Drámai végjátékban nyert a Portland ellen a Suns

Felőrölte ellenfelét a Clippers. A remek kezdés és a hamar kialakított nyolcpontos előny után kicsit belesüllyedt ebbe a meccsbe a vendégcsapat és a második negyedben hibát hibára halmozott – az ott dobott 13 pont miatt hátrányba került, innen kellett összeszednie magát. A fordulás után azonban egy fokozattal feljebb kapcsolt Tyronn Lue legénysége és agresszívebben, gyorsabban játszott, keményen támadta a festéket, amit a Hornets általában túltöltött és ekkor már jól találták meg a playmakerek a jó megoldásokat – megfelelő ütemben és a megfelelő helyre érkeztek a kiosztások, a társaság pedig 21 darab triplát bombázott be, nagyrészt ezekből. Egyénileg senki nem tudott extrát hozni, mert rengetegszer kellett duplázással szembenéznie mondjuk a Leonard-George párosnak, de az üresen hagyott kiegészítők tették a dolgukat - a második félidőt 69–43-ra nyerte meg a Los Angeles és összességében sima győzelmet aratott. Ennek köszönhetően továbbra is őrzi a nyugati harmadik helyét és már csak a Rockets-Thunder párost kell legyőznie ahhoz, hogy ezt be is biztosítsa.

Kevés volt a Hornets. A hazaiak mindent megtettek, folyamatosan variálták a pick-and-roll védekezésüket, próbálkoztak egy érdekes zónával is, de hiába, a második félidőben már csak nyomozták a labdát, a Clippers egy fokozattal gyorsabban játszott náluk – James Borrego szerint ezzel már nem tudták tartani a lépést, csinálhattak bármit. Mindezt tetézte, hogy a túloldalon viszont a LAC perimétere kivette a játékból a Rozier-Graham párost, akik összesen 4/20-as mezőnymutatóval és 2/13 triplával zártak, úgyhogy a támadójátékuk is megállt, különösen a záró etapra – összességében 40% alatti mezőnymutatóval és 30% alatti triplázással hozták le a meccset, így nem lehetett komoly esélyük. A sorozatban harmadik vereség ellenére továbbra is őrzik a keleti nyolcadik helyüket, most mennek New Yorkba, végül pedig Washingtonban zárják az alapszakaszt.

A Hornets legjobb dobói: Ball 18/9, Biyombo 13, McDaniels 10/3, Rozier 10/3, Zeller 10
A Clippers legjobb dobói: George 20/15, Jackson 19/15, Leonard 16/6

Indiana Pacers–Milwaukee Bucks 133–142

Újabb védekezés nélküli meccs, de ezúttal nyerni tudott a Bucks. Hátul ezúttal sem volt meggyőző a Milwaukee, hogy finoman fogalmazzunk, mert a négy kezdőjét és az utolsó másfél negyedben az ötödiket is nélkülöző Indianától sikerült kapni 133 pontot és eldönteni igazából nem nagyon tudták a meccset. Jannisz Adetokunbo (40 pont, 6 üres zsákolás, 15 lepattanó, 6 gólpassz) azt csinált, amit csak akart, rá abszolút nem volt válasza az ellenfélnek és támadásban rá építve az egész csapat remekelt, hiszen Khris Middleton (22 pont, 6 gólpassz), Jrue Holiday (20 pont, 14 gólpassz) és Brook Lopez (21 pont, 8 lepattanó) is jól játszott, csapatszinten 57%-kal dobtak, de az észrevehetetlen védekezés már régóta komoly problémájuk és ezen most sem tudtak változtatni. A kötelezőt azért hozták, túldobták az erősen tartalékos Indyt, Jrue Holiday is arról beszélt, hogy a győzelmük kulcs a nagyobb tűzerő volt, Mike Budenholzer pedig csak annyit mondott, hogy a harmadik negyed elején futott 10–0 miatt tudtak nyerni, az tetszett neki - egyébként a győzelem ellenére azért lenne még min javítaniuk a playoffig. A sikerüknek köszönhetően mindenesetre továbbra is harmadikak Keleten, egy meccsre vannak a második és kettőre az első helytől, most fogadják a Heatet, majd Chicagóban zárnak.

