Az utolsó pillanatban nyert a Boston Miamiban, 141-et dobott a Philly

Indiana Pacers–Houston Rockets 114–107

Mindenki tudja, hogy mi a dolga. A Pacersnél úgy tűnik, hogy mindenki tudja, milyen szerep hárul rá, és ennek megfelelően játszik. Szükségük is van a magas szintű összpontosításra, mert Nate Bjorkgren 8 emberes rotációja nem tette lehetővé a Rockets ellen sem a hibákat. Az első három negyedben az összesen 35 pontig és 7 gólpasszig jutó, védekezésben nagyszerűen dolgozó Malcolm Brogdon (13/25 mezőnyből) termelte a pontokat, míg az utolsó 12 percben hiába célzott csak 2/7-tel, ekkor a meccs legnagyobb részében csak a dobását kereső Victor Oladipo (6/20 mezőnyből, 18 pont, 9 lepattanó), illetve Domantas Sabonis (22 pont, 12 lepattanó) is elő tudott lépni, míg a hajrában azért Brogdon is elsüllyesztett egy nagy triplát, valamint 2 büntetőt. A 3 sztár teljesítményét olyan extrák egészítették ki, mint Myles Turner idei második 8 blokkos estéje, valamint Justin Holiday kispadról érkező 20 pontja, és egyedül annak nem örülhetnek, hogy az eddig is szűk rotációból lehet, hogy Doug McDermott is kiesett egy időre, akinek kiment a bokája és nem tudta folytatni a játékot.

Harden nem erőltette meg magát. A Rockets korábbi MVP-je tőle szokatlan módon csak 14 dobást vállalt, valamint csak 4 alkalommal állhatott oda a büntetővonalra, így magához képest visszafogott mérkőzést játszott a 15 pontos, 12 gólpasszos dupla duplája ellenére is. Leginkább John Wall (28 pont, 6 lepattanó) próbálta meg pótolni Harden kieső pontjait, de nem kapott kellő mennyiségű segítséget. Christian Wood térdsérülés miatt kihagyta ezt az összecsapást, a helyére bekerülő DeMarcus Cousins (9 pont, 14 lepattanó, 4 blokk) pedig hiába igyekezett, támadásban nem tudott faktor lenni, mindössze 2/9 dobása ért célba. A kispadról beszálló Eric Gordon (20 pont) próbálta megtolni a Rockets szekerét, de közben 2/10 triplát tudott csak elsüllyeszteni, és csapatszinten is csak 8/30-cal céloztak, ami nem fért bele, így hiába voltak ott végig a Pacers nyomában, a végén nem ők csinálták meg a győztes játékokat.

A Pacers legjobb dobói: Brogdon 35/12, Sabonis 22, J. Holiday 20/9
A Rockets legjobb dobói: Wall 28, Gordon 20/6, Harden 15/3, Nwaba 15/3

Orlando Magic–Cleveland Cavaliers 105–94

Fájdalmas győzelem. Hiába nyert újabb mérkőzést a Magic, és ezzel javította 6-2-re a mérlegét, az összecsapás hangulatára rányomta a bélyegét, hogy Markelle Fultz alig 4 perc után ACL-szakadást szenvedett, és kiesett a szezon hátralévő részére. Az első negyedben ezt követően 12 pontos hátrányba került a Magic, 7–19 után viszont megtalálták a játékukat, és nem ütköztek különösebb ellenállásba, előbb fordítottak, majd jelentős előnyt is ki tudtak építeni, 5 perccel a meccs vége előtt 99–76 állt az eredményjelzőn. A kieső Fultz helyén extra perceket kapó Cole Anthony (8 pont, 4 lepattanó, 3 gólpassz) nem igazán tudott hatással lenni csapata játékára, nem úgy a kispadról ismét eredményesen beszálló, 9 dobásból 20 pontig jutó Terrence Ross. A legnagyobb meglepetést ugyanakkor a 19 pontos szezoncsúcsot szóró Dwayne Bacon teljesítménye jelentette, aki 8/14 dobását elsüllyesztette, és kintről-bentről veszélyt jelentett, így az is belefért, hogy Nikola Vucsevicsnek (18 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) csak 7/18 dobása esett be.

