A Denvert is elsöpörte a houstoni dobófesztivál

Detroit Pistons–San Antonio Spurs 107–119

Az első negyed után már jó volt a Spurs. Fegyelmezetlenek voltak a vendégek a meccs elején, az első negyed közepén, nyolcpontos hátrányban Gregg Popovich időt kért, majd mivel a következő játéknál rögtön eladták a labdát, alig 14 másodperccel később kért még egyet – ki kellett tisztítania játékosai fejét, mielőtt elúszik a mérkőzés. Ezt végül sikerült megtennie, ezt követően rendezték a soraikat, a játékrész végéig stabilizálták magukat, majd a második negyedben átvették az irányítást, összerakták a védekezésüket és fordítottak – a nagyszünetben már ők vezettek nyolc ponttal, ők diktálták a tempót. A fordulás után nem jött már több megingás a részükről, tartották az előnyüket és összességében magabiztosan hozták a győzelmet, végül csak kilenc eladott labdával zártak, egyénileg pedig főleg DeMar DeRozan (26 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz, 2 labdaszerzés, 2 blokk) és LaMarcus Aldridge (25 pont, 9/12 mezőnyből) villogott – ezúttal az is belefért, hogy a sérült Rudy Gay nem lépett pályára, így is behúzták sorozatban ötödik sikerüket. Ez egyébként Popovich kararierjében egy újabb mérföldkövet jelent, hiszen ez volt az 1221. győzelme, amivel beérte Jerry Sloant a vezetőedzők örökranglistájának harmadik helyén.

Tovább esik lefelé a Pistons. Hiába a jó rajt és a 19–9-es előny, hiába Blake Griffin szép számai (34 pont, 8 gólpassz), hiába igyekezett Andre Drummond (19 pont, 14 lepattanó, 3 labdaszerzés), ez a Detroit továbbra sem elég jó – nyilván hiányzik a rotációból Ish Smith és Zaza Pachulia, de a problémák ennél azért mélyebbek. Most az első percek után egyszerűen lassúnak bizonyult a gárda, nem jöttek ki a kinti dobóhelyzetek (30 százalék alatt tripláztak), nem voltak elég aktívak védekezésben és 15-tel kevesebb büntetőt is dobhattak, mint a Spurs – összességében egy 2–23-as etappal kerültek hátrányba még a nagyszünet előtt és innentől nem is tudták érdemi nyomás alá helyezni ellenfelüket. Dwane Casey vezetőedző dicsérte a San Antoniót, mindenesetre az utóbbi kilenc meccsükből ez volt a hetedik vereségük, nincsenek playoff-helyen és amilyen formában vannak, a hátrányuk csak nőni fog a következő időszakban...

A Pistons legjobb dobói:Griffin 34/6, Drummond 19, Jackson 14/3
A Spurs legjobb dobói:DeRozan 26, Aldridge 25, White 17

Boston Celtics–Brooklyn Nets 116–95

„Európai” Boston. Nem feltétlenül megszokott az a szisztéma az NBA-ben, amit a Celtics bemutatott ezen az estén, inkább a legjobb európai csapatoknál szoktunk látni hasonlót: senki sem játszott még 30 percet sem, senki nem érte el a 20 dobott pontot, a tízet viszont nyolcan is, köszönhetően a fantasztikus labdajáratásnak és a 37 (!) szétosztott gólpassznak. A játékosok szerint Brad Stevens kiemelten erre ösztönözte őket a mérkőzés előtt, ők pedig próbálták teljesíteni a feladatot, ami a Nets figyelmetlenségeivel párosítva magabiztos győzelmet eredményezett – már az első negyedet megnyerték 12 ponttal, az itt megszerzett előnyt vitték magukkal a folytatásban, majd a záró etapban végleg megtörték ellenfelüket, ott növelték tovább a különbséget. A hazaiaknál örülhettek Kyrie Irving és Marcus Morris visszatérésének is, most már csak Aron Baynes hiányzik, ugyanakkor sorozatban harmadszor nyertek és sorozatban negyedszer jutottak el legalább 30 gólpasszig, valami elkezdett működni náluk támadásban.

