Washington Wizards–Orlando Magic 117–109
Beindul a Washington? Az idei szezonban először nyert egymás után két mérkőzést a Wizards, úgyhogy talán valami megmozdult a csapatnál és innentől jobban fognak emlékeztetni saját magukra. Alapvetően sokáig nem voltak jobbak a Magicnél, de a negyedik negyed elején több agresszív támadásból is faultot harcoltak ki, nagyon hamar bónuszba kerültek, majd John Wall szép passzaival és nehéz dobásaival futottak egy 14–4-et, az itt megszerzett előnyt pedig már megtartották – 18 büntetőt dobhattak ebben a játékrészben, ez volt a döntő faktor. Az említett Wall (25 pont, 9/15 mezőnyből, 10 gólpassz) mellett most több jó egyéni teljesítmény is akadt náluk, 50 százalékkal tüzeltek mezőnyből, megint megnyerték a lepattanózást, nagyon vigyáztak a labdára és fejben is erősnek bizonyultak, úgyhogy jó irányba haladnak – legközelebb a Clevelandet fogadják, az kötelező meccs lesz számukra.
A végére elfogyott a Magic. New Yorkból, egy back-to-back második felén érkezett erre a találkozóra a vendégcsapat és a negyedik negyedre védekezésben kissé elfáradt, támadásban hiába volt meg a lendület, a túloldalon többet kaptak, mint amennyit dobtak, így vereséget szenvedtek. Steve Clifford is a Wizards büntetőit emelte ki és hiába dobott náluk is remekül, akinek kellett, a 22-vel kevesebb kiharcolt büntető, az elvesztett lepattanózás és a több eladott labda végül szűk vereséget eredményezett – sokáig tartották magukat, de a záró etapot már nem bírták erővel és koncentrációval. Így két győzelem után szenvedtek ismét vereséget, most viszont hazatérhetnek és a valószínűleg Jimmy Butlerrel kiegészülő Philadelphiát fogadják.
A Wizards legjobb dobói: Wall 25/6, Beal 21/6, Green 18/12
A Magic legjobb dobói: Ross 21/12, Fournier 20/9, Gordon 18
Miami Heat–Philadelphia 76ers 114–124
Embiid dominált, a Philly győzött. Ezúttal sem volt ellenszer az eddig parádés szezont futó Sixers-centerre: Joel Embiid bevert 3/4 triplát, közben kiharcolt 20 büntetőt, dobott 35 pontot és leszedett 18 lepattanót, egy másodpercre sem tudta őt lelassítani sem Hassan Whiteside, sem Bam Adebayo, sem semmiféle small-ball szerkezet. Az viszont más kérdés, hogy támadásban leginkább csak JJ Redick (25 pont, 11/20 mezőnyből) tudott komolyabban segíteni neki, védekezésben pedig ők sem voltak túl meggyőzőek, így a Heat végig ott loholt a sarkukban, hiába vezetett a meccs túlnyomó részében a Philly, eldönteni nem tudta a küzdelmet. Egészen az utolsó két percig: akkor Embiid bevert egy visszalépős hármast, a következő játékból Ben Simmons zsákolt, meglett a közte tíz, a Miami drukkerei pedig elindultak a kijáratok felé – idei kilencedik győzelmét aratta a Sixers, a következő meccsen pedig már Jimmy Butler is csatlakozik a gárdához.
Gyenge ez a Miami. Zsinórban harmadszor kapott ki Erik Spoelstra csapata, mindhárom meccset otthon vesztette el és úgy áll 5–8-ra, hogy nagyrészt hazai mérkőzéseket játszott eddig – ahogy idén szinte mindig, úgy most sem állt össze a védekezés, az pedig megint bebizonyosodott, hogy ez a csapat akkor tud nyerni, amikor hátul hozza magát, mert elöl nincs benne elég pont egy 120–120-as meccs behúzásához. Ez most is így történt, a jó támadójáték miatt sokáig életben tartották a reményeiket, de mivel hátul egy pillanatra sem tudták megfogni a Phillyt, nem tudtak fordítani a dolgokon, komolyabb futást vezetni és átvenni az irányítást, így végül újabb vereséget könyvelhettek el.