Sexton sorozata tovább él. Szezonbeli 8. mérkőzésén is elérte a 20 pontot Collin Sexton, amivel csapatcsúcsot döntött, LeBron James még a 2004–05-ös idényben tudta 7 olyan mérkőzéssel kezdeni a szezont, amikor mindig elérte a 20 egységet. Így is felemás estét zárt a Cavaliers irányítója, 8/20-as dobásmutatója mellett az első félidőben kiment a bokája is, de pályán tudott maradni. Andre Drummond dupla duplás sorozata is folytatódott, ezúttal 19 ponttal és 15 lepattanóval zárt, ezen kívül egyedül annak örülhettek még a vendégek, hogy sérüléséből visszatért Isaac Okoro (10 pont), és nem is mozgott rosszul. Darius Garland viszont most sem játszott, akire nagy szükség lett volna, mert az első negyedet követően hiányzott a csapatból a tűzerő, és innentől kezdve egyre nagyobb teher lett a 4/26-os triplamutatójuk is.

A Magic legjobb dobói: Ross 20/15, Bacon 19/6, Vucsevics 16/3
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 21/9, Drummond 19, Nance 10/3, Okoro 10, Stevens 10

Philadelphia 76ers–Washington Wizards 141–136

Majdnem elszórakozta a Philly. A 3. negyedben már 21 ponttal is vezetett a 76ers, de a Wizards nem adta fel, és 117–119-nél a vezetést is át tudták venni, így az utolsó percekre ki-ki meccs lett a sokáig simának tűnő összecsapásból. A végig parádézó Joel Embiid (38 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz, 3 labdaszerzés, 3 blokk) ezt követően döntött úgy, hogy nem hagyja vereséget szenvedni a csapatát, 11 pontot rámolt be az ezt követő időszakban, aminek köszönhetően a 76ers felé billent végül a mérleg. Embiid mellett Seth Curry is ihletett napot fogott ki, 11/14 jó dobással, közte 6/7 triplával ért el 28 pontot, Danny Green is hozzá tudott tenni 5/8 hármast, az NBA-s pályafutása 10 000. pontját ma elérő Tobias Harris (19 pont, 7 lepattanó) szintén állandó veszélyt jelentett kintről, míg Ben Simmons (17 pont, 12 gólpassz) remekül osztotta el a labdákat, sok lábon álltak a hazaiak. A 76ers az újabb győzelmével már 7–1-re áll, amivel továbbra is vezeti a ligát.

Beal három negyeden át bírta egyedül. Bradley Beal élete meccsét játszotta, karriercsúcsot, egyben franchise-rekordbeállítást jelentő 60 pontot szerzett, 20/35 dobása jó volt, azon belül 7/10 hármasa célba ért, illetve 13/15 büntetőjét is helyére küldte. Mégsem lehet teljesen elégedett a teljesítményével a 7 lepattanót és 5 gólpasszt is jegyző Beal, mert a 4. negyedben mindössze 3 pontot tudott hozzátenni a korábbi 57-hez, és mindössze 1/6 dobása hullott be ekkor. Az utolsó játékrészben Russell Westbrook (20 pont, 8 lepattanó, 12 gólpassz, 6 eladott labda) próbált meg a Wizards élére állni, 8 pontot szerzett ekkor, és mellette a felemás dobóformát bemutató Davis Bertans (6/15 mezőnyből, 4/12 triplából) 17 pontjából is ekkor érkezett 7. Más viszont nem tudott még egy extra lökést adni a Wizardsnak, az elmúlt meccseken remeklő Thomas Bryant (11 pont, 6 lepattanó) elveszett Embiid árnyékában, így a fővárosiak két győzelem után ismét vereséget szenvedtek.

A 76ers legjobb dobói: Embiid 38/9, Curry 28/18, Harris 19/9, Milton 19/3
A Wizards legjobb dobói: Beal 60/21, Westbrook 20/9, Bertans 17/12

