Indiana Pacers–Cleveland Cavaliers 119–99
A harmadik negyedben döntötte el a Pacers. Két napja 17 pontos előnyt adott le és kapott ki a Bostontól az Indiana, ezúttal viszont végig tudta vinni a megszerzett fórját és magabiztos győzelemmel javított az említett vereség után. Már az első félidőben is ellenfele fölé tudott nőni a hazai csapat, aztán a fordulás után robbantott és egy 31–17-es periódussal 20 pontos előnyt alakított ki - innentől már csak az volt a feladat, hogy lemenedzselje a záró etapot, amit nagyobb gond nélkül meg is tett. Az Indynél ismét parádézott Domantas Sabonis (25 pont, 11 lepattanó, 7 gólpassz, 10/14 mezőnyből), illetve 46%-kal ldobták a triplákat csapatszinten, ami megadta nekik az alapot – hatan jutottak náluk tíz pont fölé úgy is, hogy TJ Warrenre most egy ideig nem számíthatnak. Említsük még meg a padról remekül beszálló Doug McDermottot, aki a triplái mellett most már a gyűrűnél is nagyon élt, végül 18 ponttal és 9 lepattanóval zárt, megint sokat tudott hozzátenni.
Nem volt elég a két hátvéd. Collin Sexton (28 pont, 12/19 mezőnyből) és Darius Garland (21 pont, 5/7 tripla) most is hozta a jó teljesítményt, a Cavs két fiatal hátvédje eddig felülmúlja a várakozásokat ebben a szezonban és nagyrészt nekik köszönhető, hogy ilyen jól rajtolt a gárda. Ezen az estén viszont senki nem tudott felnőni melléjük a tartalékos keretből, csak Drummond és Nance Jr. érte még el a tízpontos határt, de védekezésben nem tudtak mit kezdeni Sabonisszal, sem a Pacers leindításaival, túl sok labdát adtak el és nem is dobtak igazán jól – 3–0 után megvan a második vereségük is, következőleg a Hawksszal találkoznak.
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 25/6, McDermott 18/9, Brogdon 17/6
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 28/6, Garland 21/15, Drummond 11
Washington Wizards–Chicago Bulls 130–133
Másodszor is Bulls. Pár napon belül másodszor aratott győzelmet Washingtonban a Chicago, ráadásul most úgy, hogy Tomas Satoransky, Ryan Arcidiacono és Chandler Hutchison mellett Lauri Markkanen sem állt rendelkezésre. A vendégek támadójátéka azonban így is nagyon jól működött, a Markkanen helyén kezdő Otto Porter Jr. 28 pontot és 5/9 triplát jegyzett 12 lepattanó, 3 gólpassz és 3 labdaszerzés mellett, a White-LaVine duó 17 gólpasszt osztott szét és végül heten is kétszámjegyűt dobtak náluk, ami a rövidebb keretet tekintve mindenképpen nagy dolog. Az 54%-os mezőnymutató és a 34 gólpassz is jelzi, hogy nem nagyon volt gondjuk a pontszerzéssel és bár a védekezés a Washingtonhoz hasonlóan náluk is meglehetősen szellősre sikerült, de most ők nyerték a dobópárbajt – ugyan a 11 pontos előnyüket leadták, de az utolsó percben White büntetőivel visszavették a vezetést, LaVine blokkolta Westbrookot, majd 4/4 jó büntetővel és egy labdaszerzéssel lezárták a küzdelmet. A clutch játékokkal így sorozatban másodszor nyertek és kicsit jobb szájízzel várhatják a folytatást, igaz, a következő ellenfél a Milwaukee lesz.
Hiába a jó számok. A Wizardsnál meccsek óta ugyanaz történik, Bradley Beal és Russell Westbrook jó számokat hoz, utóbbi eddig minden találkozóján tripla-duplát ért el, de kivétel nélkül minden alkalommal vereség a vége, úgyhogy valami nagyon nem stimmel a társaságnál. Beal most 28 ponttal és 12/13 büntetővel zárt, Westbrook 22 pontot, 10 lepattanót, 11 gólpasszt és 3/5 triplát jegyzett, ráadásul ezúttal segítségük is volt: Thomas Bryant 28 ponttal, 10/11 jó dobással, 3/3 triplával és 3 blokkal jelentkezett, a szezont remekül kezdő Rui Hachimura 17 pontot szerzett 25 perc alatt, a padról pedig Raul Neto vállalt 15 pontot 3/3 triplával és 3 labdaszerzéssel. Ilyen tűzerőnek otthon elégnek kellene lenni a tartalékos Chicago elleni sikerhez, de annyira pocsékul védekeztek és annyira kikaptak a festékben (58–36), hogy nem lett – így már 0–5 a mérlegük és most indulnak el egy négymeccses idegenbeli túrára.