A Heat legjobb dobói: Dragic 22/3, Richardson 17/12, Ellington 14/12
A 76ers legjobb dobói: Embiid 35/9, Redick 25/9, Korkmaz 16/9
Toronto Raptors–New Orleans Pelicans 110–126
Ez most betli volt. Ligaelsőként, 12–1-es mérleggel, otthon veretlenként érkezett meg erre a találkozóra a Toronto, de ezúttal nagyon akadozott a gépezet elöl-hátul és meglepő pofonba futott bele a társaság. Kyle Lowry nagyon szenvedett (4 pont, 1/9 mezőnyből, 11 gólpassz) és Kawhi Leonard (20 pont, 7/20 mezőnyből) sem tudott dominálni, leginkább csak labdaszerzésekből tudtak hatékonyak lenni, de a gyenge támadójátékból (40 százalék mezőnyből, 29 százalék tripla) gyenge védekezés is lett, a festékből 72–42-re kapott ki a gárda és végül negatív szezoncsúcsot jelentő 126 pontot engedélyezett, így kissé meglepő vereséget szenvedett. Ezt egyébként a hazai szurkolók már négy perccel a vége előtt, 14 pontos hátránynál tudták, mert Leonard egy eladott labdája után megindultak a kijáratok felé... Érdekesség, hogy ez volt Leonard első veresége a csapattal, mert a másik idei bukásuknál ő éppen hiányzott.
Erre is képes a Pelicans. A szezont remek játékkal és győzelmekkel kezdte, majd sérülésekkel és sorozatban hat vereséggel folytatta a New Orleans, most viszont megint megmutatta, hogy van benne potenciál: Elfrid Payton és Nikola Mirotic nélkül, összeszedett játékkal arattak bravúrgyőzelmet. E'Twaun Moore (30 pont, 13/18 mezőnyből) nagy napja és szezoncsúcsa sokat jelentett, mellette óriásit játszott (29 pont, 14 gólpassz és sokat védekezett Leonardon) Jrue Holiday, a festékben pedig Anthony Davis (25 pont, 20 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) terrorizálta a Raptorst – 54.5 százalékkal dobtak mezőnyből és a gyűrű közelében elnyomták ellenfelüket. Ennek köszönhetően gyakorlatilag ha csak pár ponttal is, de végig vezetett a társaság, majd a harmadik negyedben sikerült tíz pont fölé növelni az előnyét, a záró etapban pedig egy 8–0-s rohammal dűlőre vinni a dolgot – zsinórban harmadszor nyert Alvin Gentry csapata, most utazik tovább Minnesotába.
A Raptors legjobb dobói: Siakam 22/6, Leonard 20/3, Ibaka 19/6
A Pelicans legjobb dobói: Moore 30/9, Holiday 29/9, Davis 25/3
Chicago Bulls–Dallas Mavericks 98–103
Az első idegenbeli. Vendégként idei első győzelmét aratta a Dallas az eddigi 0–6-os mérleg után, méghozzá az eddig sokszor nem működő, de most jól záró védekezésének köszönhetően – támadásban elég harmatos volt a gárda, a húzóemberek közül Smith és Doncic is rossz napot fogott ki, de ez most belefért számukra. Az első negyedben kiépített párpontos előnyt a sérült Wesley Matthews nélkül is tartani tudták, sőt, az volt a kérdés, hogy le tudják-e zárni a találkozót és bár ez végül elmaradt, a Bulls rohamaira mindig válaszolni tudtak – a negyedik negyedben is volt több nagyon fontos dobásuk és mivel védekezésben nem estek össze, kontrollálni tudták a találkozót. Rick Carlisle együttese alakul, a hatos vereségszéria óta négyből három mérkőzést megnyert, megtörte a jeget idegenben és ugyanannyi győzelme van, mint a Houstonnak, következőleg pedig talán már Matthews is visszatérhet.
Nem volt elég tűzerő a Bullsban. A hazaiak leginkább a gyenge dobóformájuk miatt kaptak ki, 40 százalék alatt maradtak mezőnyből, 24 százalékkal tripláztak, és bár Zach LaVine nagyon sokat vállalt (8/23 mezőnyből, 0/6 tripla, 10/11 büntető, 5 gólpassz, 7 eladott labda), igazán neki sem ment a játék – nem volt bennük annyi átütőerő, hogy átvegyék az irányítást és végig futottak a Dallas után. Az utolsó negyedben sem kellett volna más, csak két-három plusz jó dobás, de nem tudták megcsinálni, úgyhogy újabb hazai vereséget szenvedtek, de ami nagyobb baj, az az, hogy Lauri Markkanen és Denzel Valentine is több időt hagy ki, mint ahogy ők eredetileg gondolták, ráadásul Kris Dunn még mindig nem tud futni sem, úgyhogy továbbra is hiányolják a meghatározó játékosaikat.