Atlanta Hawks–Charlotte Hornets 94–102

Gordon Hayward volt a döntő faktor. A Hornets új sztárjátékosának volt már egy-két nagy meccse idén, de becsúsztak mellé meglehetősen visszafogott teljesítmények is, ezúttal viszont abszolút extra produkcióval rángatta ki csapatát a gödörből. A kiscsatár 44 ponttal karriercsúcsot szórt ezen az estén, méghozzá olyat, amire szerinte soha korábban nem volt képes, mint mondta, még középiskolában sem dobott soha 40 pontot – ezúttal 15/25 dobása beesett, 4/9-cel triplázott és mindehhez hozzátett 10/12 büntetőt, így abszolút ő döntötte el az egyébként elég kosárszegény találkozót. A Hornets a 27–11-re megnyert első negyed után végig magabiztosan, két számjegyű fórral vezetett, ám a záró etapban jött egy hullámvölgy, az Atlanta visszajött, sőt, 86–85-nél a meccs során először előnybe is került. Itt azonban Hayward bő fél perc alatt dobott hét ponttal ismét felrázta a vendégeket, akik többször nem inogtak meg, a biztonság kedvéért ő még azért bevert egy triplát is, úgyhogy a Charlotte fontos idegenbeli győzelmet húzott be . a három vereség után ez nagyon kellett már, most utaznak tovább New Orleansba.

Mit csinált a Young, Bogdanovics páros? Egyébként is elég tartalékos mostanában az Atlanta, Rondo, Gallinari, Dunn és Snell sem játszhat, így pedig aztán végképp nem fér bele, hogy a csapat vezéreinek szánt játékosok egyszerre betlizzenek. Márpedig most Trae Young összesen hét pontot szerzett hét eladott labda mellett, a kilenc mezőnykísérlete sem vall rá, míg a nagy pénzért behúzott Bogdan Bogdanovics kőkemény két pontot tett hozzá 18 perc alatt – így nem meglepő, hogy szörnyű volt a támadójátékuk és hogy például csak 17.5%-kal tripláztak. Collins (23 pont, 11 lepattanó) és Huerter (19 pont, 5/12 tripla, 5 lepattanó, 6 gólpassz) próbálta menteni a menthetőt, a 17 pontos Hunter, vagy a 19 lepattanós Capela igyekezett besegíteni, de ez most a Hornets meccse volt, úgyhogy sorozatban harmadszor is kikaptak – a biztató rajt után egy elég komoly hullámvölgybe sodródtak bele.

A Hawks legjobb dobói: Collins 23, Huerter 19/15, Hunter 17/3
A Hornets legjobb dobói: Hayward 44/12, Ball 16/6, Rozier 14/6

Miami Heat–Boston Celtics 105–107

Az újonc nyerte meg. Jobban játszott a Boston, Jayson Tatum (27 pont, 10/21 mezőnyből) és Jaylen Brown (21 pont, 12 lepattanó, 5 gólpassz) vezetésével remekeltek az első negyedben és voltak már 17 pontos előnyben is, mielőtt rohamozott és visszajött a fordulás után a Miami. A záró etap aztán megint a vendégeké lett, akik 95–92-es Heat-vezetés után futottak egy 13–0-t és bő egy perccel a meccs vége előtt ismét vezettek tíz ponttal, de még ez sem volt elég: Duncan Robinson egy triplával és egy 3+1-es játékkal jelentkezett, majd Goran Dragic is betalált kintről, 13 másodperccel az órán már megint egál volt az állás. Maradt azonban idő még egy támadásra, ahol Tatum kapta a labdát, majd a Heat védekezése Smartot „adta fel", akinek a betörését viszont megoldották – jöhetett volna a hosszabbítás, ha nem ér oda a legjobbkor az eddig parádésan teljesítő újonc, Payton Pritchard, aki azzal a lendülettel visszatette a támadópattanót és 0.2 másodperccel a vége előtt megszerezte a győzelmet a Celtics számára. A vendégek ezzel valamilyen szinten visszavágtak a tavalyi keleti döntőben elszenvedett vereségért, ráadásul mindezt úgy, hogy Kemba Walker mellett Jeff Teague sem állt rendelkezésre – sorozatban harmadszor nyertek és már 6–3-ra állnak, elindultak felfelé.

