154 pontos rekorddal tombolt a Jazz, legyőzte a Clipperst a Suns

Cleveland Cavaliers–Orlando Magic 104–109

Nagyot küzdött a Cleveland. Mondhatni egy tét nélküli mérkőzésen fogadta a Cavaliers az Orlandót, ráadásul mindkét csapat egy eléggé felforgatott kerettel lépett pályára, hazai oldalon többek között Isaiah Hartenstein, Collin Sexton, Matthew Dellavedova és Larry Nance Jr. sem volt bevethető. Jobban kezdtek a vendégek, akik az utolsó tíz percig magabiztosan uralták a játékot, ám akkor az ohióiak egy egészen elképesztő futást produkáltak, 41-18-ra megnyerve ezt a periódust, elsősorban Darius Garland (25 pont, 10 gólpassz), Cedi Osman (19 pont, 4 lepattanó) és Jarrett Allen (17 pont, 13 lepattanó) triójának ébredésével. Az egyébként önmagát ezúttal is csak kereső Kevin Love (6 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz, 2/11 mezőnyből) triplájával pedig ki is egyenlítettek, ám a 104-104-es egált követően már nem tudtak újabb kosarat szerezni, így zsinórban a negyedik vereségüket is elkönyvelhették.

Majdnem elszórakozta a Magic. Sorozatban hat zakóval a tarsolyában utazott Clevelandbe az Orlando, akik riválisukhoz hasonlóan szintén bővelkedtek hiányzókban. Mindezek ellenére magabiztosan kezdtek, Gary Harris (19 pont, 6 lepattanó, 7 gólpassz), Cole Anthony (18 pont, 4 lepattanó) és Chuma Okeke (18 pont) vezérletével, olyannyira, hogy az utolsó tíz percre fordulva már huszonhárom pontos előnnyel bírtak, ám egyszer csak lefagyott a gépezett, a hazaiak pedig új erőre kapva felzárkóztak, majd kiegyenlítettek. Ekkor Anthony volt az, aki magára vállalta a döntő szituációkat, 18 pontjából 12-t szerezve a záró játékrészben, közte kulcsfontosságú büntetőket a helyére küldve, ezzel pedig megmentve az övéit egy újabb fájó vereségtől.

A Cavaliers legjobb dobói: Garland 25/6, Osman 19/3, Allen 17
A Magic legjobb dobói: Harris 19/3, Okeke 18/9, Anthony 18/3

Philadelphia 76ers–Atlanta Hawks 127–83

Kiütéses hazai győzelem. A játéknap keleti rangadója lehetett volna a két csapat összecsapása, a Philly ellenben már az első negyedben dűlőre vitte a dolgot, 37-17 arányban megnyerve ezt a tizenkét percet - innentől pedig már nyílegyenes út vezetett a győzelem irányába. Hazai oldalon ezúttal Seth Curry (20 pont) villogott, miközben Tobias Harris (17 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) és Joel Embiid (17 pont, 7 lepattanó) is beérte a szokásosnál jóval kevesebb játékidővel, hisz a kezdőkre a nagyszünetet követően már nem volt túlságosan nagy szükség, így Doc Rivers megengedhette magának azt a luxust, hogy pihentesse a sztárjait. A padról elsősorban Shake Milton (12 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz) vállalta magára a vezetői szerepkört, de Furkan Korkmaz és Tyrese Maxey is tíz dobott pont felé jutott; a 76ers pedig végül negyvennégy ponttal nyert, ezzel továbbra is harcban maradva a keleti elsőségért.

Atlantai blama. Mezőnyből 33,3%-kal, a triplavonalon kívülről pedig mindössze 31,6%-kal célzott ezen az estén a Hawks, amely már az első percekben elbukta a Philadelphia elleni összecsapást. Trae Young továbbra sem volt bevethető – bár a mérkőzés során kapott egy technikait miután a kispadról a játékvezetőket becsmérelte -, de ezúttal már Bogdan Bogdanovics játékára sem számíthattak, így újfent csak egy felforgatott kezdő ötössel léptek parkettre. John Collins (21 pont, 4 lepattanó, 8/11 mezőnyből) próbálta irányba állítani a „sólymokat”, személy szerint remek teljesítményt is nyújtott, ám Lou Williams 2/7-es, Brandon Goodwin 2/11-es, Clint Capela 4/13-as, Danilo Gallinari pedig 1/9-es mutatót dobált össze, ezzel a teljesítménnyel pedig hamar esélytelenné váltak. „Az első két negyedben egyszerűen nem találtuk a játékunkat. Bíztam benne, hogy a nagyszünetet követően ez változik, s bár próbáltunk harcosabban fellépni, de a dobásaink továbbra sem ültek. Tanulnunk kell ebből a vereségből” - mondta a meccset követően Nate McMillan vezetőedző.

