NBA: a Spurs elkapta a Clipperst, tíznél tart a Lakers és a Bucks

Brooklyn Nets–Boston Celtics 112–107

Visszavágott a Nets. Magyar idő szerint csütörtök hajnalban még Bostonban találkoztak a felek és akkor a Celtics bizonyult jobbnak, most viszont fordult a kocka – saját közönsége előtt a Nets diktált és vissza is vágott ellenfelének azért a pofonért. Ezúttal Spencer Dinwiddie volt az, aki legutóbb Kemba Walker (32 pont, 11 gólpassz, 6/8 tripla, 2-2 labdaszerzés és blokk), a gárda 40% felett tüzelt kintről, közel kétszer annyi gólpasszt jegyzett, mint a Boston és sosem volt egy pontnál nagyobb hátrányban, ellenben vezetett már tizenöttel is. A legutóbbi mérkőzéssel ellentétben most egyértelműen a Brooklyn volt a jobb csapat, kordában tudta tartani a vendégek támadógépezetét és mindenre tudott válaszolni, gyakorlatilag végig előrébb járt, úgyhogy teljesen megérdemelten győzött – az utóbbi nyolc meccsből (és Kyrie Irving nélkül) már hatodszor.

Nem volt elég éles a Boston. Brad Stevens felhívta csapata figyelmét arra, hogy erősen kell kezdeni a kétmeccses New York-i kirándulást, de ezt nagyon nem tudta megoldani a gárda: már az első negyedben eladott hat labdát és 14 pontos hátrányba került. A folytatásban azért összeszedték magukat és Jayson Tatum (26 pont, 9 lepattanó, 4 labdaszerzés, 10/19 mezőnyből) vezérletével visszajöttek három pontra a nagyszünetig, ám a fordulás után megint beragadtak, ismét tíz egység fölé nőtt a távolság és többször már nem tudtak felállni – közelítettek ugyan, de a Nets kontrollálni tudta az eseményeket. Walkernek most nem ment (17 pont, 6/19 mezőnyből), nem ültek a tripláik, kicsit erőlködősre sikerült a támadójátékuk, védekezésben pedig az egy szem Dinwiddie-vel nem tudtak mit kezdeni – tegyük még hozzá, hogy abban a 11 percben, amíg Tatum ült, 18 ponttal kaptak ki, ez jól mutatja, hogy ő mennyire fontos láncszemük volt.

A Nets legjobb dobói: Dinwiddie 32/18, Prince 16/12, Allen 14
A Celtics legjobb dobói: Tatum 26/12, Walker 17/3, Smart 15/3

Orlando Magic–Toronto Raptors 83–90

Még Siakam betlije is belefért. „Csúnya” meccset játszottak a felek, a Raptorsnak viszont nem derogált végig kőkeményen védekezni és kaparni Orlandóban, erre pedig szüksége is volt a társaságnak, ugyanis a házi MVP, Pascal Siakam pocsék napot fogott ki: 4/22-t (!) szenvedett össze mezőnyből és 10 pontig jutott, az ő dobásai nagyon hiányoztak a Lowryt és Ibakát továbbra is nélkülöző együttesnek. Siakam azonban a mezőnymunkából maximálisan kivette a részét, a csapat végig hajtott védekezésben, elöl pedig Fred VanVleet (22 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz, 7 labdaszerzés) mellett Norman Powell hozta az extrát: a dobógép 33 pontos karriercsúccsal és 5/8 triplával jelentkezett, erre a tűzerőre pedig akkora szükségük volt, mint egy falat kenyérre. A mérkőzést ugyanis végül ő döntötte el, a 35% körüli dobóteljesítménnyel nyilván nem tudtak meglépni a vendégek, ám a harmadik negyedben Powell egymaga 19 pontot rámolt be 7/9 jó dobással, ami egy ilyen meccsen ellensúlyozhatatlan pluszt jelentett – ezt a játékrészt 14-gyel nyerte a Toronto és innentől már kézben tartotta az eseményeket. Nick Nurse legénysége zsinórban hatodszor nyert és 14–4-gyel őrzi keleti második helyét.