Még mindig nem stabil a Miami. Elég döcögős ez a szezonrajt a Heat számára és még mindig nincs meg a lendület a gárdánál, egyelőre minden győzelmük után jött egy vereség, így történt ez most is. Alapvetően volt bennük potenciál, Jimmy Butler (26 pont, 8 lepattanó, 3 blokk), Bam Adebayo (15 pont, 8 lepattanó, 10 gólpassz) és Duncan Robinson (16 pont, 5/11 tripla) is hozta, amit kell (Butlerrel egyébként +8-ban, Robinsonnal +12-ben voltak), de Tyler Herro nem nagyon érezte a ritmust, Avery Bradley pont nélkül zárt, Kelly Olynyk faultgondokkal küzdött, csapatként megint nem tudtak igazán összeállni. Voltak azért jobb időszakaik, már az első félidő végén visszajöttek tízen belülre –17-ről, aztán a harmadik negyedet megnyerték és fordítottak, majd a meccs utolsó percében is óriásit hajráztak – az utolsó játék viszont ellenük döntött, így 3–4-ről kell folytatniuk. Adebayo szerint most már el kell indulniuk felfelé, nem váltogathatják így a győzelmeket és a vereségeket, mert késő lesz...

A Heat legjobb dobói: Butler 26, Robinson 16/15, Adebayo 15
A Celtics legjobb dobói: Tatum 27/15, Brown 21/9, Theis 13/3

New York Knicks–Utah Jazz 112–100

Papírforma? Alapvetően régóta nem létezik az az univerzum, amelyben egy Knicks-győzelem papírformának számít a Jazz ellen és természetesen most sem egészen ez a helyzet, de az utóbbi mérkőzéseket elnézve mégis azt mondhatjuk, hogy nem meglepetés az, ami történt. A New York az első félidőben még kicsit akadozott, különösen támadásban, aztán a fordulás után sikerült sebességet váltania és Julius Randle (30 pont, 16 lepattanó, 7 gólpassz), Elfrid Payton (22 pont, 8 gólpassz), valamint a padról 23 ponttal és 5/7 triplával beszálló Austin Rivers vezetésével megfordította a meccset –18 pontos hátrányból álltak fel, de a záró etapnak már ők mehettek neki előnnyel, majd az utolsó öt percben, 96–96 után ki is harcolták a győzelmet. A hazaiaknál itt lépett elő igazán az említett Rivers, öt labdabirtoklásból dobott 14 pontot (oké, közben azért egy-két hiba is becsúszott), négy triplája is ekkor érkezett, úgyhogy gyakorlatilag a clutch időszakban egyedül lőtte szét a Jazzt – a végeredményt Randle büntetői állították be, így a Knicks egy 16–4-gyel zárta a mérkőzést. Ennek köszönhetően sorozatban harmadszor, összességében hatból ötödször nyert a társaság, most fogadja az OKC-t, majd a Denvert.

Back-to-back vereség. Előző este gyengén kezdett és 130 kapott ponttal szenvedett vereséget a Jazz Brooklynban, most a Knicks vendégeként viszont éppen fordított volt a helyzet – remekül kezdtek, az első félidő nagy részét uralták, vezettek 18 ponttal, működött a rendszerük. A fordulás után azonban összeestek, amiben talán a fáradtság is benne volt: a támadójátékukból elfogyott az erő és védekezésben is rendszeresen hibáztak már, így a harmadik-negyedik negyedet összesen 68–44-re veszítették el, majd a végjátékban Rivers egyszerűen szétszedte őket – ebben viszont az is benne volt, hogy ők az utolsó szűk öt percben összesen négy pontot tudtak dobni. A 0–2-vel lehozott back-to-back után megint csak 4–4-re állnak, ráadásul most Milwaukee-ban folytatják a hétmeccses idegenbeli túrájukat, nincsenek könnyű helyzetben.

A Knicks legjobb dobói: Randle 30, Rivers 23/15, Payton 22
A Jazz legjobb dobói: Clarkson 19/9, Mitchell 18/6, Ingles 16/12

Milwaukee Bucks–Detroit Pistons 130–115

Simán nyert a Bucks. Két napja a festékben dominált a Milwaukee és Jannisz Andetokunbo 43 pontja miatt tudta megverni a Detroitot, most viszont simábban múlta felül ellenfelét és összességében nagyon könnyed győzelmet aratott. A hazaiak már az első negyedben beszórtak 44 (!) pontot, a nagyszünetben 82–56-ra vezettek, a harmadik játékrészben pedig volt közte 34 is, mielőtt a végére kiengedtek és hagyták, hogy a Pistons kozmetikázzon – a 30 perces határt végül csak Khris Middleton lépte át eggyel, viszont nyolcan is kaptak legalább 22 percet Mike Budenholzertől. Összességében 19 triplát küldtek a gyűrűbe 44%-os hatékonysággal, Middleton 5/6, Lopez 4/7, az újonc Jordan Nwora pedig 3/3 hármast süllyesztett el, a 35 gólpassz is megsüvegelendő, míg Jannisz Andetokunbo most 25 pontot, 8 lepattanót és 4 gólpasszt tett a közösbe – a gyengébb rajt óta sorozatban harmadszor nyertek, otthon még hibátlanok, úgy fest, hogy talán stabilizálták magukat.