A 76ers legjobb dobói: Curry 20/12, Harris 17/3, Embiid 17/3
A Hawks legjobb dobói: Collins 21/6, Hill 14/6, Mays 11/3

Washington Wizards–Los Angeles Lakers 116–107

Jobb volt a Washington. A fővárosiak a legutóbbi vereség után nem törtek meg és visszatértek a győztes útra, ezúttal is meglepően szigorú periméter-védekezést mutattak be és bő három negyed alatt eldöntötték a küzdelmet - a második játékrészt tíz ponttal nyerték, a harmadikat további héttel és a legnagyobb fórjuk 19 egység volt 98-79-nél. Innentől kicsit kiengedtek és Anthony Davis vezetésével kozmetikázott az eredményen a Lakers, de a Wizards összességében úgy nyerte meg ezt a találkozót, ahogy általában az esélyesebb csapatok szokták - nagyrészt érvényesítette az akaratát, fokozatosan meglépett, majd a végén kicsit tudott lazítani is. Bradley Beal (27 pont, 11/18 mezőnyből) és Russell Westbrook (18 pont, 18 lepattanó, 14 gólpassz) szokásosan remek játéka mellé most főleg Alex Len (18 pont, 9 lepattanó, 2 blokk) nőtt fel, ezzel a sikerrel pedig két meccs előnyük van már a keleti tizedik helyen.

Davis a végére belendült. A vereség ellenére pozitívum a Lakers számára, hogy Anthony Davis most játszott a legjobban, mióta visszatért kéthónapos sérüléséből, hiszen 26 pontot szórt 50%-os mezőnymutatóval, 3 labdaszerzéssel, valamint 2 blokkal - főleg a negyedik negyedre lendült bele, akkor 14 egységet termelt, más kérdés, hogy a meccs lényegi része addigra már eldőlt. Összességében nem tudták felvenni a kesztyűt, védekezésben nem volt megoldásuk a Beal-Westbrook párosra, támadásban pedig gyengén dobtak, mezőnyből 44%-kal céloztak, míg távolról 30% alatt maradtak - az első negyedük még jól sikerült, utána viszont folyamatosan nyílt az olló, nem tudtak ezen változtatni. Jelenleg másfél meccsel vezetnek a Dallas előtt, de ha Davis lassan elkapja a fonalat, akkor még nincsenek rossz helyzetben, csak most már az ilyen mérkőzéseket nyerni kéne...

A Wizards legjobb dobói: Beal 27/9, Westbrook 18/3, Len 18
A Lakers legjobb dobói: Davis 26/6, Drummond 17, McLemore 16/12

Boston Celtics–Charlotte Hornets 120–111

Visszavágott a Boston. Vasárnap nagy pofonba szaladt bele a Celtics Charlotte-ban, most pedig egy olyan back-to-back második felén érkezett meg a visszavágóra, amelynek első részében rendkívül kínos vereséget szenvedett az OKC ellen. A Stevens-legénység viszont most nagyon felszívta magát és bár Walker, valamint Grant Williams mellett a liga által eltiltott Marcus Smart sem állt rendelkezésre, de Jaylen Brown (38 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz, 7/13 tripla) és a visszatérő Jayson Tatum (35 pont, 8 lepattanó, 8 gólpassz) parádés teljesítményével kiharcolták a nagyon fontos győzelmet. A hazaiak most már az első negyedben rárúgták az ajtót ellenfelükre és 39-19-re (!) nyerték a játékrészt, így végig vezetni tudtak, de a sikerért azért küzdeniük kellett, mert a következő negyedekben már inkább a Hornets akarata érvényesült - 99-96-nál már eléggé rezgett a léc, de Brown, valamint a padról 15 ponttal beszálló Aaron Nesmith fontos tripláival futottak egy 9-2-t és onnantól már nem kerültek bajba. Nagyon kellett nekik ez a győzelem, következőleg a Spurst fogadják, ott is mindent meg kell tenniük a playin elkerüléséért.