A Wizards legjobb dobói: Beal 28, Bryant 28/9, Westbrook 22/9
A Bulls legjobb dobói: Porter Jr. 28/15, LaVine 22/3, Carter Jr. 16/3, White 16/9
Orlando Magic–Philadelphia 76ers 92–116
Oda a veretlenség. A liga egyedüli veretlen csapataként, de Terrence Ross nélkül érkezett meg erre a meccsre a Magic és otthon minden esélye megvolt arra, hogy a Phillyt is legyűrje, azonban nagyon hamar félrecsúszott számukra ez az összecsapás: nyolc perc után kiszállt a hátfájdalmakra panaszkodó Evan Fournier, rá nem számíthattak, ráadásul már eddigre tíz pont feletti hátrányban voltak. A teljesen széteső gárda végül 38-22-re bukta el az első negyedet, majd a nagyszünetig több mint 30 (!) pontos lemaradást halmozott fel, onnantól nem volt miről beszélni, mindkét csapatnál jöhettek a cserék és egy "langyos" második félidőben letudták a derbit. Az eddigi remeklésük után ez most egy pocsék este volt Nik Vucsevicsék számára, akiknek esélyük sem volt a sikerre, következőleg majd az OKC ellen javíthatnak.
Meggyőző volt a Philly. Az első percektől kezdve uralta ezt a találkozót a Sixers, a vendégek nagyon szigorú védekezéssel és parádés kinti dobóformával lépték át ellenfelüket - 8/12 triplával kezdett a társaság és a nagyszünet előtt 37 pontos előnyt épített fel, nem túlzás, hogy kiütötte az eddigi ligaelsőt. Az alapot megint Joel Embiid (21 pont, 9 lepattanó, 2 blokk, 7/11 mezőnyből 27 perc alatt) és Ben Simmons (9 pont, 10 lepattanó, 8 gólpassz) játéka adta meg, de most Tobias Harris (20 pont, 9 lepattanó, 3/4 tripla) és Seth Curry (21 pont, 5/7 tripla) is remekelt, ez pedig már elég volt ahhoz, hogy ennyire simán húzzák be az idegenbeli győzelmet. Van még min dolgozniuk, de jelenleg a Pacersszel és a most legyőzött Orlandóval holtversenyben ők vezetik Keletet 4-1-es mérleggel, úgyhogy sikerült jól kezdeni a szezont - most jön három hazai meccsük, abból kettő a Charlotte, egy pedig a Washington ellen, meglátjuk, hogy mennyire maradnak stabilak.
A Magic legjobb dobói: Vucsevics 19/9, Anthony 16/3, Bacon 10/3, Carter-Williams 10
A 76ers legjobb dobói: Embiid 21/3, Curry 21/15, Harris 20/9
Houston Rockets–Sacramento Kings 122–119
Kiegészült a Houston. John Wall, DeMarcus Cousins és Eric Gordon is ott volt már a Rockets keretében, igaz, közülük csak Wall került be a kezdőbe, de ő rögtön elég sokat hozzá is tudott tenni a hazaiak játékához, mert 22 ponttal, 6 lepattanóval és 9 gólpasszal debütált tétmeccsen az új csapatában. Cousins (14 perc, 8 pont, 3 gólpassz) egyelőre kevésbé volt meggyőző, Gordon viszont 17 pontot szórt a padról és mivel az eddig is remeklő James Harden (33 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz), valamint Christian Wood (21 pont, 12 lepattanó, 2 blokk) jó formája most is kitartott, így támadásban nem voltak különösebb gondjaik. A védekezésük olyan volt, amilyen, de az első győzelem végül azért összejött, a korábbi 10 pontos előnyüket ugyan leadták, de a szoros végjátékban ők bizonyultak pontosabbnak: Harden egymaga 16 pontot szerzett az utolsó négy percben, itt egy zsákolást leszámítva (ami az ő gólpasszából született) minden Rockets-pontot ő hozott és ezekkel a dobásokkal sikerült megnyerniük a derbit.