Részsikerek a Pistonsnál. Ehhez a meccshez most nem volt túl sok köze a Detroitnak, a végén azért sikerült vállalhatóra menteni az eredményt, de védekezésben nem tudták megnehezíteni a Bucks dolgát. A sima vereségből pozitívumként kiemelhetjük, hogy Jerami Grant jó formája továbbra is üzembiztosan érkezik, most 31 pontot szórt 11/11 büntetővel és 10 lepattanóval, illetve hogy az újonc Saddiq Bey 20 ponttal, 10 lepattanóval és 6/10 triplával szállt be a kispadról – Killian Hayes után viszont Derrick Rose is megsérült, neki hamar véget ért a meccs, úgyhogy a viharfelhők is gyűlnek felettük. Szóljunk még Blake Griffinről, aki továbbra sem találja régi önmagát, most 9 pontot szerzett 2/9-es mezőnymutatóval, valamint 0/6 triplával és egyetlen lepattanó esett a kezébe.

A Bucks legjobb dobói: Andetokunbo 25/3, Middleton 23/15, Lopez 17/12
A Pistons legjobb dobói: Grant 31/6, Bey 20/18, Ellington 12/6

New Orleans Pelicans–Oklahoma City Thunder 110–111

Egy dobás döntött. Ugyan a Thunder vezetett már 14 ponttal is, de a végjáték rendkívül szorosan alakult és úgy tűnt, hogy inkább a New Orleansnak áll a zászló, hiszen két perccel a vége előtt még négy ponttal vezettek a hazaiak. Azonban innentől jött Shai Gilgeous-Alexander, előbb kiosztott egy gólpasszt a triplát dobó Al Horfordnak, majd egy 2+1-es játékkal kiegyenlített, aztán Brandon Ingram kosara után három büntetőt harcolt ki tripladobás közben - be is dobta mindegyiket, így már a Thunder vezetett. Zion Williamson kettese után a vendégeknek fél percük maradt arra, hogy reagáljanak és bár most Gilgeous-Alexander kihagyta a dobást, de Horford lehúzta a támadópattanót, a labda George Hillhez került, akit faultoltak - nem is hibázott, így ismét ők vezettek eggyel. Volt még idő egy Pelicans-támadásra, amely során Williamson és Ingram is megkapta a labdát, de a dobást végül az üresen maradó Alexander-Walker vállalta el, ám a labda lejött a gyűrűről, így az OKC ünnepelhetett az idegőrlő végjáték után.

Védekezni sem ártana. Stan Van Gundyt nem az bosszantotta, hogy kimaradt az utolsó dobás, vagy hogy miért nem Ingram, esetleg Williamson vállalta el, hanem az, hogy csapata miért nem volt hajlandó érdemi védőmunkát végezni a mérkőzés során. A Thunder 19 triplát süllyesztett el ellenük 40% feletti hatékonysággal, Mike Muscala egymaga 5/7 hármassal jelentkezett, Gilgeous-Alexander 21 pontot, 9 gólpasszt és 5 labdaszerzést jegyzett, ráadásul ami igazán felbosszantotta a trénert, az a gyorsindításból kapott 27 pont – szerinte ez nem férhet bele, most már muszáj lesz megértenie ezt a csapatának. Amúgy Williamson (29 pont, 12/17 mezőnyből), Ingram (24 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz) és a volt csapata ellen karrierje első tripla-dupláját jegyző Steven Adams (10 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz) is igyekezett, de ők összesen négy hármast tudtak bedobni, ami szintén nem nagyon férhetett bele – ennek ellenére volt dobásuk a győzelemhez, de végül egy újabb egylabdás vereséget szenvedtek el, így már csak 4–4-re állnak.