Rozier most is gyenge volt. Előző este is az volt a Charlotte fő gondja, hogy az irányító nem talátla a jó formáját és ez most sem változott, 4/18-as mezőnymutatót erőlködött össze, távolról 1/8-cal zárt, ez pedig ezúttal sem fért bele. Devonte' Graham (25 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz, 5/12 tripla) hozta magát, a Bridges-Washington páros sem volt rossz, a padról Zeller is hozzátett 16 pontot, de valahogy nem akart összeállni a gépezet és főleg a palánk alatt kaptak ki nagyon: a festékben 54-44-re maradtak alul, a lepattanózást pedig 54-33-ra vesztették el, 19 támadót engedtek a Bostonnak. Ez mindenképpen kulcsfaktor volt, a hétvégi meccshez képest most jóval erőszakosabb és agresszívebb volt a Celtics, amivel a kicsit fáradtnak tűnő Charlotte Rozier ilyen teljesítményével nem tudott mit kezdeni - így is nyolcadikak Keleten, de nagyon éles a küzdelem, következőleg a Pistons ellen nyerniük kell.

A Celtics legjobb dobói: Brown 38/21, Tatum 35/12, Nesmith 15/6
A Hornets legjobb dobói: Graham 25/15, Bridges 19/6, Washington 19/6

New York Knicks–Chicago Bulls 113–94

A végén emelt a tempón a Knicks. Esélyeshez méltó első negyeddel nyitottak a hazaiak, hiszen tíz pont feletti előnyt építettek ki egyetlen játékrész alatt és úgy tűnt, hogy egyértelműen a Bulls felett állnak - aztán a folytatásban ez már nem így nézett ki és a záró etapnak csak egypontos Knicks-vezetéssel mentek neki a felek. Ott azonban még egyszer feltűrte az ingujját Tom Thibodeau legénysége és bő négy perc alatt egy 15-2-es ütést mértek ellenfelükre, majd a Chicago kisebb válasza után még egy 20-9-cel eldöntötték a küzdelmet - 37-19-re nyerték a negyedet és összességében magabiztos győzelemmel javítottak a legutóbbi vereségük után. Egyénileg Julius Randle (34 pont, 7 lepattanó, 12/23 mezőnyből, 4/7 tripla) és RJ Barrett (22 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz, 3/5 tripla) emelhető ki igazán, ezzel a sikerrel pedig már meccselőnnyel negyedikek Keleten - most viszont elmennek egy hat mérkőzésből álló nyugati túrára, ez fogja eldönteni, hogy hol zárják az alapszakaszt.

Pedig Vucsevics mindent megtett. Egy legény maradt a gáton a Zach LaVine-t továbbra is nélkülöző Chicagónál, Nik Vucsevicsre ugyanis nem lehetett panasz: 26 ponttal, 18 lepattanóval, 3 gólpasszal és 2 blokkal húzta csapatát. Mellé viszont most senki nem tudott felnőni és bár a mérkőzés középső részében volt több futásuk is, amelyekkel átmenetileg a vezetést is át tudták venni, de a negyedik negyedben már képtelenek voltak tartani a New York tempóját - sem elöl, sem hátul nem voltak ellenfelük szintjén, Vucsevics egymaga pedig nem tudta megállítani a Knicks rohamait. Billy Donovan szerint ők még továbbra is csak tanulják a dolgokat, azt viszont mi tesszük hozzá, hogy ezzel ismét két meccsre nőtt a hátrányuk a playint jelentő tizedik helyhez képest - nincs hátra sok, úgyhogy vagy közel hibátlanul zárják az alapszakaszt, vagy ezúttal is lemaradnak a PO-ról.