A Bulls legjobb dobói: LaVine 26, Parker 16, Holiday 14/9
A Mavericks legjobb dobói: Barnes 23/3, Barea 14/3, Doncic 11/6, Smith 11/3, Powell 11/3
Memphis Grizzlies–Utah Jazz 88–96
Csúnya meccsen vágott vissza a Jazz. Idén most találkoztak harmadszor a csapatok és az előző két alkalommal a Memphis tudott nyerni, úgyhogy már ideje volt annak, hogy reagálni tudjon erre a Utah. A meccs ritmusa viszont ismét a Grizzlies szájíze szerint alakult, egyik csapat sem tudott belendülni, az első félidőben összesen húsz labdát adtak el, gyengén dobtak, ebből pedig a hazaiak jöttek ki jobban, ők vezettek három ponttal a nagyszünetben. A második félidőben aztán érdekes módon éppen egy kisebb memphisi roham után indult be a Utah, amikor hatpontos hátrányban futott egy 8–0-t Quin Snyder alakulata, majd a meccs utolsó hat percében a maga javára döntötte el a küzdelmet: itt egy 14–5-ös rohamot produkált a gárda, Rudy Gobert egymaga nyolc pontot vállalt ebből és az itt megszerzett előnyt már meg tudták tartani a végéig. A Jazz így a gyenge szériája óta zsinórban harmadszor győzött, az utolsó kettő ráadásul komoly fegyverténynek minősül, így ismét 50 százalék felett van a mérlege, most pedig belevetheti magát egy olyan szériába, amely során 11-ből 9 meccset idegenben kell lejátszania.
Megszakadt a sorozat. Idén először kapott ki hazai pályán a Grizzlies, pedig elvileg minden adott volt ahhoz, hogy zsinórban hatodszor is győzni tudjon saját közönsége előtt a társaság – kevéspontos, lassú, ritmustalan meccs, gyengén dobó ellenfél és eredményes játék (24 pont) Mike Conleytól. A negyedik negyedben viszont most nem ők találtak megoldást, hanem a Jazz, a vállalhatatlan triplázás (4/24) most nem fért bele és néhány gyengébb perc védekezésben meg is határozta, hogy mire lehet elég a teljesítményük – összességében 7–5-re állnak, még mindig nincs miért szégyenkezniük, sőt, következőleg viszont Milwaukee-ba látogatnak, ahol nem ők lesznek az esélyesek.
A Grizzlies legjobb dobói: Conley 24/9, Gasol 16, Jackson 10, Brooks 10/3
A Jazz legjobb dobói: Ingles 19/9, Gobert 15, Favors 12/6, Mitchell 12
Minnesota Timberwolves–Brooklyn Nets 120–113
LeVert sérülése beárnyékolta a meccset. Nagyon súlyos, Gordon Haywardéra emlékeztető sérülést (lábtörést) szenvedett a Nets fantasztikus szezont futó fiatalja az első félidő végén, ez pedig alapjaiban meghatározta azt, ami utána történt. Lelkileg senkinek sem volt könnyű feldolgoznia a történteket, nehéz volt függetleníteni magát tőle. A Brooklynnál D'Angelo Russell próbálkozott (31 pont, 6 gólpassz, karriercsúcsot jelentő 9/15 tripla), de eléggé egyedül maradt, csapata összességében gyengén dobott és a záró etapot nyolcpontos hátrányból kezdte, amit nem tudott ledolgozni, úgyhogy vereséget szenvedett – most viszont egyáltalán nem ez volt a fontos senkinek a klubnál, csak az, hogy mi történt egyik vezérükkel...
Butler nincs, Teague van. Jimmy Butlert elcserélte a Wolves, Jeff Teague viszont hat kihagyott meccs után éppen most tért vissza és azonnal letett az asztalra egy 24 pontos, 11 gólpasszos estét, amellyel a Minnesota egyik húzóemberévé lépett elő – mellette Derrick Rose (23 pont, 6 gólpassz, 3/5 tripla) és a nagyon aktív (25 pont, 9/11 mezőnyből, 21 lepattanó, 10 eladott labda) Karl-Anthony Towns csipkedte magát leginkább, ez pedig végül elég volt egy hazai győzelemhez. Towns egyébként abból kovácsolt előnyt, hogy Jarrett Allen nem játszott a vendégeknél és Rondae Hollis-Jefferson kezdett centerként, a Wolves magasa kihasználta fizikai előnyeit, bár az eladott labdái is nagyrészt abból adódtak, hogy az alacsonyabb, gyorsabb védők között kellett alkotnia – a meccs után azt mondta, hogy bárhogy is történt, a győzelemnek örülni kell, most csak ez számít. Persze a Minny-játékosok is elmondtak egy imát LeVertért...
