Az NHL 2019/20-as idényében 976 játékos lépett jégre, ebből 305-en voltak nem kanadai és nem amerikai hokisok. A 31.25 százalék új csúcs, a korábbi 29.87 százalék volt a 2001/02-es szezonból. A létszám is rekord, az eddigi csúcsot jelentő 2003/04-es évadban kereken 300 európai jégkorongozó szerepelt a profiligában.
Az IIHF azt is kiemeli honlapján, hogy az európai kontingens megelőzte az egyesült államokbeli hokisokat (305-253), egy szezonnal korábban 286 amerikai és 278 európai játszott a ligában. A sportág őshazájából, Kanadából ezúttal 418-an érkeztek.
Az NHL legnagyobb tengerentúli piaca Svédország, a 10 millió lakosú skandináv ország 113 hokist adott. Az 5.5 milliós Finnország ugyanúgy 50 játékossal képviseltette magát, mint Oroszország. A csehek 34, a svájciak 15, a szlovákok pedig 12 játékost adtak.
A „kisebb hokinemzetek” közül a dánok és a németek előrelépését emelte ki a nemzetközi szövetség, mindkét ország 9-9 NHL-essel büszkélkedhet az előző szezonból. A lettek 5, a franciák 3, az osztrákok 2, míg a norvégok, szlovének és ausztrálok 1-1 hokist adtak a világ legerősebb bajnokságába.
Ehhez kapcsolódik, hogy derűlátó a 2021–2022-es idényt illetően Gary Bettman, az NHL elnöke, de kiemelte, hogy a koronavírus-járvány miatt további áldozatokra lesz szükség a liga, a klubtulajdonosi kör és a játékosok részéről is a következő néhány évben.
Bettman az NHL honlapján elmondta, hogy a 2020–2021-es idény kezdési céldátuma változatlanul 2021 január elseje. Ugyanakkor a pandémia miatt nemcsak az előző, 2019–2020-as évadban voltak jelentős bevételkiesések, hanem így lesz ez a következő szezonban is. Hangsúlyozta, hogy mivel a koronavírus-járvány márciusban félbeszakította az idényt, és azt csak szeptember végén tudták befejezni, ráadásul a teljes rájátszás nézők nélkül zajlott elzárt környezetben, úgynevezett buborékban, a 2020/21-es felvonás sem tudott időben, októberben elkezdődni. Az is biztosnak tűnik, hogy tavasszal nem lehet szurkolókat beengedni a csarnokokba, legfeljebb a befogadóképességhez képest csökkentett létszámmal, és nem a megszokott csapatonkénti 82, hanem legfeljebb 48 mérkőzéssel tudnak számolni. Emiatt a vártnál nagyobb lesz a bevételkiesés.
A klubtulajdonosok és a játékosok közötti megállapodás alapján a veszteségeken fele-fele arányban osztoznak. Ha csak a 2019/20-as szezon esett volna áldozatul a pandémiának, akkor a hokisok fizetésük körülbelül tíz százalékát veszítették volna el, az új helyzetben viszont ez felmehet 25 százalék fölé is. Így aztán ismét tárgyalásokra lesz szükség, és ha nem tudnak megegyezni néhány héten belül, akkor január elsején nem fog elkezdődni a 2020/21-es kiírás. Utoljára a 2012/13-as szezon volt csonka – 48 meccses klubonkénti alapszakasszal –, akkor is a felek közötti bérvita állt a háttérben, és végül csak január 19-én indult a bajnokság, melyet egyhetes edzőtábor előzött meg.
Bettman szerint a játékosoknak maguknak kell eldönteni, hogy a veszteség rájuk eső részét egyszer, ám nagyobb tételben könyvelik el, vagy öt-hat éves ciklus alatt elosztva, akár úgy is, hogy a következő időszakban nem emelkedik a 81.5 millió dolláros csapatonkénti éves bérmaximum. A tulajdonosok várják a hokisok válaszát.
A ligaelnök ugyanakkor hangsúlyozta: reméli, a koronavírus elleni oltás megoldja a helyzetet, ebben a tekintetben optimista, bízik benne, hogy a 2021/22-es szezon a megszokott rendszerben, október elején elkezdődhet, és akkor csatlakozik majd a Seattle Kraken is a mezőnyhöz.