A Knicks legjobb dobói: Randle 34/12, Barrett 22/9, Bullock 13/9, Quickley 13/3
A Bulls legjobb dobói: Vucsevics 26/18, Markkanen 14/6, Temple 12/6, White 12/6

Miami Heat–San Antonio Spurs 116–111

Hullámzó meccsen nyert a Heat. Jól kezdtek a hazaiak, az első negyedet rögtön megnyerték 31-20-ra, de ahogy az mostanában lenni szokott, a folytatás megint nem sikerült és a második játékrészben a teljes előnyüket leadták. A nagyszünetet követően hét ponttal égtek, de aztán ismét feljebb kapcsoltak és egy 17-0-s futást raktak össze, amely átcsúszott a negyedik negyed elejére, amellyel ismét ők kerültek előnybe és ezt a fórt végül már sikerült beosztaniuk a hajrára - ami nem ment egyszerűen, mert az újabb hullám visszazárkóztatta a Spurst és másfél perccel az órán megint csak három pont volt közte. Itt azonban előbb Jimmy Butler süllyesztett el két büntetőt, majd Bam Adebayo 2+1-e jött nagyon jókor a floridaiak számára, úgyhogy végül kiharcolták a sikert - Butler (29 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) és Adebayo (21 pont, 11 lepattanó) egyébként is jól játszott, de ezúttal a 18 pontos Nunn, valamint a padról beszálló Dedmon (18 pont, 9 lepattanó 16 perc alatt) és Dragic (18 pont, 7 gólpassz) is sokat tett hozzá. Plusz adalék, hogy ez volt Erik Spoelstra vezetőedző 600. (!) NBA-győzelme.

Murray remeklése nem ért győzelmet. Leginkább Dejounte Murray jó játékát lehet kiemelni a San Antonio részéről, a vendégek irányítója 22 ponttal, 10 lepattanóval és 11 gólpasszal tripla-duplát gyártott és vele a pályán +10-ben volt a Spurs, rá nem lehetett panasz. Összességében viszont a gyengébb dobóforma és az elvesztett lepattanózás nem fért bele, voltak nagyszerű időszakaik a vendégeknek, amikor az ő akaratuk és játékuk érvényesült, de a meccs egészét tekintve egy fokkal pontosabb volt a Heat, ami a végjátékban is kijött - Gregg Popovich vezetőedző ennek ellenére azt mondta, hogy szereti a csapatát, mert ugyan vannak rossz perceik, de mindig keményen játszanak, neki pedig ez számít.

A Heat legjobb dobói: Butler 29, Adebayo 21, Nunn 18/6, Dedmon 18, Dragic 18/12
A Spurs legjobb dobói: Murray 22/3, DeRozan 20, Walker 18/9

Memphis Grizzlies–Portland Trail Blazers 109–130

Visszavágott a Portland. A hét folyamán már harmadszor találkoztak a felek és az előző két mérkőzést a Grizzlies nyerte Portlandben, ráadásul a Blazers fáradtabban, back-to-back érkezett - ennek ellenére teljesen mást láttunk, mint a két korábbi összecsapáson. A vendégek végig kivették a játékból Ja Morantet és teljességgel levédekezték azt a Memphist, amelyet az előző két derbin egyáltalán nem tudtak, elvették a tripláikat és a festékből is kiszorították őket - ehhez jött az, hogy támadásban sok lábon álltak, McCollum (26 pont, 6 gólpassz, 4/6 tripla), Lillard (23 pont, 5 gólpassz) és Powell (24 pont, 4 gólpassz) triója kiegyensúlyozott alapot jelentett, a padról pedig Carmelo Anthony szórt be 18 pontot és 4/6 hármast. Ezt a meccset most annyira uralta Terry Stotts alakulata, hogy kétség sem férhetett a győzelméhez, az első negyedet 15 ponttal nyerték Nurkicék, a nagyszünetben már 28-cal vezettek és volt 33 pontos előnyük is a kiengedés előtt - nagyon magabiztosnak tűntek és talán lerázták magukról a hetek óta tartó gyenge formát.