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 25/6, Teague 24, Rose 23/9
A Nets legjobb dobói: Russell 31/27, Hollis-Jefferson 14, Dinwiddie 14/6
Oklahoma City Thunder–Phoenix Suns 118–101
Könnyed kötelező. Az OKC nem sokat vacakolt ezen a találkozón, már az első negyedben futott egy 22–0-t (!), az itt felépített előnyét pedig különösebb gond és izgalom nélkül beosztotta az összecsapás hátralévő részére – a harmadik játékrészben volt egy hullámvölgyük, ott közelebb jött a Suns, de a győzelmük nem igazán forgott veszélyben. Paul George (32 pont, 6/10 tripla, 8 lepattanó, 6 gólpassz) és Dennis Schröder (20 pont, 5 lepattanó, 9 gólpassz, 4 szerzett, 1 eladott labda) remekül feledtette Russell Westbrook hiányát, könnyedén csinálták meg a játékokat, ehhez Steven Adams (18 pont, 7 lepattanó, 4 labdaszerzés, 2 blokk) is hozzátette a magáét, így a 0-4-es rajt óta már a nyolcadik győzelmüket aratták egyetlen vereség mellett – következőleg a Knicks lesz az ellenfelük, ott megint ők lesznek a favoritok.
Kokoskov talált pozitívumot. A Suns vezetőedzője szerint „jelenlét és élet nélkül” kezdték a találkozót, ez pedig semmilyen körülmények között nem elfogadható, de ahogy erre reagáltak utána, az tetszett neki. Az első negyed után szinte minden játékot tökéletesen kellett csinálni, hogy visszajöjjenek a mérkőzésbe és bár ezt természetesen nem lehetett így megoldani, de felkapaszkodtak hét pontra, fejben erősek voltak és megmutatták, hogy van bennük potenciál – ennek örül, annak viszont nyilván nem, hogy egy újabb vereség után kell magyarázkodnia. Méghozzá sorozatban a negyedik, összességében a tizenegyedik után úgy, hogy idegenben még egyáltalán nem nyertek...
A Thunder legjobb dobói: George 32/18, Schröder 20/6, Adams 18
A Suns legjobb dobói: Warren 21/3, Booker 19/3, Ayton 14
Sacramento Kings–San Antonio Spurs 104–99
Ütősnek tűnik a Fox-Bogdanovics tengely. Zsinórban 14 meccses (majdnem napra pontosan négyéves) vereségszériát zárt le a Kings a Spurs ellen, köszönhetően elsősorban a továbbra is prímán célzó De'Aaron Foxnak, aki ugyan nem hozott űrszámokat (19 pont, 7 gólpassz, 2 szerzett labda, 1 blokk), de elöl-hátul vezérnek bizonyult és a legkellemetlenebb pillanatokban dobott kosarat vagy osztott ki egy gólpasszt. A padról beszálló Bogdanovics is végleg lerázta magáról a rozsdát, 22 pontja mellé parádés gólpasszokat adott – erre a duóra építve kintről-bentről folyamatos veszélyt jelentett a Kings, Cauley-Stein dupla duplázott, Nemanja Bjelica három triplát szórt be, Buddy Hield pedig az első félidőben tartotta ritmusban a gárdát. A végjátékot úgy zárták le, ahogyan azt inkább a rutinrókákkal teletűzdelt Spurstől láthattuk korábban, 8–6-os mérlegükkel pedig jelenleg playoffhelyen állnak.
Elfogyott a végére az erő. Végig szoros mérkőzést játszottak a felek, DeRozan jól dolgozott (23 pont, 8 gólpassz), Aldridge óriásit melózott (14 pont, 18 pattanó, 3 blokk), a többi kezdő is 9-11 pontot szerzett, a padról pedig Rudy Gay remekelt (14 pont, 9 pattanó). A lassan csordogáló mérkőzésben azonban a végén a Kings talált egy plusz fokozatot, a negyedik negyed végén villámcsapás-szerűen futottak egy 8–0-t, amire a San Antoniónak nem maradt már ideje válaszolni. A vereség oka elsősorban a gyengébb triplázásban keresendő, mindössze 10/31-gyel céloztak, miközben a Sacramento bátran nyúlhatott ehhez a fegyverhez, amit a végjátékban meg is tett.