Gordon visszatérése sem segített. Nik Vucsevics továbbra sem játszott, Aaron Gordon viszont már visszatérhetett a hazaiaknál, sőt, 32 percet a pályán is töltött, segíteni viszont ő sem tudott, megállt 8 pontnál és 2/11-es mezőnymutatónál. A hazaiaknál nem kell sokáig keresgélni a vereség okait, a 34,6%-os dobóteljesítmény és a 22 eladott labda általában nem a győzelem receptje és bár védekezésben ők is tették a dolgokat, de a harmadik negyedben megérkező Powell-extrával nem tudtak mit kezdeni – az első félidőben még vezettek 11 ponttal és még a szünetben is előrébb jártak héttel, ám aztán a fordulás után már a Torontóról szólt az este. Az újabb vereséget követően a Warriorst fogadják, ott akárhogy is, de muszáj lesz nyerniük.

A Magic legjobb dobói: Fournier 19/3, Fultz 15/3, Bamba 11/3
A Raptors legjobb dobói: Powell 33/15, VanVleet 22/15, Siakam 10/3

Detroit Pistons–Charlotte Hornets 107–110

Nem, nem és nem. Sorozatban kilencedszer kapott ki a Charlotte-tól a Detroit, idén már harmadszor fordult ez elő és mind a három mérkőzés egylabdás végjátékot hozott – egyszerűen képtelenek legyőzni mumusukat, valami mindig hiányzik nekik ehhez. Ahogy két nappal ezelőtt idegenben, úgy most is dobásuk volt az utolsó másodpercekben, bár tegyük hozzá, hogy először is leadták a negyedik negyedben meglévő nyolcpontos előnyüket és hátrányba kerültek, ám a végén Luke Kennard dobhatott egy hármast az egyenlítésért – ez kimaradt, a lepattanó után pedig Langston Galloway már elég messziről hajította el a labdát és bár úgy tűnt, hogy beesik, de végül kimaradt a kósza kísérlet. 95–95-nél Gallowaynek még segített a gyűrű, akkor becsorgott egy hármasa, a legfontosabb pillanatban viszont „visszakapta” ezt – csapatszinten kihagytak tíz büntetőt, köztük egyet clutch helyzetben is, úgyhogy hiába hozott jó számokat Derrick Rose (23 pont, 4 gólpassz, 3/4 tripla), Kennard (21 pont, 4 gólpassz, 5/10 tripla) és Andre Drummond (15 pont, 19 lepattanó), ez most sem bizonyult elégnek.

Playoffhelyen áll a Charlotte. Alapvetően a sok lábon álló és főleg távolról veszélyes támadójátékával nyerte meg ezt a mérkőzést a Hornets, PJ Washington (26 pont, 8/12 mezőnyből, 3/3 tripla, 4 labdaszerzés), Terry Rozier (26 pont, 6/9 tripla) és Devonte' Graham (16 pont, 8 gólpassz, 4/7 tripla) is parádézott kintről, de Miles Bridges (16 pont, 7 lepattanó, 3 gólpassz, 2 blokk) és Bismack Biyombo (13 pont, 9 lepattanó, 2 blokk) is jól játszott, a padról pedig Marvin Williams szórt be három hármast és osztott ki négy gólpasszt. Csapatszinten végül 19-szer zörgettek be távolról, méghozzá 50%-os hatékonysággal, abszolút ez volt a sikerük kulcsa, az utolsó öt percben, 103–95 után is bevertek három triplát és ezzel a lendülettel fordították meg a meccset – 15–4-re hozták ezt a clutch időszakot, volt blokkjuk, támadópattanójuk, labdaszerzésük is, mindent megtettek a sikerért. Ezzel a győzelemmel pedig 8–12-re javították mérlegüket, ami jelenleg nyolcadik helyet ér Keleten, igaz, tulajdonképpen holtversenyben vannak a 7–11-es Orlandóval.

