Küzd önmagával Amerika is: a hagyományok meg az újító szándék ritkán férnek meg együtt.
Például néhány évvel ezelőtt petíciókat készítgettek, hogy az észak-amerikai baseballbajnokság, az MLB nyitó napja legyen nemzeti ünnep – hát, nem lett, mert ugyan összegyűlt több mint százezer aláírás, a Fehér Ház békés közleményben jelezte: a nemzeti ünnepnapok kijelölése a kongresszus feladata, nem a drukkerek meg a lelkesedésükre rácsimpaszkodó, Budweiser söröket gyártó, kampányoló cég dolga.
Persze a pénz hatalom, a közelmúltban nem véletlenül húzták szét az első fordulót napokra, hogy minél több klub minél jobban „szétterítve” játssza le az első bajnokiját, így tartva fenn az érdeklődést, no meg növelve a bevételeket. Ennek a metódusnak extrém változata az idei, amikor az MLB-alapszakasz nem is Amerikában, hanem Japánban kezdődött – bizony, a gyakorlatban már elkezdődött… –, merthogy az Oakland Athletics és a Seattle Mariners két meccset lenyomott Tokióban. Csakhogy aztán nem a harmadik mérkőzéseikre utaztak tovább saját városaikba, hanem visszatértek tavaszi edzőtáborhelyszíneikre, hogy befejezzék az alapozást…
Mert akárki akármit akar, mond, szeretne: az MLB nyitó napja közmegítélés szerint Amerikában van, és leginkább úgy, hogy egyazon napon pályára lép mind a 30 csapat. Az idén márpedig így történik ma, március 28-án, ami a történelem legkorábbi idénykezdetét jelenti – csak hogy haladjunk, pontosabban siessünk tovább az amerikai úton.
Mint egy tavaszi Super Bowl
De ugyanilyen „amerikánum”, hogy az „MLB Opening Day” tényleg majdhogynem piros betűs ünnepnap, még állami tisztelgés is jár hozzá, hiszen 1910-ben maga az elnök, William Howard Taft végezte el a kezdődobást, amiből szokás lett: Jimmy Carter kivételével azóta minden utóda elvégezte legalább egyszer a hivatali ideje alatt.
Nyilván olvasmányos történetek is kapcsolódnak az aktushoz, hiszen 1912-ben Taft azért nem vett részt a nyitányon – csak később pótolta –, mert a Titaniccal halálba süllyedő barátját gyászolta; Franklin Delano Roosevelt viszont nyolcszor is lelkesen hajított, és csak azért nem többször, mert közben lefoglalta a II. világháború; Harry S. Truman az egyik évben jobbal, a másikban ballal próbálkozott, ezzel a mai napig ő az egyetlen „kétkezes” elnök; az idősebb George Bush pedig szakmailag is kifogástalanul kivitelezte a dobását, ami nem meglepő, tekintve, hogy a Yale baseballcsapatának a kapitánya volt anno.
Szóval, a nyitó nap nagy dolog. Miként az NFL-es Super Bowlra, erre is rákészül a nemzet, ezúttal például a várható kezdőcsapatok, statisztikai jóslatok és remények mellett a hirtelen megkötött gigaszerződések dollárjait számolgatva.
1.2 milliárdnyi költés hirtelen
Furcsán alakult a holt-, majd az előszezon. Legalább féltucat világsztár hevert parlagon, vagy szerződéshosszabbításra, vagy munkaadóra várva – aztán egy hónappal a start előtt hirtelen mindenhol ráleltek a kasszakulcsra, és azóta csak hömpölyögnek a milliók.
Egyre-másra dőltek meg a rekordok mindenféle kategóriában: megköttetett a legnagyobb szerződés az MLB szabadügynökpiacán (először Manny Machado, majd Bryce Harper révén), általában az MLB-ben (Harper ezt is vitte), sportegyesület és játékos között (ez már Mike Trout sajátja).
Csak az utolsó hetekben megkötött szerződések összértéke túl van az 1.2 milliárd amerikai dolláron, ami kiválóan illusztrálja, micsoda irgalmatlan mennyiségű pénz van az MLB-ben, avagy mekkora a baseball jelentősége a tengerentúlon.
Trouték aligha playoffozhatnak
Szakmailag is príma idénynek nézünk elébe. Miként az alábbi oddsok jelzik, a szokásos nagycsapatok esélyesek: a bajnoki címvédő Boston Red Sox, a legnagyobb történelmi és földrajzi riválisa, a New York Yankees, az Amerikai Liga harmadik óriása, a Houston Astros, a másik főcsoportból pedig a tavaly és tavalyelőtt második Los Angeles Dodgers meg az immár Harper-féle Philadelphia Phillies.
Napjaink legjobbja és minden idők legdrágábbja, Trout klubja, a Los Angeles Angels nincs még a fasorban sem, főleg, hogy a „sztárpárja”, a japán Otani Sohei az idén aligha szerepelhet dobóként könyökműtétje miatt, csak a mezőnyben.
De az MLB-idényben mindenre van idő, hiszen a 162 fordulós alapszakasz csak szeptember 29-én ér véget, közben lesz persze All Star-hétvége Clevelandben, újabb kihelyezett rangadó, Yankees–Red Sox Londonban, majd a rájátszás október 22-től természetesen Amerikában.
Mégiscsak odatartozik a baseball.