A Kings legjobb dobói: Bogdanovics 22/9, Fox 19/9, Hield 14/6.
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 23, Gay 14/6, Aldridge 14.
Los Angeles Clippers–Golden State Warriors 121–116 – hosszabbítás után
Lou Williams nyerte meg, de jegyezzük meg az újonc nevét. A pontzuhatagos első félidő után a másodikban egyértelműen ellenfele fölé nőtt a Clippers, köszönhetően főleg a kezdőbe kerülő újonc hátvédnek, Shai Gilgeous-Alexandernek, aki 8/11-es mezőnymutatóval, látszólag elképesztően könnyedén hozott össze 18 pontot, de élményszámba menő blokkja és labdaszerzése is akadt. Mellette a padról a szokásos extra energiát hozó Montrezl Harrell (23 pont, 8 pattanó, 4 blokk), a sokoldalú Tobias Harris (17 pont, 8 pattanó, 5 gólpassz, 2 szerzett labda) is nagyon kellett ahhoz, hogy a negyedik negyedben 101–87-re, majd a végjátékra fordulva 106–98-ra vezessen a LAC. Itt azonban elbambultak a hazaiak, a Warriors nem csak felzárkózott, de labdája volt a végén a győzelemhez. A hosszabbításban aztán előbb kipontozódott Kevin Durant, majd megérkezett a meccsbe az addig sokat vállaló, de kevésszer találó Lou Williams, aki a hosszabbítás végén bedobott egy nagyon nehéz kettő plusz egyet, egy sima ziccert, majd tripladobás közben harcolt ki három büntetőt, amire már nem lehetett válasz. A Clippers 6–1-re áll hazai pályán, és továbbra is nagyon masszív csapat benyomását kelti.
Klay Thompson csak egyszer tudta megmenteni a bajnokot. 2014 decembere óta az első vereségét szenvedte el a Clippers otthonában a GSW, pedig visszatért sérüléséből Draymond Green és Shaun Livingston is, és mindketten jól mozogtak. A csapatjáték azonban nagyon akadozott, leginkább a tripla-duplázó Kevin Durantre (33 pont, 11 pattanó, 10 gólpassz, 2 blokk) és Klay Thompsonra (31 pont) vártak a többiek, mellettük egyedül Andre Iguodala volt komolyabban veszélyes a gyűrűre, így nem csoda, hogy a negyedik negyedben nagy hátrányba kerültek. 106–98-nál azonban megrázta magát Thompson, aki egymaga futott egy 8–0-t, és ha a végén Iguodala leadja valamelyik sztárnak a labdát, meg is nyerhették volna – nem tette, a ráadásban pedig egy véleményes faulttal kiszállt Kevin Durant, onnantól kezdve felőrölték őket a hazaiak. Sok idejük nincs a sebek nyalogatására, otthon back-to-back várja őket az Atlanta.
A Clippers legjobb dobói: Williams 25/3, Harrell 23, Gilgeous-Alexander 18.
A Warriors legjobb dobói: Durant 33/6, Thompson 31/15, Iguodala 14.
NBA, ALAPSZAKASZ
Washington Wizards–Orlando Magic 117–109 (30–30, 25–25, 28–28, 34–26)
Miami Heat–Philadelphia 76ers 114–124 (26–32, 36–32, 28–32, 24–28)
Toronto Raptors–New Orleans Pelicans 110–126 (29–31, 32–35, 22–28, 27–32)
Chicago Bulls–Dallas Mavericks 98–103 (20–25, 29–31, 26–22, 23–25)
Memphis Grizzlies–Utah Jazz 88–96 (16–20, 27–20, 26–34, 19–22)
Minnesota Timberwolves–Brooklyn Nets 120–113 (30–31, 27–22, 36–32, 27–28)
Oklahoma City Thunder–Phoenix Suns 118–101 (32–13, 32–27, 22–35, 32–26)
Sacramento Kings–San Antonio Spurs 104–99 (25–24, 31–31, 21–21, 27–23)
Los Angeles Clippers–Golden State Warriors 121–116 (34–30, 30–31, 26–20, 16–25, 15–10) – h. u.