Túl sokat hibázott a Nets. A jó formában, de egy back-to-back második felén pályára lépő Brooklyn elég hamar megalapozta a saját vereségét, ugyanis már az első negyedben eladott tizenegy (!) labdát – ennek köszönhetően került hátrányba, ráadásul ezek jelentős része egyértelműen dekoncentráltság miatt született, nagyon megérezték az előző esti találkozót. A folytatásban kicsit összeszedték magukat, valamelyest közelíteni is tudtak átmenetileg, de nem volt bennük annyi erő, hogy a nagyon kiegyensúlyozott Bostont igazán megszorítsák, a záró etapra végleg kifulladtak – összességében 25 eladott labdával zártak, D'Angelo Russell (5 pont, 6 eladott labda) teljesen formán kívül játszott és bár Rodions Kurucs (24 pont, 5/8 tripla) villogott, ebben a formában nem voltak elég jók a bravúrhoz. Gond persze nincs, így is playoff-helyen vannak és asz utóbbi 16 mérkőzésükből ez még csak a negyedik vereségük volt...

A Celtics legjobb dobói:Irving 17/3, Tatum 16/6, Morris 12/9, Horford 12, Smart 12/12, Hayward 12/6
A Nets legjobb dobói:Kurucs 24/15, Dinwiddie 15/3, Faried 13/3

Houston Rockets–Denver Nuggets 125–113

Félelmetes Houston. Ezúttal nem kellett 40 pont James Hardentől a Rockets komoly győzelméhez, ugyanis a társak maximálisan felnőttek a feladathoz, sőt, többen is szenzációs teljesítményt nyújtottak. Harden azért így is beszórt 32 pontot, de a lényeg az volt, hogy hogyan találta meg a többieket: kiosztott 14 gólpasszt és ezekkel nagyon élt Clint Capela (31 pontos karriercsúcs, 9 lepattanó), PJ Tucker (21 pontos szezoncsúcs, 7/11 tripla), valamint Gerald Green (21 pont, 6/10 tripla is), a legutóbbi mérkőzéssel ellentétben most folyamatosan eljutott a labda a magasokhoz, illetve a sarokba, ennek köszönhetően pedig 22 triplát bombázott be a gárda 47 százalékos hatékonysággal. A szenzációsan működő támadójátékmost elég is volt ahhoz, hogy megverjék a nagy formában érkező nyugati listavezetőt, a Denver igazából csak az első negyedben tudta tartani a lépést, onnantól már a texasiak irányítottak – a hajrában természetesen back-to-back triplákkal döntötték el végleg a küzdelmet, így az utóbbi 14 meccsükből a 12. győzelmüket aratták.

Ekkora tűzerő nincs a Denverben. A meccs gyakorlatilag azon dőlt el, hogy a Nuggets sokszor ligaelit védekezése képtelen volt mit kezdeni a Houston alapjátékával, a Harden-Capela kettő-kettővel – több dolgot is próbálgattak a találkozó folyamán, de semmi sem működött, mert Harden is, Capela is, illetve a tripladobók is egyszerre játszottak parádésan. Innentől viszont nem nagyon lehetett kérdés, hogy ki nyeri a mérkőzést, mert a Denverben annyi pont azért „csak úgy” nincs, hogy túldobja a Houstont, ráadásul most az igazi egyéni extrák is elmaradtak – a Harris-Murray hátvédpár egyáltalán nem játszott jól, Nikola Jokics a 24 pontja mellett eladott 8 labdát és bár a padról Beasley, vagy Morris jól szállt be, ez nem volt elég az üdvösséghez. Hiába nyertek a festékben, ha 13-mal kevesebb büntetőt harcoltak ki és főleg, ha a 22 Rockets-triplához képest ők összesen hetet tudtak elsüllyeszteni, így nem nagyon lehetett esélyük – sorozatban öt győzelem után kaptak ki, így egyetlen meccsre csökkent az előnyük a Golden State-tel szemben.