Volt esélye a Kingsnek. A szezont jól kezdő Sacramento most is tartotta a lépést és a negyedik negyed hajrájában is visszajött, sőt, ebben a játékrészben gyakorlatilag végig vezetett, csak 111–110-nél billent vissza a mérkőzés a Rockets javára. Azért azt nem teszik ki az ablakba, hogy 104–97-es vezetés után sikerült kapni egy 21–8-at, de reagáltak és az utolsó húsz másodpercnek így is csak egypontos hátránnyal mentek neki, a legvégén pedig két dobásuk is volt a hosszabbításhoz, de mindkettő kimaradt, így el kellett könyvelniük a vereséget. Egyénileg Harrison Barnest (24 pont, 8 lepattanó), Richaun Holmest (22 pont, 13 lepattanó, 10/13 mezőnyből) és De'Aaron Foxot (22 pont, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés) kell kiemelnünk, de egy dobással most kevesebbnek bizonyultak ellenfelüknél – gond egy szál se, maradnak Houstonban és holnap újra megmérkőznek Hardenékkel.
A Rockets legjobb dobói: Harden 33/12, Wall 22/6, Wood 21
A Kings legjobb dobói: Barnes 24/6, Holmes 22, Fox 22/3
Toronto Raptors–New York Knicks 100–83
Megvan az első győzelem. A 0–3-as rajt után már nagyon kellett ez a siker a Torontónak és ezen a mérkőzésen legalább védekezésben abszolút magabiztos volt Nick Nurse alakulata. A hazaiak a szoros első félidő után erőltették rá az akaratukat ellenfelükre, a harmadik-negyedik negyedet összesen 17 ponttal nyerték meg úgy, hogy alig 41-et kaptak és teljességgel leradírozták a New Yorkot. Támadásban most sem voltak extrák, főleg hogy Pascal Siakam pályára sem lépett, OG Anunoby 1/10-et dobott mezőnyből 0/7 triplával, csak 41%-kal céloztak csapatként, de VanVleet, Lowry, Powell és a padról 3/3 triplával beszálló Len éppen elég tűzerőt jelentett ahhoz, hogy most megtörjék a jeget és behúzzák az első, mindig fontos győzelmüket. Nem játszottak igazán jól, de ez most kevésbé számít, majd talán következőleg New Orleansban...
Ez nem a Knicks napja volt. Két szép győzelem után léphetett pályára a New York, ezen az estén viszont az óceánba se tudtak volna betalálni a vendégek, akik sorozatban húsz (!) triplát dobtak mellé és végül 3/36-tal (8.3%) zártak a vonalon túlról – ebben benne volt a Raptors védekezése, de azért bőven benne volt a Knicks rossz napja is. Ezt nem nagyon lehetett mivel ellensúlyozni, ha a kezdőben a Bullock-Barrett páros együtt 0/17 triplával száll ki a meccsből, akkor arra nem igazán lehet mit mondani - a második félidőben már nem tudtak ellenállni a Torontónak, úgyhogy kikaptak, most pedig mennek tovább Indianába.
A Raptors legjobb dobói: VanVleet 25/9, Lowry 20/12, Powell 17/6
A Knicks legjobb dobói: Randle 16, Knox 16/6, Payton 14
Oklahoma City Thunder–New Orleans Pelicans 80–113
Összeomlott a Thunder. Három negyeden keresztül látótávolságon belül volt ezen a mérkőzésen az OKC, a záró etapot még 12 pontos hátrányból kezdte úgy, hogy Brandon Ingramet már kiállították a játékvezetők és volt közte hét is nem sokkal korábban. Ingram flagrant faultjánál megvolt a momentum a Thunder számára, de Isaiah Roby mindkét büntetőjét kihagyta, az utolsó negyedre pedig érthetetlenül szétesett a társaság: valószínűleg elkészültek az erejükkel, mert ezt a 12 percet 28–7-re (!) vesztették el, így lett az alapvetően szoros meccsből egy 33 pontos vereség. Így azért nehéz értékelni a teljesítményüket, mert megint nem voltak rosszak, de a vége az lett, ami – az első meccs győzelme óta azért sorozatban háromszor kikaptak, mennek a „helyükre" a tabellán.