A Pistons legjobb dobói: Rose 23/9, Kennard 21/15, Griffin 17/3
A Hornets legjobb dobói: Washington 26/9, Rozier 23/18, Graham 16/12, Bridges 16/6

New York Knicks–Philadelphia 76ers 95–101

Szenvedős lett, de megvan. Abszolút kötelező volt ez a győzelem a Sixers számára, de a sérült Josh Richardson és a pihenőt kapó Al Horford nélkül borzasztóan kezdték a meccset és 31–18-ra elvesztették az első negyedet – voltak 16 pontos hátrányban is és még a nagyszünetben is megvolt ebből 12. Innen szívták fel magukat a fordulás után, Joel Embiid (27 pont, 17 lepattanó, 3 blokk) mellé megérkezett a padról James Ennis és 20 pontjából 18-at ekkor szerzett, a védekezésükön pedig sikerült csavarniuk egyet – a harmadik negyedben fordítottak, majd a negyedikben szoros mérkőzést játszottak, de végül sikerült kiharcolniuk a győzelmet. Ehhez nagyon kellett a hajrában Ben Simmons (15 pont, 8 gólpassz) védekezése és labdaszerzése is amellett, hogy Tobias Harris (19 pont, 9/16 mezőnyből) is a legjobbkor köszönt be – túlságosan elégedettek azért nem lehetnek ezzel a szenvedős teljesítménnyel, de legalább nyertek egy meccset idegenben két kezdőjük nélkül, az eddigiekhez képest ez mindenképpen nagy szó...

Ezért „drágább” a Philly. Dave Fizdale, a hazaiak vezetőedzője szerint csapata ugyan mindent megtett, ami tudott, de az ellenfélnél olyan nevek játszanak, mint Joel Embiid és Ben Simmons, akik azért kapják a nagy fizetésüket, hogy eldöntsék a meccseket – a hajrában pedig el is döntötték, míg a Knicks-játékosok sorra követték el a hibákat. A gárda összesen 14 büntetőt hagyott ki, védekezésben is voltak hullámvölgyei, ezért sem tudta megtartani a 10 pont feletti előnyét, majd az utolsó szűk három percben, 87–87 után kijött a Sixers előnye – Embiid hozott egy 2+1-et, majd két büntetőt, Harris is dobott egy clutch kosarat, Simmons pedig zsákolt egyet egy labdaszerzése után. Eközben a New York elöl-hátul elrontotta a lehetőségeit, úgyhogy hiába hozott jó számokat Julius Randle (22 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz), Marcus Morris (20 pont, 7 lepattanó, 3/4 tripla) és RJ Barrett (18 pont, 8/13 mezőnyből), a végén hiányzott a meccset megnyerő vezér, így ismét vereséget szenvedtek.

A Knicks legjobb dobói: Randle 22/3, Morris 20/9, Barrett 18/3
A 76ers legjobb dobói: Embiid 27, Ennis 20/9, Harris 19/3

Cleveland Cavaliers–Milwaukee Bucks 110–119

Nincs megállás. Futószalagon hozza a győzelmeket és lépi át az akadályokat a Milwaukee, ez egy újabb kötelező feladat volt a keleti éllovas számára, amit úgy oldott meg, ahogy kell: az első félidőben berámolt 67 pontot és a nagyszünetig kereken húsz egységnyi előnyt épített fel, majd a fordulás után kicsit kiengedve, a játékpercekre is figyelve lemenedzselte a helyzetet. Végül egyedül Jannisz Antetokunmpo játszott 27 percnél többet (33 pont, 12 lepattanó, 14/26 mezőnyből, 2/8 tripla, 32 perc), de rajta kívül még öten érték el a tízpontos határt, nagyon kiegyensúlyozottan kosárlabdáztak, bár a végén a hátradőlésre majdnem ráfizettek: a Cavs vérszemet kapott és bő két perccel az órán 113–110-re jött vissza. Itt azonban még egyszer bekeményítettek a vendégek, jött egy clutch kosár Middletontól, illetve két fontos büntető George Hilltől, több pontot pedig már nem engedélyeztek ellenfelüknek, úgyhogy ha kicsit szűkre is mérték a hajrát, de begyűjtötték zsinórban tizedik győzelmüket. Most folytatódik a hazai túlsúllyal bíró menetrendjük, karácsonyig 12 meccsből csak háromszor mennek idegenbe.