A Rockets legjobb dobói:Harden 32/18, Capela 31, Tucker 21/21, Green 21/18
A Nuggets legjobb dobói:Jokics 24/3, Morris 21/3, Harris 14/6, Beasley 14/6

Milwaukee Bucks–Utah Jazz 114–102

Rubio megsérült. Alig öt percet tudott játszani a Jazz irányítója, majd combhajlító-sérülés miatt kivált a meccsből, ami már csak azért is nagyon fájdalmas volt számukra, mert már ez idő alatt is beszórt kilenc pontot – innentől azonban nélküle kellett (volna) megoldaniuk a feladatot. Ezt sokáig meg is tették, három negyeden keresztül nagyjából egálban voltak, Donovan Mitchell (26 pont, 6/12 tripla) és Rudy Gobert (14 pont, 15 lepattanó) vezetésével, valamint a remek védekezésükre építve nagyrészt vezettek is és még a negyedik negyedet is előnyből kezdték, ám ott kifulladtak – egy Bucks-futás fordított a dolgok menetén és a vendégekben már nem volt annyi erő, hogy feljebb tudjanak kapcsolni. Támadásban nagyon hiányzott nekik Rubio, gyengén dobtak és nem is járt igazán a labda, úgyhogy 2–2-es mérleggel zárták keleti túrájukat, következőleg otthon, a Magic ellen javíthatnak.

Nagyon kellett Maker. A Raptors elleni hazai vereség után most sem játszott igazán jól a Milwaukee, Giannis Antetokounmpo nagyon erőlködött (30 pont, 10 gólpassz, 13/30 mezőnyből, 2 blokk, majd ki is pontozódott), Khris Middleton (14 pont, 5/15 mezőnyből) és Eric Bledsoe (6 pont, 3/11 mezőnyből, 6 eladott labda) sem találta a dobását, úgyhogy olyan extrák kellettek nekik, mint Malcolm Brogdon 21 pontja, vagy mint Thon Maker játéka. A magasember némi meglepetésre került egyáltalán huzamosabb ideig pályára, de meghálálta a bizalmat, nagyon komoly energiát hozott a kispadról beszállva és ezúttal a gyűrűre is veszélyes volt: 18 perce alatt 15 pontos szezoncsúcsot szállított, bevert két nagyon fontos triplát és egy szintén nagyon fontos 2 plusz 1-es játékot is összehozott, nem győzték dicsérni őt a társai és Mike Budenholzer vezetőedző. Szerintük Maker jelentette most a különbséget és ő hozta azt a pluszt, amivel a 31–16-ra megnyert negyedik negyedben a Jazz fölé tudtak nőni a vezérek gyengélkedése ellenére, úgyhogy tartják a lépést a Torontóval.

A Bucks legjobb dobói:Antetokounmpo 30, Brogdon 21/3, Lopez 15/9, Maker 15/6
A Jazz legjobb dobói:Mitchell 26/18, Gobert 14, Favors 12, Crowder 12/6

New Orleans Pelicans–Memphis Grizzlies 114–95

Kezdetnek megteszi. Sorozatban második győzelmét aratta egy komoly gödörben lévő ellenfél ellen a Pelicans, de az, hogy az eddig átlagban kapott 115 pont helyett a Clevelandet és most a Memphist is 100 pont alatt tartotta, az első lépés lehet a sikeresség felé – erről beszélt Anthony Davis, a hazaiak vezére is a meccs után, szerinte a labdaszerzések, védekezésből való lerohanások tehetik őket igazán veszélyessé. AD egyébként megint foghatatlan volt, 36 ponttal, 13 lepattanóval és 3 kiosztott blokkal zárt, a többiektől elöl különösebb extra nem is kellett – Jrue Holiday kifejezetten visszafogott teljesítményt nyújtott, de most ez is belefért, a szorosabb első félidő után a másodikban így is 17 pontot tett közé a hazai alakulat. Ezzel a New Orleans rögtön két helyet tudott előrelépni a tabellán és ha a védekezésük legalább ilyen marad, visszatér még a most hiányzó Mirotic és Moore, akkor a szezon második felében harcolhatnak a playoffért.

