Orlando Magic–Cleveland Cavaliers 103–83
Aaron Gordon megtáltosodott. A Magic erőcsatára eddig nem találta a kinti dobásait, az első 6 meccsén mindössze 3/20 triplája ért célt, ma viszont 6/9 hárompontosa jó volt, és erre építve szezoncsúcsot jelentő 24 pontot szerzett, amihez 11 lepattanót is hozzátett. Gordon különösen a 3. negyedben villogott, 13 ponttal vette ki a részét abból, hogy a Magic egy 38–18-as periódussal eldönti az első félidőben még szoros összecsapást. Kellettek azért a palánk alatti extra teljesítmények is, az 54–36-ra megnyert lepattanózásból a centerek is komolyan kivették a részüket. Nikola Vucsevics (23 pont, 8 lepattanó, 3 blokk) jó játéka nem okoz nagy meglepetést, ellentétben a kispadról beszállva is dupla-duplázó Khem Birch (12 pont, 12 lepattanó) extrájával, így az is belefért, hogy a szintén cseresorból érkező Terrence Ross (15 pont, 4 labdaszerzés) csak 5/13-mal célozzon. A Magic két vereség után tudott nyerni, 5–2-s mérlegével robog tovább.
Alulmaradtak a Cavaliers centerei. Az eddig kiváló formát mutató Andre Drummond (10 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz) egyik oldalon sem tudott villogni, 5/15-ös mezőnymutatója mellett Nikola Vucsevicset sem tudta lassítani. Ugyanez igaz a kispadról beszálló JaVale McGee (2 pont, 2 lepattanó) esetében is, aki 1/7-es mezőnymutatóval riogatott, és a pattanózásból sem tudta kivenni a részét. Támadásban Collin Sexton (23 pont, 6 eladott labda) és Cedi Osman (18 pont, 7 lepattanó, 7 gólpassz) is igyekezett hozzátenni, továbbá a vállsérülés miatt hiányzó Darius Garland pontjait is pótolni tudta valamennyire Damyean Dotson (16 pont, 6/10 mezőnyből), de szükségük lett volna még valakire, aki pontokat tud felpakolni a táblára, különösen a 3. negyedben, amikor a 7 pontot szerző Sexton mellett 4/17-tel dobtak a többiek.
A Magic legjobb dobói: Gordon 24/18, Vucsevics 23/6, Ross 15/6
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 24/6, Osman 18/12, Dotson 16/9
Philadelphia 76ers–Charlotte Hornets 118–101
Ez igazi csapatmunka volt. A döcögős első negyedet leszámítva (10/27 mezőnyből) nagyszerűen járt a labda a 76ersnél, 34 gólpasszt osztottak ki egymás között, amire csak 10 eladott labda jutott, és igyekeztek megtalálni a lehető legjobb megoldást. Tobias Harris 22 ponttal és 5 lepattanóval ünnepelte, hogy ő lett a Hét játékosa Keleten, és mellette 8 játékos zárt 8 és 14 pont között. Joel Embiid (14 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 2 labdaszerzés, 3 blokk) különösen a 12 ponttal megnyert 2. negyedben villogott, amikor beszórt 9 pontot, és megalapozta a magabiztos vezetést. Doc Rivers extra pihenőt is adott neki, a helyére beszálló Dwight Howard (9 pont, 13 lepattanó) jól helyettesítette őt, illetve a 4. negyed közepére a mérkőzés is eldőlt, 107–80 is állt már az eredményjelzőn. A 76ers ezzel a győzelemmel továbbra is hibátlan hazai pályán, összességében pedig 6–1-es mérlegükkel vezetik Keletet.