A becsületét megmentette a Cleveland. Az első félidőben nem volt köze a meccshez a hazai csapatnak, kijött a két fél közötti reális különbség, de a harmadik negyedben valami megváltozott – Antetokunmpo leült, a Cavs pedig elkezdett ágyúzni, aminek csak ebben a játékrészben tíz (!) tripla és 42 pont lett az eredménye. Ezzel a lendülettel kis híján utol is érték ellenfelüket, de a csodát nem tudták összehozni, azért amikor igazán ráijesztettek ellenfelükre, akkor az válaszolni tudott, de az tény, hogy a sima vereségből szoros végjátékot csináltak és tisztességesen helytálltak. Egyénileg az újonc Darius Garlandot (21 pont, 6 gólpassz, 5/7 tripla) érdemes leginkább kiemelni, de Larry Nance Jr. (18 pont, 9 lepattanó, 3/4 tripla), Cedi Osman (20 pont, 8/13 mezőnyből), Kevin Love (16 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) és Collin Sexton (16 pont, 5 gólpassz) sem lehet elégedetlen a számaival, míg a dupla duplázó Tristan Thompson mérföldkőhöz ért: leszedte karrierje 5000. lepattanóját.

A Cavaliers legjobb dobói: Garland 21/15, Osman 20/9, Nance Jr. 18/9
A Bucks legjobb dobói: Antetokunmpo 33/6, Hill 18/12, Middleton 12

Miami Heat–Golden State Warriors 122–105

Nem hibázott a Heat. Az ilyen kötelező meccseket eddig üzembiztosan hozta a Miami és most sem bízta a véletlenre Erik Spoelstra csapata, már az első negyedben eldöntötte a küzdelem érdemi részét: 41–21-re nyerte ezt a játékrészt a társaság. Megtörni azonban nem sikerült a Warriorst és ahogy kicsit visszavettek a floridaiak, úgy apadt az előnyük, a harmadik negyedben egészen hat pontig visszajött a GSW, itt azonban megint felszívták magukat Jimmy Butlerék és egy 27–8-as rohammal még egyszer állva hagyták ellenfelüket – erre már nem érkezett válasz, magabiztosan hozta a meccset a Heat. Egyénileg Goran Dragic (20 pont, 9/13 mezőnyből, 4 gólpassz) és Tyler Herro (19 pont, 5/6 tripla) emelhető ki leginkább, de Duncan Robinson is bevert 5/7 hármast, Kelly Olynyk is csak három rontott dobással szórt 15 pontot, rajtuk kívül pedig még a büntetőkből építkező Jimmy Butler, illetve a tavaly még a GSW G-League-es csapatában játszó Kendrick Nunn is tíz fölé jutott. A Miami ezzel 8–0-ra áll otthon és mindegyik hazai meccsén vezetett legalább 15 ponttal, mindez pedig jelenleg keleti harmadik-negyedik helyet ér a tabellán.

Papírforma. Körülbelül azt hozta a Warriors, amit várhattunk, a győzelemre nem volt esélye, de azért amikor a Miami nagyon kiengedett, akkor azonnal tudott közelíteni és veszélyeztetni. Jordan Poole (20 pont, 5/6 tripla) és Eric Paschall (17 pont, 8/10 büntető) jól mozgott, egyébként is kiharcoltak 40 büntetőt, ami kifejezetten jónak számít, Draymond Green viszont csak 19 percet játszott, Steve Kerr szerint nem fogják őt erőltetni – ezzel a kerettel nincs is értelme, 4–16-tal továbbra is a „helyükön”, a liga legalján vannak.

A Heat legjobb dobói: Dragic 20/3, Herro 19/15, Robinson 17/15
A Warriors legjobb dobói: Poole 20/15, Paschall 17/3, Burks 16/6

Indiana Pacers–Atlanta Hawks 105–104 – hosszabbítás után

Trae Young mindent megtett. Nagyon akarta ezt a győzelmet a vendégek fiatal vezére és jól is ment neki a játék, amelyből végül az lett, hogy 49 ponttal beállította karriercsúcsát – 16/28 jó dobásába 8/15 tripla is belefért, ezt pedig 9/9 büntetővel egészítette ki. Végig ő tartotta sakkban a Pacers védekezését, amikor gödörben volt a Hawks, ő akkor is be tudott találni, majd a hosszabbításban is ő dobott nyolcat csapata tíz pontjából, ami jól leképezte, hogy mennyire egyedül maradt – rajta kívül csak ketten jutottak hét pont fölé a vendégektől és Lloyd Pierce vezetőedző is azt mondta, hogy bár Young minden pontjára szükségük volt, de mások is kellenek, mert túlságosan az irányítóra támaszkodnak. A rendes játékidő végén még ő mentett hosszabbításra bő tíz másodperccel a vége előtt és a ráadásban is ő próbálta meccsben tartani övéit, ám hiába minden, az Indy végül jobbnak bizonyult, úgyhogy az Atlanta nem tudta elkerülni a zsinórban kilencedik vereséget.