Semmi meglepetés. Képtelen kimászni a gödörből a Grizzlies, lassan, tompán mozgott a társaság a második félidőben, támadásban Mike Conley dupla-duplája (22 pont, 10 gólpassz) ellenére mindenféle átütőerőt nélkülöztek, védekezésben pedig végignézték, ahogy Davis szétszedi őket – a festékben 70–42-re kaptak ki, eladtak 18 labdát, Marc Gasol 29perc alatt kipontozódott, nagyjából semmi sem sikerült náluk. Az első félidőben még tartották magukat, aztán a másodikban elengedték a dolgot, úgyhogy sorozatban hatodszor is kikaptak és már csak a Phoenixet előzik meg Nyugaton.

A Pelicans legjobb dobói:Davis 36, Jackson 17/9, Randle 15
A Grizzlies legjobb dobói:Conley 22/12, Green 16/6, Jackson Jr. 12

Dallas Mavericks–Los Angeles Lakers 97–107

Mi történt a Dallasszal? Az első félidő tulajdonképpen a várakozásoknak megfelelően alakult, az otthon rendkívül eredményes Mavs jól járatta a labdát, jól dobott és simán vezetett a vezérei nélkül küzdő, rossz formában lévő, back-to-backet játszó Lakers ellen. A fordulás után azonban érthetetlenül elvesztette a fonalat a Dallas, az addigi 67 ponthoz a harmadik-negyedik negyedben összesen 30-at tudott hozzátenni 11/43-as mezőnymutatóval és 11 eladott labdával, ez pedig a szezon eddigi legrosszabb félidejének bizonyult a Carlisle-legénységtől – hiába voltak tíz pont feletti előnyben, ez már a harmadik negyed végére megfordult, a záró etapban pedig tovább nőtt a hátrányuk. Egyedül Luka Doncic említhető pozitívumként, ő 27 pontig jutott, míg rajta kívül mindenki más maximum 11-ig, a második félidei 11 mezőnykosarukból hatot ő szerzett, közte a csapat két bedobott triplájával – egyáltalán nem járt a labda, a második félidőben mindenki egyénieskedett, ahhoz pedig azért nem elég jók, hogy így meccset tudjanak nyerni. Komoly blama ez most számukra otthon, a Memphisszel azonos mérleggel állnak a nyugati utolsó előtti helyen, elég mély hullámvölgybe kerültek az elmúlt időszakban – következőleg a Sunsszal játszanak, ott abszolút kötelező számukra a győzelem.

Ingram és Ball is átérezte a helyzetet. Az előző esti borzalmas játék és sima vereség után Luke Walton vezetőedző megnevezte a két fiatalt, hogy tőlük több szenvedélyt és jobb teljesítményt várna jelen helyzetükben, most pedig mindketten ennek megfelelően szívták fel magukat: Ball 21 ponttal, 5 gólpasszal és 4/8 triplával, Ingram pedig 29 ponttal, 6 gólpasszal és fontos játékokkal, betörés-leosztásokkal jelentkezett. Az első félidőben még a csapatvédekezés nem volt a helyén, a fordulás után viszont azt is összerakták, a két említett vezér mellett nagyon jól játszott Josh Hart (14 pont, 12 lepattanó, 6 gólpassz, 5 labdaszerzés), centerposzton Tyson Chandler és JaVale McGee is hozta, amit kellett, Michael Beasley pedig 9 perc alatt 13 pontot szórt a padról beszállva - kellett hozzá a Dallas összeomlása is, de nagyon fontos győzelmet arattak minden szempontból, igaz, a James nélküli hét meccsükön ez még csak a második sikerük volt, egyelőre csak a nagy tüzet tudták ideiglenesen eloltani.

A Mavericks legjobb dobói:Doncic 27/6, Barnes 11/6, Smith 11/6, Barea 11
A Lakers legjobb dobói:Ingram 29, Ball 21/12, Hart 14/3