A Hornetsnél is járt a labda. A vendégek is a csapatmunkában hittek, kiosztottak 30 gólpasszt egymás között, illetve náluk 6 játékos érte el a 10 pontos határt, de ellenfelüknél többet hibáztak, 16 labdát is eladtak, illetve 41.9%-kal céloztak csak mezőnyből, szemben a 76ers 48.4%-ával. Gordon Hayward (18 pont, 8 lepattanó) próbált a csapat élére állni, a kritikus 2. negyedben P.J. Washington (12 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz) is beszórt 8 pontot, de egyikük sem tudta megbízhatóan szállítani a pontokat, ahogyan más sem. Devonte' Grahamnek (15 pont, 5/11 hárompontos) ezúttal ültek a triplái, de semmi mást nem tudott hozzátenni, míg Terry Rozier (12 pont, 4 gólpassz) annak ellenére vállalt csak 8 dobást, hogy két nappal ezelőtt 35 pontig jutott a 76ers ellen. Legtöbbet a tripla-duplával is kacérkodó LaMelo Ball (12 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) próbálkozott a csapatból, neki 16 dobásra volt szüksége a 12 pontjához, miközben a triplavonalon túlról 0/5-tel zárt.
A 76ers legjobb dobói: Harris 22/6, Embiid 14, Green 13/9
A Hornets legjobb dobói: Hayward 18/6, Graham 15/15, Rozier 12/6, Washington 12/6, Ball 12
Atlanta Hawks–New York Knicks 108–113
3–1-gyel zárta túráját a Knicks. Váratlanul jól kezdte ezt a szezont a New York, a 0–2-es rajt után megverte a Milwaukee-t, majd elment egy négymeccses idegenbeli túrára, amelyet most ezzel a sikerrel 3–1-es mérleggel zárhatott le – győzött Clevelandben, Indianában és ezúttal Atlantában is, úgyhogy Tom Thibodeau elégedett lehet. A vendégek égtek már 15 ponttal is a harmadik negyedben, de egy 17–6-os rohammal még ebben a játékrészben visszajöttek, aztán a záró etap az ő terepükké vált: azt 29–20-ra nyerték és a végén clutch játékokat mutattak be. Az újonc Quickley nagyon rutinosan harcolt ki három büntetőt reménytelen helyzetben, megint jött a legutóbb is ilyenkor villogó Austin Rivers és elsüllyesztett egy nagyon fontos triplát, majd Julius Randle tett vissza egy támadópattanót – 101-101 után egy 11–5-öt rohantak és a maguk javára döntötték el a találkozót. Egyénileg Randle (28 pont, 17 lepattanó, 9 gólpassz) és RJ Barrett (26 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) is nagyszerű meccset játszott, 50%-kal dobtak mezőnyből és ismét azt a harciasságot mutatták, amit Thibodeau látni akart - következőleg a Jazzt fogadják úgy. hogy 2012 óta nem rajtoltak ilyen jól.
Ezt is elrontotta a Hawks. Az utóbbi négy meccsből a harmadikat vesztette el az Atlanta és ahogy az előző kettőnél, úgy itt is minden esélye megvolt a sikerre - a kezdeti botladozás után összeállt a támadójáték és vezettek már 15 ponttal is, onnantól jó helyzetben voltak. Ezt az előnyt azonban nem tudták menedzselni, nagyon gyorsan leadták, majd Bogdan Bogdanovicsnak kiment a bokája, úgyhogy a negyedik negyedben rá sem számíthattak az alapból hiányzó Rondo, Gallinari, Dunn és Snell mellett - összesen négy játékos szállt be a kispadról, nem volt túl bő a rotáció. A végén aztán egyszerűen túl sokat hibáztak, a fontos pillanatokban rendre megremegtek, míg a Knicks annyival pontosabb volt, hogy elvigye a győzelmet - hiába Trae Young 31 pontja és 14 gólpassza (8 eladott labdával), De'Andre Hunter 23 pontja és 8 lepattanója, John Collins 18–8-a, vagy Clint Capela dupla-duplája, a hajrában senki nem tudott előlépni. Az újabb vereség után a Charlotte-ot fogadják, ott már javítaniuk kellene.