Sabonis is megsérült. Brogdon, LeVert, (Warren) és Turner sem állt rendelkezésre az Indynél, hogy Aaron Holidayt ne is említsük, de a harmadik negyedben Domantas Sabonis is kidőlt – mondjuk most amúgy is csak 5/19-et dobott mezőnyből, de izomsérülés miatt kivették a meccsből, Nate Björkgren szerint elővigyázatosságból. Ennek ellenére sokáig partiban voltak, dobtak 21 hármast, szétosztottak 34 gólpasszt, összesen nyolc labdát adtak el és bár sok más dologban föléjük nőtt a Bucks, de ezekkel nagyrészt ellensúlyozni tudták a hibáikat. Egyénileg Justin Holiday (26 pont, 8/12 tripla) hozta a legjobb meccset náluk, de nyolcan léptek pályára öt percnél hosszabb ideig és mind a nyolcan dobtak legalább tíz pontot, úgyhogy megvolt az egyensúly – nyerni viszont nem tudtak, úgyhogy maradtak kilencedikek a Hornets mögött.

A Pacers legjobb dobói: J. Holiday 26/24, McConnell 23/3, Brissett 19/15, McDermott 19/9
A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 40/3, Middleton 22/6, Lopez 21

Atlanta Hawks–Orlando Magic 116–93

Küzd a hazai pályáért a Hawks. Győzelmével továbbra is őrzi 4. helyét a Hawks, és szükségük is volt erre a sikerre, mert a Miami Heat és a New York Knicks is lőtávolságon belül maradt hozzájuk képest az utolsó játéknapok előtt, mindkét riválisuk ugyanannyi vereséget szenvedett, mint ők, csak nekik egy meccsel több van hátra. A Hawksnak ezúttal könnyű dolga akadt a Magic ellen, félidőben 20, a 3. negyed közepén 30 ponttal is vezettek már, így senkinek sem kellett 26 percnél többet játszania náluk. A prímet Bogdan Bogdanovics vitte, aki 9/12 jó dobásból szerzett 27 pontot, ami mellett kiosztott 5 gólpasszt is. Más extrára nem is volt szükségük, Trae Young (18 pont, 7 gólpassz) és Clint Capela (14 pont, 14 lepattanó) is hozott egy erős átlagot, Kevin Huerter, John Collins és Danilo Gallinari szintén elérte a 10 pontos határt, csapatszinten pedig mindössze 7 alkalommal veszítették el a labdát, végig nagyon koncentráltan játszottak.

R.J. Hampton bizonyít. Nehezen indult az újonc játékos szezonja, Denverben nem kapott túl sok lehetőséget, de azóta, hogy megszerezte őt a Magic, egyre sűrűbben bizonyítja, hogy komoly potenciál rejtőzik benne. Az elmúlt 8 meccsén mindig elért legalább 10 pontot, és ebben az időszakban 15,9 pontot, 6,3 lepattanót és 4,6 gólpasszt átlagolt, és ezt a számsort felfelé javította a Hawks ellen is: 18 pontot, 8 lepattanót és 5 gólpasszt ért el ezen az estén. Ezúttal az ő jó játéka volt az egyedüli pozitívum a vendégeknél, csapatszinten 38,3%-kal dobtak mezőnyből, illetve 30,6%-kal tripláztak, miközben Hampton mellé senki sem tudott felnőni. Cole Anthony (12 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz) sokoldalúan játszott, de a 12 pontjához 12 dobásra volt szüksége, míg Wendell Carter Jr. 12 pontos, 11 lepattanós dupla-dupláját a 4/11-es mezőnymutató árnyalja. A Magic a 76ers otthonában zárja a szezont, az utolsó két meccsükön Philadelphiában lépnek pályára, ahol tovább folytathatják a helyezkedést a lottery előtt.