Portland Trail Blazers–New York Knicks 111–101

Kipipálva, haladjunk. Alacsony színvonalú meccset húzott be meglehetősen visszafogott játékkal a Portland, de ezen az estén szemlátomást csak annyit akartak kiadni magukból a hazaiak, amennyi feltétlenül szükséges volt. Az első félidőben eléggé „takarékon” játszottak és a nagyszünetben egyetlen ponttal vezettek csak, aztán a harmadik negyedben egy kicsit felpörgették a tempót és néhány perc alatt megléptek tíz ponttal – itt Jusuf Nurkicnak faultgondjai miatt le kellett ugyan ülnie, de Damian Lillard révén botlás nélkül átvészelték ezt az időszakot és az itt kiharcolt fórjukat kényelmesen elvitték a végső dudaszóig. Nurkic (20 pont, 8 lepattanó, 7/9 mezőnyből, 19 perc) és Lillard (17 pont, 9 gólpassz) mellett mást nem nagyon lehet egyénileg kiemelni, de a Blazers számára a lényeg, hogy nagyobb megerőltetés nélkül hozták a kötelezőt, az egyetlen negatívum pedig az, hogy bár Mo Harkless megpróbálkozott a játékkal, csak kilenc percet bírt, a nagyszünet után már nem tért vissza a pályára, mert megint fájni kezdett a térde.

Ennyit tud a New York. Amíg a Blazers is „úgy gondolta”, addig partiban volt a vendégcsapat, aztán amikor a hazaiak dűlőre akarták vinni a dolgot, akkor a vendégek nem tudtak különösebb ellenállást kifejteni – most Hardaway (2/12 mezőnyből) és Trier (1/2 mezőnyből) sem jelentett komolyabb faktort, elöl-hátul hiányzott az igazi átütőerő a Knicksből. Enes Kanter azért igyekezett (18 pont, 14 lepattanó a padról) és Noah Vonleh is csipkedte magát (16 pont, 14 lepattanó, 3/5 tripla), de a 40 százalékos mezőnymutató és a 30 százalékos triplázás kevés volt az újabb idegenbeli bravúrhoz – meglepetés nem történt, nagyjából ennyire képes a gárda, most utazhat tovább a Golden State-hez.

A Trail Blazers legjobb dobói:Nurkic 20, Lillard 17/6, McCollum 17/6
A Knicks legjobb dobói:Kanter 18, Mudiay 17, Vonleh 16/9

Sacramento Kings–Orlando Magic 111–95

A rossz széria vége. Sorozatban négy vereség után lépett pályára a Kings és mind a négy meccsen a negyedik negyedben adta le előnyét a gárda, ezen az estén azonban erre nem adtak esélyt maguknak Hieldék – a második-harmadik játékrészben közel harmincpontos előnyt építettek fel és bár a záró etapban megint kiengedtek, ez ezúttal sehova sem számított. Dave Joerger bőven figyelhetett a játékpercekre is, a kezdőben csak Bogdanovic kapott 25-nél többet, úgyhogy egyéni statisztikát is leginkább csak ő tudott gyártani (15 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz), de a csapatszinten 30 százalék alatti triplázás ellenére olyan simán nyerte ezt a meccset a Sacramento, hogy nyugodtan pihenhettek a kulcsemberek – sőt, tizenegy kihagyott találkozó után visszatért az újonc Marvin Bagley, játszott húsz percet és dobott nyolc pontot, az ő visszaépítésére is szánhattak időt. Nagyon kellett nekik ez a győzelem, hogy elállítsák a vérzést, most pedig majd Phoenixbe utaznak, ahol szintén kötelező lesz nyerniük – egyébként tavaly ilyenkor 13–27-re álltak, most 20–20-ra, győzelmekben is egyértelműen mérhető a fejlődésük.

Nem volt egy szinten a két csapat. Az idegenbeli túra ötödik állomásához érkező Orlando egyáltalán nem tudta felvenni a kesztyűt ellenfelével, sokkal lassabban játszott a vendégcsapat, fele annyi pontot szerzett leindításból, majdnem kétszer annyi labdát adott el és 64–24-re (!) maradt alul a festékben, ez brutális különbség. Az első negyed végén ugyan még csak négy pont volt Vucsevicsék hátránya, a nagyszünetben viszont már 16-tal égtek, a harmadik játékrész végén pedig 28 egység volt közte, nem volt miről beszélni – nem voltak egy súlycsoportban a csapatok ezen a találkozón és ennek egyértelmű oka a sebességkülönbség volt. A Magic túrájából még egy állomás hátravan, Salt Lake Citybe látogatnak majd.

A Kings legjobb dobói:Fox 20, Bogdanovic 15/9, Hield 13/9
A Magic legjobb dobói:Vucsevics 18/3, Fournier 15/12, Iwundu 11