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 29, Ingram 24, Ball 15/6
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 21/6, Bazley 20/9, Muscala 18/15

Phoenix Suns–Toronto Raptors 123–115

Most nem a támadójátékkal volt baj. Eddig nem tudott túl hatékonyan támadni a Raptors, ha a csapásszám meg is volt, akkor sem dobtak jól, nem játszottak pontosan, ezen az estén viszont ezzel nem volt probléma: szűk 50%-kal dobtak mezőnyből és 40%-kal tripláztak, ezúttal hatékonyak jöttek a pontjaik. Pascal Siakam egymaga 32-t tett a közösbe 9 lepattanóval, Kyle Lowry 24–9–6-os estét szállított szintén jó dobóformával, OG Anunoby pedig alig tíz dobásból szedte össze a húsz pontját - őket kiegészítette VanVleet, Powell és Boucher, a problémát ezúttal inkább a védekezés jelentette. A jó első negyed után gyakorlatilag képtelenek voltak megállítani a Phoenixet, hiába a jó perimétervédők, szétlőtték őket Devin Bookerék, a két középső játékrészben 74 pontot kaptak, így pedig nem tudták tartani a lépést – aztán a záró etapban egy 9–0-s Suns-roham után 15 lett közte, onnantól már nem sok esélyük maradt a vendégeknek. A vége nem is lett igazán izgalmas, mert egyértelmű volt a Phoenix előnye, úgyhogy a Toronto sorozatban harmadszor kapott ki és mindössze 1–6-ra áll eddig.

Nagyon mély volt a Suns. A második-harmadik negyedes remeklésben erősen benne volt a Phoenixnél az, hogy mennyire stabil játékot hozott a cseresor, amelyből Cameron Johnson 16 pontot és 4/7 triplát, Dario Saric 15 pontot, Cameron Payne 10 gólpasszt, Jevon Carter pedig két triplát és két blokkot tett a közösbe. A záró etap elején futott 9–0-ban is erősen benne voltak Saricék, úgyhogy az amúgy szintén nem rossz (mindenki két számjegyűt dobott) kezdőt olyan szinten egészítették ki, hogy komolyabb hullámvölgy nélkül tudtak haladni előre – emiatt nem tudta velük tartani a lépést a Raptors és ennek köszönhetően nyerték meg a mérkőzést. Végül 21 triplát bombáztak be, ebből 6/9-et Jae Crowder vállalt magára és folyamatosan életveszélyesek voltak kintről, nem egy jó szériájuk volt, hanem végig jól dobtak távolról – szétosztottak 30 gólpasszt is, ebből 14 jött a Paul-Booker hátvédpártól, úgyhogy mindenki tette a dolgát. A Suns így javított a Clippers elleni vereség után és 6–2-vel holtversenyben vezeti Nyugatot.

A Suns legjobb dobói: Booker 24/9, Crowder 21/18, Johnson 16/12
A Raptors legjobb dobói: Siakam 32/3, Lowry 24/9, Anunoby 20/9

Golden State Warriors–Los Angeles Clippers 101–108

Ennyit jelent Steph Curry offnightja. Két parádés mérkőzés után most nagyon nem tudott érvényesülni a GSW korábbi kétszeres MVP-je, mindössze 13 pontot és 5 gólpasszt kapart össze 17 dobásból, 1/6 triplával, ez pedig rögtön be is döntötte a Warriors támadójátékát. A hazaiaknál rajta kívül igazából senki nem tudja a hátára venni a csapatot, Andrew Wiggins és Eric Paschall eljutott ugyan 19-19 pontig, de a csapatjáték nem működött, gyengén tripláztak és a társaknak sem jöttek a jó helyzetek – Kelly Oubre Jr. például megint elég gyenge estét produkált. Ennek ellenére a védekezésbe azért beletették a munkát, ami biztató lehet a jövőjükre nézve, hogy ennek köszönhetően tudtak sokáig partiban lenni és egy szoros meccset játszani, nem hagyták megőrülni a George, Leonard párost és nem dobta szét őket a Clippers, pedig eddig azért nem a védekezés volt az erősségük. A támadójátékot viszont nem tudták teljesen ellensúlyozni, hiába vezettek még 91–86-ra a záró etapban is, utána elsodorta őket a LAC – Curry rossz napja azért általában nem számít magától értetődőnek, úgyhogy ha hasonlóan tudnak védekezni, akkor két nap múlva visszavághatnak ellenfelüknek ugyanebben a csarnokban.

