, 30–19)
Milwaukee Bucks–Orlando Magic 102–86 (31–21, 14–21, 29–25, 28–19)
San Antonio Spurs–Sacramento Kings 98–85 (17–25, 26–25, 17–16, 38–19)
Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 88–82 (28–23, 14–26, 24–20, 22–13)
Los Angeles Clippers–New Orleans Pelicans 100–113 (23–31, 26–28, 22–34, 29–20