3–2-re áll a Pels. Az eddig eléggé ingadozó teljesítmény egészen jó eredményre elég most Nyugaton a New Orleanstól, a 3–2-es mutatóval ugyanis a konferencia 3–5. helyén áll Stan Van Gundy együttese. Ezen az estén Zion Williamson alig 17 percet játszott faultgondok miatt, Brandon Ingram ugyan remekelt, de a harmadik negyedben kiállították, ám most ezzel együtt is megoldották a feladatot, a záró etapban Bledsoe, Ball, Alexander-Walker, Hart és az ex-OKC-s Adams is hozzátette a magáét, Ball pedig egyébként is 16 ponttal, 8 lepattanóval, illetve 9 gólpasszal zárt. Ez most egy jobb meccs volt tőlük, a következő négy hazai mérkőzésükön pedig stabilizálhatják magukat az élmezőnyben.
A Thunder legjobb dobói: Horford 17/9, Muscala 10/6
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 20/6, Bledsoe 17/6, Ball 16/6
Utah Jazz–Phoenix Suns 95–106
Veszélyes csapat a Suns. A szezon egyik nagy kérdése, hogy a buborékban már jó formát mutató, azóta veteránokkal erősítő Phoenix mire lehet elég ebben a mezőnyben és az első meccsek alapján azt mondhatjuk, hogy bármire képes lehet ez a társaság. Ezen a mérkőzésen azt mutatták meg Chris Paulék, hogy képesek levédekezni egy Jazz szintű együttest is idegenben és stabilan, hideg fejjel végig tudják csinálni a meccset úgy, hogy komolyabban nem inognak meg - ezek azért általában a jó csapatok ismertetőjegyei. A vendégek gyakorlatilag végig kordában tartották a Jazz támadásait, úgy védekeztek, ahogy akartak, ráerőltették a tervüket a Utah-ra és az első félidőben 15 pontos előnyt építettek fel – a második negyed volt a kulcs, ott csúszott bele egy mélyebb gödörbe a Jazz, amit ki tudtak használni. A harmadik játékrészben ugyan visszajött három pontra a hazai alakulat, de a Suns itt sem remegett meg, Mikal Bridgestől back-to-back triplák érkeztek, ezzel elállították a vérzést, majd egy 16-2-es rohanással átgázoltak ellenfelükön. Vezettek már 21-gyel is, mielőtt a Jazz még egy futással visszakapaszkodott, de ezt már nem rontották el a vendégek és Booker (25 pont, 7 gólpassz), Paul (11 pont, 8 gólpassz), Crowder (16 pont, 4/9 tripla), illetve az említett Bridges (16 pont, 4/6 tripla) vezetésével nagyon értékes győzelmet arattak – 4–1-es mutatójukkal holtversenyben vezetik Nyugatot.
Lassan reagált a Jazz. Rudy Gobert, a hazaiak centere szerint túl sokáig tartott nekik, mire felvették a kesztyűt és felnőttek a Suns szintjére agresszivitásban, utána pedig túl sok energiát vett ki belőlük az, hogy kétszer is visszakapaszkodtak a nagyobb hátrányukból. Nem tudtak igazán érvényesülni a vendégek szorításában, csak 41%-kal dobtak mezőnyből, Mitchell 9/23-mal, Conley 5/13-mal zárt, Bogdanovic konkrétan 0/5-öt (!) dobott mezőnyből és a padról érkező Ingles is csak 2/7-et hajított – a két futásuk rendben volt, azon felül viszont a Phoenix diktálta a tempót. Quin Snyder legénysége így csak 2–2-vel kezdett, most back-to-back fogadja a Clipperst, aztán elutazik egy hétmeccses túrára, nincs könnyű helyzetben a társaság.
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 23/9, Gobert 18, Conley 16/12
A Suns legjobb dobói: Booker 25/3, Crowder 16/12, Bridges 16/12