A Hawks legjobb dobói: Young 31/3, Hunter 23/9, Collins 18/6
A Knicks legjobb dobói: Randle 28, Barrett 26/3, Quickley 16/6
Miami Heat–Oklahoma City Thunder 118–90
Javított a Miami. A Dallasban bemutatott pocsék játék után most muszáj volt meggyőző teljesítménnyel javítania a Heatnek, ezt pedig meg is tették a floridaiak, ezen a találkozón a második-harmadik negyedben eldöntötték a győztes kilétét. Erik Spoelstra megint változtatott a kezdőn, a négyes posztra most Kelly Olynyket tette be, aki meghálálta a bizalmat, 19 ponttal, 5/7 triplával és 8 lepattanóval zárt, jól illett Bam Adebayo (20 pont, 9/10 mezőnyből, 8 lepattanó, 4 gólpassz) mellé, Jimmy Butler összeszedte magát (18 pont, 6 gólpassz, 0 eladott labda 26 perc alatt) és a továbbra is irányításra „kényszerített” Tyler Herro is szétosztott 8 gólpasszt - csapatszinten 57%-kal dobtak mezőnyből, 47%-kal tripláztak és 34 gólpasszig jutottak, most rendben volt a játékuk. Mindez az „ismerkedős" első negyed után könnyed győzelmet eredményezett, a második játékrészt 37–23-ra nyerték, majd amikor visszajött az OKC, akkor egy 20–0-s rohammal döntötték el végleg a küzdelmet – a győzelem után csütörtök hajnalban a Bostont fogadják majd.
Ezúttal nem volt komoly esélye a Thundernek. Ez még csak a második olyan mérkőzése volt ebben a szezonban a lesajnált OKC-nek, amikor nem volt túl sok sansza a győzelemre, viszont az előző ilyenhez hasonlóan most is egy nagyobb összeomlás okozta mindezt - a Pelicans ellen az utolsó negyedben estek szét teljesen, most pedig már korábban megtörtént velük mindez. A nagyszünetben meglévő 14 pontos hátrányuk is nagynak számított, eddig ilyen még nem történt velük idén, de ebből még visszajöttek, aztán az említett 20-0-s Heat-futás során 0/10-et dobtak mezőnyből, közte 0/7 triplával, itt teljesen elengedték a dolgot - most egyénileg sem nagyon tudunk senkit kiemelni, talán Darius Bazley (16 pont, 8 lepattanó, 2 labdaszerzés, 3/5 tripla) tehetett az estéjére némi szépségtapaszt a teljesítményével, de legközelebb a Pelicans elleni visszavágón ennél több kell majd.
A Heat legjobb dobói: Adebayo 20, Olynyk 19/15. Butler 18
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 18/6, Bazley 16/9, Dort 12/6
Toronto Raptors–Boston Celtics 114–126
Tatum és a kispad. A továbbra sem bevethető Kemba Walker mellett Marcus Smart és Jeff Teague sem lépett pályára a Bostonnál, a kezdőben pedig Tristan Thompson 0/1, Daniel Theis 1/1, míg a bekerülő Tremont Waters 1/8 dobását értékesítette – ha azt is hozzátesszük, hogy az egyik húzóembernek számító Jaylen Brown is „csak” 19 egységig jutott, akkor azt hihetnénk, hogy bajba kerültek a vendégek. Pedig nem: egyrészt Jayson Tatum az előző esti remek játéka és győztes dobása után most nem, hogy nem fáradt el a back-to-backben, hanem még emelt a tempón és az első negyed gondjai után egy 21 pontos második játékrésszel rángatta ki csapatát a gödörből. A Celtics az ő vezérletével 38-14-re (!) nyerte ezt a negyedet, később vezetett 26 ponttal is, Tatum pedig végül kereken 40 egységig jutott ezen az estén – 11/19-et dobott mezőnyből, 5/8-at a triplavonalon túlról és 13/13-mal büntetőzött, szenzációs teljesítményt nyújtott. Egyedül azonban még kevés lett volna a sikerhez, ahhoz kellettek a kispadról érkező váratlan extrák is: Payton Pritchard 23 ponttal és 8 gólpasszal szállt be, Robert Williams III 11 ponttal és 15 lepattanóval dupla-duplázott, Grant Williams és Semi Ojeleye pedig együtt 26 pontot, 14 lepattanót és 6/9 triplát rakott a közösbe. A tartalékos, papíron fáradtabb vendégek nagyon magabiztosan játszottak és fontos idegenbeli győzelmet arattak, a záró etapban igazából már csak a különbség volt kérdéses – a következő állomásuk Miami lesz, ahol a tavalyi keleti döntőért szeretnének visszavágni.