Morant és a félpálya hatástalanítva. Parádés formában volt az utóbbi mérkőzéseken a Grizzlies fiatal vezére, ezúttal viszont teljességgel eltüntette őt a Portland: 11 dobásból szedett össze 10 pontot, 8 gólpasszára jutott 4 eladott labda és elég ritmustalan volt a játéka, nem tudta mozgatni a csapatát, nem hozott igazán jó döntéseket. Tegyük hozzá, hogy most az egész csapat "lefulladt" a Memphisnél, a játék minden fontos elemében alulmaradtak, nagyon sokat hibáztak a befejezéseknél és igazából egyetlen dologból éltek, a leindításokból: azokból 33 (!) pontot dobtak, de ahogy félpályás támadásra kényszerültek, teljességgel megállt a tudomány. A csapatok között így ismét 2,5 meccsre nőtt a távolság a Blazers javára, míg a Memphis egálban van a Spursszel, illetve csak egy meccsel vezet a GSW előtt.

A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 19/3, Brooks 18/3, Jackson Jr. 13/6
A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 26/12, Powell 24/6, Lillard 23/6

Denver Nuggets–New Orleans Pelicans 114–112

Nikola Jokics blokkja döntött. Végig a hazaiak vezettek ezen a mérkőzésen, akik a 35-25-re nyert első negyedük után próbálták menedzselni a különbséget - vezettek 14 ponttal is, de lezárni nem tudták a meccset és a Pelicans a végére igazi körömrágós hajrát csinált. 109-96-nál úgy tűnt, hogy vége a dalnak, hiszen alig három perc volt hátra, de innentől négy triplát is bebombáztak a vendégek és tíz másodperccel az órán két pontra zárkóztak. Ezt megfejelték egy nagy védekezéssel, az időkérés után Eric Bledsoe azonnal ellopta a labdát Nikola Jokicstól, felálltak egy támadáshoz és annak a nehezét meg is oldották: Brandon Ingram jó ütemben kapott labdát, betört vele, a gyűrűnél leosztotta Zion Williamsonnak, aki már fel is emelkedett az egyenlítő zsákolásra. Jokics azonban ezt nem hagyta annyiban és váratlanul nagy blokkot osztott ki a fiatal erőcsatárnak - két másodperc volt hátra, más érdemleges már nem történt, így nyert a Denver. A Pelicansnek nagyon kellett volna ez a bravúr, sokat is tettek érte Ingramék, de egy másodpercig sem vezettek és az ilyen egylabdás végjátékokból amúgy sem szoktak jól kijönni - tényleg csak matematikai esélyük maradt már csak a playinre.

Nagyot megy a Denver. Továbbra is a Murray-Barton-Morris trió nélkül kellett megoldania a feladatot a Nuggetsnek, de Michael Malone legénysége nem hajlandó tudomást venni arról, hogy tartalékos és sorozatban szállítja a győzelmeket, így már csak egyetlen meccs a hátránya a nyugati harmadik Clippershez képest. Jokics ezúttal is nagyszerűen, MVP-hez méltó módon játszott (32 pont, 7 lepattanó, 8 gólpassz, 3 labdaszerzés, 3 blokk), Michael Porter Jr. továbbra is szenzációs (28 pont, 8 lepattanó) és ezúttal Facundo Campazzo is csillogott, pótolta a hiányzó kisembereket: 19 ponttal, 6 lepattanóval és 10 gólpasszal zárta az estét, ő is nagyot játszott most. A Denver összességében a gyengébb triplázása és lepattanózása ellenére tudott újabb fontos győzelmet szállítani, most fogadja a Torontót, majd elutazik a Clippers elleni rangadóra, az kiemelt meccs lesz majd.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 32/6, Porter Jr. 28/9, Campazzo 19/9
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 27/12, Williamson 21, Bledsoe 17/6

Phoenix Suns–Los Angeles Clippers 109–101

Meggyőző volt a Suns. A liga második és harmadik legjobb mérlegével bíró csapata találkozott, bár hozzá kell tenni, hogy a Clippers csak tartalékosan tudott kiállni a rangadóra - ez viszont semmit nem von le a Phoenix érdemeiből. A hazaiak végig kontrollálták ezt az összecsapást, egyetlen pillanatig sem voltak hátrányban és az első negyedtől menedzselték a dolgokat - a nagyszünetben tíz ponttal vezettek, de volt közte 14 is a javukra. A fordulás után kicsit csökkent a játékuk intenzitása, feljebb jött a Clippers, sőt, a záró etapban 93-92 állt már az eredményjelzőn, de ekkor előhúzták az ilyen esetekre tartogatott fegyverüket: Chris Paul sorozatban három támadást fejezett be nehéz, de pontos dobással, ezzel megtörte a LAC lendületét és biztosította a phoenixi győzelmet. A veterán irányító végül 28 ponttal és 10 gólpasszal vezette sikerre csapatát, Devin Booker 21 pontig jutott, végig jól védekeztek és meggyőző teljesítménnyel nyerték meg ezt a ki-ki meccset - ezzel pedig egyébként 11 év után ismét ott lesznek a playoffban, matematikailag is biztosították a részvételüket.