A végén jobb volt a Clippers. A vendégeknél visszatért Paul George, a back-to-back ellenére mindenképpen játszani akart Kawhi Leonard, úgyhogy nagyon kellett ez a győzelem Tyronn Lue csapatának és meg is harcolt érte a gárda. A fáradtság ellenére végig jól védekeztek, megnehezítették Curry dolgát és a GSW passzjátékát, megnyerték a lepattanózást és a húsz eladott labdájuk ellenére végül felül tudtak kerekedni. 91–86 után Luke Kennard triplája indította el a felzárkózásukat, itt sorozatban nyolc pont érkezett Kawhi Leonardtől, úgyhogy megfordították a meccset, majd a meglévő lendület egymás után három triplában csúcsosodott ki - Batum kétszer, Beverley egyszer villant, Leonard pedig kettőnél is gólpasszt jegyzett. Ezzel a nagy rohammal el is döntötték a küzdelmet, George büntetői után már 11 ponttal vezettek, úgyhogy egy futással kiharcolták a fontos győzelmet – ezzel 6–3-ra, idegenben pedig 4–1-re állnak jelenleg.

A Warriors legjobb dobói: Wiggins 19/6, Paschall 19, Curry 13/3
A Clippers legjobb dobói: Leonard 21, George 21/6, Batum 13/9

Sacramento Kings–Chicago Bulls 128–124

Buddy Hield javított. Nem fut túl szép szezont eddig a Kings „problémás" dobógépe és ezen az estén is úgy játszott, ahogy mostanában általában: 2/14-gyel nyitott mezőnyből és 1/8-cal távolról, nem tudott igazán hozzátenni, a társai vitték előre a Sacramentót. A végén aztán mégis döntő faktorrá vált, ugyanis a szorosan alakul meccsen egypontos előnyben, 38 másodperccel az órán bevágott egy nagy triplát, méghozzá faulttal együtt – a helyére küldte a büntetőt is, így négypontos akciót hozott össze, ez az előny pedig végül már elégnek bizonyult a győzelmükhöz. Ehhez viszont nagyon kellett az újonc Tyrese Haliburton újabb nagy alakítása, aki 17 pontos szezoncsúcsából 15-öt szerzett a negyedik negyedben, az utolsó hármat éppen Hield gólpasszából az említett 3+1-es játék és egy Bulls-kosár után, 12 másodperccel az órán. Mellettük Richaun Holmes (24 pont, 8 lepattanó, 5 gólpassz, 10/11 mezőnyből), Marvin Bagley III (21 pont, 12 lepattanó, 3/5 tripla) és Harrison Barnes (20 pont, 3/4 tripla) is sokat tett a Kings sikeréért, úgyhogy Hield gyenge napja mellett az is belefért, hogy De'Aaron Foxot öt perc után elveszítsék – a combhajlítóját fájlalta, de elvileg nem komoly az eset, csak nem akarták erőltetni.

Hiába a nagyot játszó hátvédpár. A Chicago a portlandi győzelem másnapján, back-to-back, továbbra is tartalékosan lépett pályára, de a két kezdő hátvéd remek játékának köszönhetően az utolsó pillanatokig reális esélye volt az újabb sikerre. Coby White (36 pont, 15/23 mezőnyből, 7 gólpassz, 0 eladott labda) és Zach LaVine (32 pont, 13/24 mezőnyből) ellenállhatatlanul játszott, ők ketten a hátukra vették a Bullst és rájuk építve 50% felett dobtak a vendégek, pedig Otto Porter Jr. 1/8-cal zárt, Patrick Williams pedig faultgondok miatt csak 22 percet játszott – mégsem ez döntött, csak egyszerűen a végén a Kingsnek jöttek ki az extra játékok. Az említett Hield-dobás és Haliburton-tripla után nem tudtak már mit tenni, ez a két jelenet ellenük döntött, hiába jöttek vissza még három pontra LaVine utolsó triplájával – ezzel 4-5-re romlott a mérlegük, de most sem játszottak rosszul és közeledik a hiányzó játékosok visszatérése.

A Kings legjobb dobói: Holmes 24, Bagley 21/9, Barnes 20/9
A Bulls legjobb dobói: White 36/12, LaVine 32/9, Carter Jr. 11, Temple 11/9