Most már tényleg gödörben van a Toronto. 7/9 triplával és 13 pontos előnnyel kezdte ezt a meccset a Raptors, az első negyedben dominált a gárda, aztán elfogyott a csí és a következő 13 távoli dobásuk mindegyikét elrontották – mire a legközelebbi hármasuk beesett, már 15 pontos hátrányban voltak. A botrányos második negyedükre ráment az egész meccsük és a 114 dobott pont ellenére most is gyengén céloztak: csak 40%-kal zártak mezőnyből, inkább a csapásszámuk emelkedett és nem a hatékonyságuk. Hiába Fred VanVleet remek számai (35 pont, ebből 14 az első negyedben, 13/20 mezőnyből, 6/9 tripla), illetve Pascal Siakam 22 pontja, valami egyelőre nagyon nem áll össze a kanadaiaknál – lehet, hogy a floridai „hazai” pálya, lehet, hogy más, mindenesetre eddig 1–5-re állnak és a játékukból abszolút hiányzik az átütőerő.
A Raptors legjobb dobói: VanVleet 35/18, Siakam 22/6, Lowry 18/3
A Celtics legjobb dobói: Tatum 40/15, Pritchard 23/6, Brown 19/3
Houston Rockets–Dallas Mavericks 100–113
Doncic jobban tért vissza, mint Harden. Legutóbb mindkét csapat szupersztárja pihent egy sérülés miatt, a Rockets viszont James Harden nélkül is nyert, míg a Dallas kikapott Luka Doncic hiányában. Most mindketten visszatértek, de a formájuk nem volt azonos: Doncic idei első tripla-dupláját és egyik legjobb meccsét szállította 33 ponttal, 16 lepattanóval és 11 gólpasszal (bár csak 12/25-öt dobott mezőnyből 3/10 triplával, illetve eladott 8 labdát), míg Harden 21 pontjához 5/17 dobás kellett, igaz, a 10 gólpasszára csak két eladott labda jutott. Doncicnak viszont akadt egy komoly segítsége is, a padról érkező Tim Hardaway Jr. 8/10 triplát bombázott be és végül 30 pontig jutott, míg a Houstonnál most John Wall megállt 14 pontnál és 4 gólpassznál, DeMarcus Cousins alig három percet játszott, a 20 pontos Gordon és a 23-at szóró Wood pedig nem volt elég ahhoz, hogy csapatszinten elérjék a 40%-os mezőnymutatót, vagy a 30%-os triplázást. A Mavs ezúttal jóval pontosabbnak bizonyult és védekezésben is meglepően jól nézett ki – Rick Carlisle vezetőedző is ezt emelte ki a mérkőzés végén, szerinte ebben a szezonban ez lehet a kulcs a sikerükhöz.
Az elején és a végén is a Dallas volt jobb. A vendégek kezdték jobban a találkozót, Carlisle Cauley-Steint tette be a kezdőbe Hardaway Jr. helyére és a magasabb szerkezet jól működött, tíz pont feletti előnybe kerültek az első negyed során. Ezt követően a Rockets azért partiban volt, sőt, közelített, de 94–92 után a Doncic-Hardaway páros vezetésével faképnél hagyta ellenfelét a Mavs – egy 12–0-t rohant a társaság a negyedik negyedben, a Houston itt elrontott öt dobást és eladott két labdát, ez eldöntötte a küzdelmet. A Dallas így 3–4-re javult, míg a Rockets 2–3-ra romlott, most előbbi Denverbe, utóbbi pedig Indianába utazik a következő mérkőzésre.