Több játékosra támaszkodhatott a Pacers. A hazaiaknál mind az öt kezdőjátékos 16 és 20 pont között dobott, bárkire jött ki a játék, hasonlóan jó hatásfokkal tudott dolgozni, ez pedig döntőnek bizonyult – nem volt náluk extra teljesítmény, de mindenki tette a dolgát és betalált, amikor kellett. Az első félidőt Nate McMillan vezetőedző szerint átaludták, a tréner azt mondta, hogy talán túl sok pulykát ettek, de aztán összeszedték magukat, a harmadik negyedet 29–11-re nyerték és fordítottak – a záró etap hajrájában nem jött össze a győzelem Young miatt és mert Malcolm Brogdon utolsó dobása kimaradt, de a túlórát egy 5–0-val kezdték és onnantól már nem hibáztak. Ha a vártnál nehezebben is, de végül hozták az újabb, sorozatban ötödik győzelmet, így 12–6-tal fél meccsre vannak a Sixerstől és egyre a Heat, Celtics párostól.

A Pacers legjobb dobói: Lamb 20, Turner 17/6, Sabonis 17
A Hawks legjobb dobói: Young 49/24, Len 15, Bembry 15

Oklahoma City Thunder–New Orleans Pelicans 109–104

Most jó volt a végén a Thunder. A szoros meccsek lezárásával komoly gondjai voltak eddig az OKC–nek, legutóbb sikerült már megoldania egy éles szituációt, most pedig újfent ez volt a helyzet – a hullámzó mérkőzésen hol egyik, hol másik csapat rohamozott és az döntött, hogy a végjátékot ki tudja jobban kezelni. Nos, ebben a hazaiak bizonyultak jobbnak, a negyedik negyedet összesen tíz ponttal nyerték, felálltak a nyolcegységnyi hátrányukból és az utolsó öt percben leszedték a pályáról a Pelicanst – közben Dennis Schröder egymaga 12 pontot szerzett csak ebben a játékrészben, másfél perccel az órán Chris Paulnak volt egy clutch kosara, majd Steven Adams tett vissza egy támadót, végül a center még zsákolt is egyet, ezzel állította be a végeredményt. A kulcsjátékokat meg tudták csinálni Billy Donovan játékosai, ezzel sikerült nyerniük, a tréner is ezt emelte ki, mi pedig tegyük hozzá, hogy olyan váratlan teljesítmények is előkerültek, mint a padról érkező Abdel Nader 19 pontja és 4/5 triplája.

A végén lefagyott a Pelicans. Ismét produkált szép dolgokat a New Orleans, de amikor a mérkőzés a tét, akkor nagyon kevés esetben hozott eddig jó döntéseket idén a társaság – most is ez történt, az utolsó öt percben összesen két (!) pontot szereztek, hibát hibára halmoztak, borzasztóan megremegtek a kezek. Hiába zárt jó számokkal (26 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz, 11/17 mezőnyből) és produkál statisztikailag remek szezont Brandon Ingram, az ilyen mérkőzéseket neki kellene lezárnia, ha igazi sztár akar lenni, de ezúttal is eltűnt (összesen két dobása volt ebben az öt percben), a felelősséget JJ Redicknek kellett felvállalnia a legvégén, de ő most minden clutch tripláját kihagyta – ez elég is volt ahhoz, hogy a határozottabb OKC nyerjen, a Pels pedig zsinórban negyedszer is kikapjon.