Most ennyit tudott a Clippers. Kawhi Leonard, Serge Ibaka, Patrick Beverley és DeMarcus Cousins nélkül ezúttal annyira volt elég a Los Angeles, hogy végig szorongassa a Phoenixet és a hajráig partiban legyen, de az egész meccs során "alul" volt a gárda és ezt egyáltalán nem tudta átbillenteni. Egyébként 51%-kal dobtak mezőnyből, 39%-kal tripláztak, védekezésben sem voltak rosszak, de egyszerűen egy fél fokkal a Suns alatt jártak az este folyamán és nem volt olyan periódusuk, amikor ezt igazán át tudták volna lépni. Paul George (25 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz) mindent megtett, a kispadról többen is nagyon hasznosan szálltak be, de a phoenixi kezdővel szemben alulmaradtak - kellenének vissza a játékosaik, mert különben a Denver is megelőzi őket...

A Suns legjobb dobói: Paul 28/12, Booker 21/3, Payne 15/9
A Clippers legjobb dobói: George 25/9, Morris 16/9, Zubac 14

Sacramento Kings–Utah Jazz 105–154

Rekordot döntött a Utah. Két vereség után, Doniovan Mitchell és Mike Conley nélkül lépett pályára a listavezető Jazz és ezúttal gyakorlatilag minden összejött a csapatnak, ami az előző két mérkőzésen nem: egyszerűen képtelenek voltak hibázni a vendégek, félelmetes formában lőtték szét a mostanában ennél jóval többet mutató Sacramentót. Quin Synder alakulata már a második negyedet 46-17-re nyerte meg, a nagyszünetben 32 ponttal járt előrébb, később pedig 54 (!) egységgel is vezetett már úgy, hogy igazán nem szakadt meg, hiszen bőven pihentette játékosait - 25 perc fölé végül csak Bogdanovic és Niang jutott, de ők sem sokkal. Hogy mennyire ellenállhatatlanok voltak, azt talán Matt Thomas statisztikái szemléltetik legjobban, aki a pad végéről bekocogott, játszott 9 percet, ez idő alatt pedig 7/7 dobását süllyesztette el 17 pontért - összességében 64%-kal (!) tüzeltek mezőnyből, 58,5-kal bombáztak be 24 darab triplát, a 36 gólpassz már igazából fel sem tűnik. Egyrészt ez lett a szezonbeli legnagyobb arányú győzelmük, másrészt a 154 dobott pontjuk franchise-rekord - kitombolták magukat a két vereséget követően, "egészen jól" hangoltak a Suns elleni pénteki csúcsrangadóra... A Kingsről igazából nincs mit írni, mostanában tényleg sokkal jobban néztek ki ennél és bár Fox nem játszott, de nem emiatt estek szét ennyire - vannak napok, amikor az ellenfélnek minden sikerül, ez most éppen egy ilen volt.

A Kings legjobb dobói: Holmes 18, Hield 18/9, James 16/3
A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 24/3, Clarkson 23/12, Niang 19/15

NBA, ALAPSZAKASZ
Cleveland Cavaliers–Orlando Magic 104–109
Philadelphia 76ers–Atlanta Hawks 127–83
Boston Celtics–Charlotte Hornets 120–111
New York Knicks–Chicago Bulls 113–94
Washington Wizards–Los Angeles Lakers 116–107
Miami Heat–San Antonio Spurs 116–111
Denver Nuggets–New Orleans Pelicans 114–112
Memphis Grizzlies–Portland Trail Blazers 109–130
Phoenix Suns–Los Angeles Clippers 109–101
Sacramento Kings–Utah Jazz 105–154