A Rockets legjobb dobói: Wood 23, Harden 21/9, Gordon 20/12
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 33/9, Hardaway Jr. 30/24, Cauley-Stein 15, Richardson 15/6
Milwaukee Bucks–Detroit Pistons 125–115
Most a Giannis-extra kellett. A Pistons talán jobban odafigyelt az utóbbi időben többször is kiemelkedő százalékkal beeső Bucks-triplákra, mindenesetre szokatlanul sok helye volt a festékben Giannis Antetokounmpónak, a regnáló MVP pedig köszönte szépen és ízekre szedte a vendégcsapatot – egy félidő alatt eljutott 30 pontig, vezérletével pedig 40–14-re verték a Detroitot a festékből. A meccs végére mindez kicsit azért változott, de a görög így is 43 ponttal, 17/24 jó dobással, 9 lepattanóval és 4 gólpasszal zárt, a festékből 62–42-re győztek a hazaiak és végül azért kintről is hozzátették a magukét, mert 40% feletti hatékonysággal süllyesztettek el 14 hármast. Összességében ha nem is kiütéssel, de magabiztosan nyert Mike Budenholzer együttese, az első félidőt 11 ponttal húzta be, később 18 egységig kúszott fel a távolság, mielőtt a végén kicsit javított volna ezen a Pistons – 57.6%-kal céloztak mezőnyből és 125 pontot szerezve nyertek, amivel 3–0-ra állnak hazai pályán.
Nem volt rossz a Detroit, de a jó sem ilyen. Támadásban különösebb baj nem volt a vendégek játékával a back-to-back ellenére, a Boston után a Milwaukee ellen is stabilan tudták szerezni a pontokat - Jerami Grant (24 pont, 4/10 tripla) és Derrick Rose (24 pont, 8 gólpassz, 0 eladott labda) körül a többiek is jól céloztak és végül 17 triplát süllyesztettek el 42,5%-os hatékonysággal. Ennek köszönhetően végig látótávolságon belül voltak, igaz, vezetni nem tudtak, folyamatosan üldözték ellenfelüket – a gondot a védekezés jelentette, egyszerűen képtelenek voltak elfogadhatóan teljesíteni a festékben és bár Blake Griffin nem játszott, de ez most inkább csapatszintű problémának tűnt. Összességében nem lehet mondani, hogy nagyon rosszak lettek volna, de nyerni nem tudtak, igaz, Milwaukee-ban ez a papírforma - a baj az, hogy most jön még egy meccsük ugyanitt...
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 43/6, Middleton 19/6, Holiday 15/6
A Pistons legjobb dobói: Grant 24/12, Rose 24/6, Ellington 13/9, Doumbouya 13/9, Mykhailiuk 13/9
New Orleans Pelicans–Indiana Pacers 116–118 – hosszabbítás után
Hogyan nyerte meg ezt a Pacers? A mérkőzés előtt 8104–2 volt az állás az utóbbi tíz év során akkor, ha egy csapat a rendes játékidő utolsó 25 másodpercén belül legalább hat ponttal vezetett, ezen az estén viszont 8104–3-ra módosult az állás. Úgy tűnt, hogy a New Orleans már szinte megnyerte a meccset, egy 19–2-es futással tízpontos előnybe került nem egészen négy perccel az órán, ráadásul Domantas Sabonis kipontozódott, így talán legfontosabb játékosát vesztette el az Indy. A vendégek azonban nem adták fel, majd 20.5 másodperccel az órán, mínusz hatnál Victor Oladipo bevert egy clutch triplát - ezt követően Oladipo és Doug McDermott fault helyett becsapdázta JJ Redicket a bedobást követően, míg a fiatalok a bedobást végző Ballt leszámítva már régen elrohantak előre a Pelsnél, Oladipo pedig ellopta a labdát. Ezt követően Myles Turner szépen felfutott a triplavonalhoz, a játékszer jó ritmusban érkezett és el is süllyesztette az egált jelentő hármast, jöhetett a hosszabbítás. Természetesen az is szorosan alakult, itt már Turner is kipontozódott a vendégeknél, de az utolsó dobás megint a Pacersé lett: 106–106-nál Malcolm Brogdon kapta a labdát, aki betört, majd nem egészen két másodperccel az órán a helyére tett egy floatert, amellyel megnyerte a meccset csapatának. Így lett 8104–3...