A Thunder legjobb dobói: Schröder 25/9, Nader 19/12, Gallinari 17/9
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 26, Redick 16/12, Holiday 14/6, Okafor 14/3

Memphis Grizzlies–Utah Jazz 94–103

A második félidőre érkezett meg a Jazz. Az első két negyedben ismét pocsékul játszott a Utah, támadásban nagyon szenvedett a gárda és emiatt hátul is voltak problémák, úgyhogy 15 pontos hátrányban voltak a nagyszünetben. Azonban bármit is mondott Quin Snyder, az hatott, a fordulás után valósággal kirobbant az öltözőből a vendégcsapat és egy 18–2-es rohammal nyitott, amellyel azonnal át is vette a vezetést – a védekezés negyven pont alatt tartotta a Memphist a komplett második félidőben, elöl pedig egyszerűsítettek a játékukon, ami hatásosnak bizonyult. Ugyan Mike Conley megint csak botladozott (8 pont, 4 gólpassz, 3/13 mezőnyből) és most Donovan Mitchell dobásai sem ültek, de így is találtak egy biztos fegyvert Bojan Bogdanovic személyében, aki a negyedik negyedben a hátára vette a társaságot és egymaga 16 pontot szórt ekkor – ez elég volt ahhoz, hogy elöl maradjanak, sőt, növeljék a különbséget és végül behúzzák a győzelmet. A horvát dobógép 30 ponttal zárt (12/20 mezőnyből, 4/8 tripla) és elmondta, hogy Mitchell „átadta neki” a fontos dobások jogát ezen az estén, ő pedig próbált vele élni – két vereség után nagyon kellett nekik ez a győzelem, főleg úgy, hogy az előző három meccsük mindegyikén kaptak legalább 120 pontot. A következő feladat Torontóban vár rájuk...

Ismét megtörtént. Idén már hatodszor adott le két számjegyű előnyt a Memphis, ami a liga legrosszabb adata ebből a szempontból, ennyiszer még senki sem botlott, ha ekkora fórban volt – ráadásul ismét a szezon elején látott félidők közötti különbség mutatkozott meg, remek első játékrész után a másodikban teljesen beragadt a gárda. Ezúttal sem Ja Morant, sem Jaren Jackson Jr., sem Brandon Clarke nem tudott komolyabban segíteni, Jonas Valanciunas ugyan becsülettel dolgozott (22 pont, 17 lepattanó, ebből 8 támadó, 3 blokk), de egymaga nem tudott ellenállni a feljavuló Jazznek, úgyhogy végül 40% alatti mezőnymutatóval újabb vereséget szenvedett az együttes. Ez már zsinórban a hatodik volt számukra, úgyhogy nem állnak jól, a korábbi biztató időszak és a nagycsapatok elleni szoros meccsek ellenére csak a Warriorst előzik meg Nyugaton.

A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 22, Clarke 13/3, Morant 11/6, Brooks 11/3
A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 33/12, Mitchell 20/9, Gobert 13

San Antonio Spurs–Los Angeles Clippers 107–97

Először kapott ki a Clippers a Leonard, George párossal. Nagyon akarta az elmúlt 23 év leggyengébb idénykezdését bemutató Spurs a győzelmet, ezt kiemelte a vendégek irányítója, Patrick Beverley is meccsvégi nyilatkozatában. Kawhi Leonard másodszor tért vissza egykori sikerei helyszínére, de a közönség még nem bocsátott meg neki, zúgott a „boo” a bemutatásnál és minden labdaérintésénél is – a legutóbbi döntő MVP-je szerint semmi különös nem történt, ez is csak egy idegenbeli összecsapás volt a sok közül. Egál első félidő után a harmadik etapban robbantott a Spurs, és az egyaránt 17-17 egységet termelő Derrick White, LaMarcus Aldridge páros vezérletével 11 ponttal nyerte meg ezt a negyedet, majd a záró etapban öt triplát vágtak be a texasiak, visszaverve Doc Rivers csapatának rohamait. A Kawhi-féle cserében érkezett DeMar DeRozan 15 ponttal zárt, a szintén ebben az ügyletben megszerzett Jakob Pöltl pedig 6 pontja és 6 lepattanója mellé 4 blokkot osztott ki – ebből kétszer Leonardöt takarta be, a közönség nagy örömére. Aldridge is négy blokkal zárt, Mills jól szállt be a padról, de mindenkit megdicsért Gregg Popovich – ezt kellene csinálniuk kicsit konzisztensebben. A Clippers hétmeccses győzelmi szériája ezzel megszakadt, ráadásul Rivers edzőt is kizárták az öltözőből, miután végzett a sajtótájékoztatón...

Most nem villogott a Los Angelesi-i sztárduó. Főleg Paul George gyengélkedett, mindössze 5 pontra futotta neki 2/11-es mezőnymutatóval, nem igazán tudott hozzászólni a meccshez – Kawhi Leonard is megállt 19-nél, ehhez ráadásul 23 mezőnykísérletre volt szüksége. Ha ehhez hozzávesszük Lou Williams 2/10-es estéjét, meg is van a Clippers vereségének oka – a három legjobb pontszerzője betlizett a gárdának, csapatszinten alig 39%-kal dobtak. Most két hazai mérkőzés következik nekik a Wizards és a Blazers ellen, ott javíthat a Rivers-legénység.

A Spurs legjobb dobói: White 17/15, Aldridge 17, DeRozan 15/3.
A Clippers legjobb dobói: Leonard 19, Green 16/12, Harrell 12.

Phoenix Suns–Dallas Mavericks 113–120

Folytatódik a Doncic-varázslat. Ismét elképesztő mérkőzést hozott a dallasiak szlovén szupersztárja, egy lepattanó választotta el két héten belüli második 40+ pontos tripla duplájától – 42 ponttal beállította karriercsúcsát, 9 pattanója mellé pedig ezúttal 11 gólpasszt osztott ki. Teljes kontroll alatt tartotta a mérkőzést három nappal azután, hogy a Clippers jól limitálta – ahogy azt Rick Carlisle, a Mavs edzője is kiemelte, az ilyen kiváló játékosoknak rövid távú a memóriájuk, gyorsan továbblépnek. Tim Hardaway Jr. folytatta jó sorozatát és 26 pontot rámolt be 6/9-es triplázással, ő segített átvészelni Kristaps Porzingis borzalmas meccsét – a lett nyolc kísérletből mezőnykosár nélkül zárt, kettő pontra futotta ezúttal tőle. A záró játékrésznek egállal futottak neki a felek, de a negyed közepén egy 8–0-s futással kézbe vette a dolgokat a Dallas, ellépett 104–97-re, és meg is tartotta előnyét a lefújásig – a negyedik helyen áll a gárda nyugaton, legközelebb azonban komoly teszt vár rájuk, a Lakershez látogatnak.

A jó rajt már a múlté. Legutóbbi hét meccséből hat vereségnél jár az eltiltott Deandre Aytont továbbra is nélkülöző arizonai gárda, egyértelműen gödörben van a társaság. Hogy ennek tudható-e be Frank Kaminsky két homály büntetője, azt nem tudni, mindenesetre eléggé furcsán festett a két egymást követő „rigó” az egyébként 76%-kal büntetőző magasembertől. Aron Baynes öt mérkőzés után visszatért, és nem is játszott rosszul (17 pont, 7 lepattanó), de ez sem segített a csapaton – Kelly Oubre 22, Ricky Rubio 21 egységgel zárt, Devin Booker egy kicsit haloványabb volt a megszokottnál de így is hozott egy 18 pontos, 8 asszisztos estét, viszont Donciccsal nem tudtak mit kezdeni a hazaiak. Külön fájó pont lehet ez az arizonaiaknak, akik elsőként választhattak a tavalyi drafton, de Deandre Ayton mellett tették le a voksukat a szlovén helyett – Luka Oscar Robertson és Russell Westbrook mellett a harmadik játékos lett a liga történetében, aki egy naptári hónapban 30 pontos tripla duplát átlagol...

A Suns legjobb dobói: Oubre Jr. 22/12, Rubio 21/12, Booker 18/3.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 42/9, Hardaway Jr. 26/18, Curry 11/6.