Van Gundy magára vállalta. A Pelicans tavaly is hasonló gondokkal küzdött, finoman szólva sem volt clutch az ilyen szoros végjátékokban és úgy fest, hogy ezen az edzőváltás sem segített egyelőre. Stan Van Gundy ezt most magára vállalta, azt mondta, hogy látta, hogy a végén gondjuk van a letámadással, egyszerűen időt kellett volna kérnie az ominózus csapdázásnál, de ezt elmulasztotta, kaptak egy hármast, hosszabbításba bonyolódtak, ahol az ellenfélnek jött ki az utolsó dobás – ha ott időt kér, valószínűleg nyernek és nincs túlóra. Hiába dobott 31 pontot Brandon Ingram, de ezt most csak 12/31-es mezőnymutatóval hozta össze, csapatszinten pedig 22 pontot kaptak az eladott labdáikból, amelyek rendre a legrosszabbkor érkeztek – Zion Williamson jól játszott (24 pont, 10 lepattanó, vele a pályán +18-ban voltak), de ez most nem volt elég, úgyhogy 4–3-ra romlott a mérlegük.
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 31/6, Williamson 24, Ball 18/12
A Pacers legjobb dobói: Oladipo 25/15, Brogdon 21/12, Sabonis 19/3
Golden State Warriors–Sacramento Kings 137–106
Most oktatott a Warriors. Előző este dobott 62 pontot Steph Curry, amellyel győzelemre vezette csapatát a Portland ellen, most viszont úgy tűnt, hogy az a találkozó nem hogy nem fárasztotta ki a gárdát, hanem plusz energiát adott nekik erre az összecsapásra. A Warriors konkrétan idei legjobb játékát mutatta be a Kings ellen, rögtön 19–7-tel kezdett, az első negyedet 37–20-ra nyerte meg és ezt követően is maradt a hazai dominancia – végül NBA-szezoncsúcsot jelentő 41 gólpasszt osztottak szét, ami azt jelzi, hogy talán elindultak a megfelelő úton. Curry most is remekelt, már a nagyszünetben 23 pontnál járt, végül 30-ig jutott 9/18-as mezőnymutatóval, 5/12 triplával, 9 lepattanóval és 8 gólpasszal, mellette idei legjobbját nyújtotta Kelly Oubre Jr. (18 pont, 4/6 tripla), végre megvan Draymond Green első mezőnykosara is és csapatként 23 triplát küldtek a gyűrűbe – a kiütéses győzelem és a látványos játék is kipipálva, 4–3-ra állnak, jó formában fogadhatják a Clipperst.
Esélytelen Kings. Ezúttal nem nagyon volt sansza a Sacramentónak, a vendégek csak 38%-kal dobtak mezőnyből, 30% alatt tripláztak és semmilyen szinten nem tudták felvenni a GSW tempóját - egyénileg is elmaradtak az extrák, a rendszer sem működött, úgyhogy nagyon sima vereséget szenvedtek. Luke Walton vezetőedző úgy összegezte a történteket, hogy elég frusztráló este volt ez számukra, ugyanis a pályán úgy tűnt, hogy ők érkeztek back-to-back, pedig ez a csapat a Warriors volt...
A Warriors legjobb dobói: Curry 30/15, Oubre Jr. 18/12, Wiggins 16/6
A Kings legjobb dobói: Barnes 18/3, Fox 18/6, Hield 10/9
@font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:0; mso-generic-font-family:roman; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-536870145 1107305727 0 0 415 0;}@font-face {font-family:Calibri; panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4; mso-font-charset:0; mso-generic-font-family:swiss; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:-536859905 -1073732485 9 0 511 0;}p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}.MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:Calibri; mso-fareast-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}div.WordSection1 {page:WordSection1;}