Portland Trail Blazers–Chicago Bulls 107–103

Zsinórban háromnál jár a Blazers. Hogy a Carmelo-faktor-e az oka, vagy a viszonylag kedvező sorsolás (netán mindkettő), azt nem tisztünk eldönteni, de tény, hogy megindult felfelé a tabellán az oregoni alakulat, már a 10. helyen állnak nyugaton Damian Lillardék. Melo folytatja remeklését, ezúttal 23 pontos, 11 pattanós dupla duplával jelentkezett, de az est hőse mégsem ő, hanem a nyáron Miamiből érkezett Hassan Whiteside volt. 8 pontja és 15 lepattanója mellett ugyanis 10 blokkal zárt a center, Anthony meg is jegyezte, hogy bár sok jól sapkázó magasemberrel játszott már együtt, nem emlékszik 10 blokkos teljesítményre (kétszer láthatott egyébként ilyet, még Marcus Cambytől) – domináns volt hátul Whiteside. A meccset is az ő visszatett támadópattanójával nyerték meg végül, Lillard kihagyott dobását javította 105–103-nál – a két új érkező kulcsszerepet játszott tehát a sikerben. De a „régi motorosok” is hozták azért magukat, Lillard 28 ponttal (ebből tíz a negyedik negyedben) zárt, McCollum pedig egy fontos triplát vágott be, amikor már majdnem teljesen eltüntette korábbi 12 pontos hátrányát a Bulls. Most egy komoly próba vár az együttesre, hiszen a Clippershez látogat Terry Stotts legénysége – ott komplettebb képet kaphatunk a gárdáról.

Mélyen van a Bulls. Kilencből hét vereségnél járnak a Bikák, pedig ezúttal nem kellett sok a győzelemhez – Zach LaVine sarokhármasával fél perccel a vége előtt kettő pontra zárkóztak, de Whiteside kosara eldöntötte a derbit. LaVine 28 pontja kevésnek bizonyult, Lauri Markkanen ezúttal is csak 4/14–et szenvedett össze mezőnyből – csapatszinten alig 38%-kal tüzeltek a vendégek. Kris Dunn szerint még menthető a szezonjuk, ehhez azonban nagyon össze kell kapniuk magukat....

A Blazers legjobb dobói: Lillard 28/9, Anthony 23/3, McCollum 20/9.
A Bulls legjobb dobói: LaVine 28/15, Carter Jr. 16, White 13/6, Markkanen 13/6.

Los Angeles Lakers–Washington Wizards 125–103

Laza ujjgyakorlat. Zsinórban tíz győzelemnél jár a Lakers, összességében pedig 17–2–es mérleggel vezetik a ligát LeBron Jamesék – a fővárosiak most kellemes edzőpartnernek bizonyultak, hamar eldőlt az összecsapás. Bár 15–4–re elment a Wizards az elején, hamar kapcsolt Frank Vogel alakulata – már az első játékrészt 14 ponttal behúzták az aranysárga–lilák. A másodikban erre még rápakoltak hetet, így a James, Davis duó ki is ülhette a negyedik negyedet – így is villogtak azért a sztárok, Davis 26–13–as dupla–duplát szállított, James pedig 23 pontja mellé 11 gólpasszt osztott ki. A padról Cook és Rondo is 3/4 triplával szálltak be, minden klappolt a csapatnál – utoljára a Kobe-Gasol érában nyertek zsinórban tíz meccset, még 2009-ben, úgyhogy tényleg remekül megy nekik a játék. Most egymás után a Dallas, a Denver és a Utah következik, kellett az a kis pihenő Jameséknek...

Nem volt jó a Wizards. A kiváló szezont futó Bradley Beal kicsit eltűnt a Lakers védelmének szorításában, 18 ponttal zárt 5/13–as mezőnymutatóval. Hacsimura Rui 16 egysége mellé lekapott 8 pattanót, nagyon igyekezett, de hiányzott az átütőerő a társaságból – 40% alatt maradtak mezőnyből, 37 triplakísérletükből pedig csak tíz esett be. A Lakers által draftolt Mo Wagner 7 ponttal és 8 pattanóval zárt, az exwashingtoni Dwight Howard azonban csúnyán áthúzta egy alkalommal – ez ma egy ilyen este volt...

A Lakers legjobb dobói: Davis 26/3, James 23/12, Cook 17/9.
A Wizards legjobb dobói: Beal 18/6, Hacsimura 16, Smith 13/3, McRae 13/3.