A Hawks legjobb dobói: Bogdanovics 27/12, Young 18, Huerter 14/6, Capela 14
A Magic legjobb dobói: Hampton 18/12, Anthony 12/3, Carter Jr. 12

Miami Heat–Philadelphia 76ers 106–94

Alakul a Miami. Ezen a mérkőzésen már a tavaly megszokott kemény, fizikális, jól védekező Miamit láthattuk, amely ezekkel az erényeivel nyomta le ellenfelét és vette el annak kedvét már a meccs elején – az első negyedet 16 ponttal nyerte a gárda, a nagyszünetben 19-cel vezetett, de volt már közte 26 egység is, mielőtt a végén kiengedett volna. Jimmy Butler (21 pont, 4/4 tripla) és Bam Adebayo (18 pont, 12 lepattanó, 8 gólpassz) jó számai mellett szinte mindenki hozta magát, akinek kellett és érdekesség, hogy a korán elbillenő meccs ellenére Erik Spoelstra csak nyolc játékosának adott komolyabb játékpercet, a többiek tíz minutum alatt maradtak – igaz, végül csak Ariza és Adebayo jutott 30 perc fölé, a többieknek így sem kellett megszakadni. Ezen az estén minden téren felülmúlták a keleti első helyezettet és egyértelmű győzelmet arattak, úgyhogy őrzik az ötödik helyüket a konferenciában, jó formában haladnak a rájátszás felé, következőleg pedig a Milwaukee ellen bizonyíthatnak, mielőtt Detroitban lezárják az alapszakaszt.

Nem volt felkészülve a Sixers. Az elmúlt időszakban talán kicsit túl sok volt a „lötyögés” a Sixersnél, könnyedén nyerték a meccseiket és mivel magabiztosan vezették Keletet, a motiváció sem volt az igazi – Doc Rivers vezetőedző a mostani meccs után bevallotta, hogy szerinte egyáltalán nem álltak készen erre a küzdelemre, a Heat kategóriákkal keményebb, motiváltabb, gyorsabb volt náluk. Mint mondta, mindegy volt, hogy mit csinálnak, semmi sem működött, mert ezekben a dolgokban nem volt egy szinten a két csapat, a teljesítményüket pedig talán Joel Embiid számai mutatják meg legjobban: 25 perc alatt összesen hat pontot és két lepattanót (!) jegyzett, 3/9-et dobott mezőnyből és egyetlen büntetőt harcolt ki, azt is elrontotta. Ez egy kicsit „érvénytelen” meccs volt a Philly számára, belenéztek egy ébresztő vereségbe, egyetlen mérkőzésre csökkent az előnyük a Brooklynnal szemben, úgyhogy a Magic elleni két kötelezőt hozni kell ahhoz, hogy megőrizzék az első kiemelésüket.

A Heat legjobb dobói: Butler 21/12, Adebayo 18, Herro 18/12
A 76ers legjobb dobói: Harris 21, Milton 12, Green 11/9

New York Knicks–San Antonio Spurs 102–98

A vereséggel is bejutott a playinbe a Spurs. Mivel a Kings is kikapott a játéknap során, így matematikailag is eldőlt, hogy a San Antonio a nyugati tizedik helyen zárja az alapszakaszt, nem juthat előrébb, de most már hátrébb sem, úgyhogy biztosan innen kezdheti meg a playint – a rájátszáshoz itt előbb meg kell verni a kilencedik helyezettet, majd a hetedik-nyolcadik helyezett vesztesét. Ezen a mérkőzésen sokáig jól nézett ki Gregg Popovich alakulata, a védekezés most nagyon egyben volt, de ezúttal nem volt meg a kellő tűzerő: alig 42%-os mezőnymutatóval és 28,6%-os triplázással zárt a gárda, úgyhogy hiába vezetett már 17 ponttal, nem tudta megtartani az előnyét. A záró etapban már kicsit megborult az addig jól záró védekezésük is, de főleg támadásban fogyott el az előző játékrészben még meglévő lendület, az utolsó hét és fél percben pedig már végig hátrányban voltak Johnsonék – igaz, az utolsó másodpercekig volt esélyük, tíz másodpercnél visszajöttek egy pontra, majd ötnél DeRozan elhibázott egy büntetőt, így lett 100–98 és a New York már nem rontott. Nagy jelentősége így nincs számukra a vereségnek – most a Suns elleni duplával zárnak, aztán jöhet a playin.

Nem akar süllyedni a Knicks. „Egylabdás” harcban van az Atlantával és a Miamival a New York a keleti negyedik-hatodik helyen és bár jelenleg a Thibodeau-legénység az utolsó ebből a háromból, de ezzel a győzelemmel még mindig van esélye akár a negyedik pozícióra is. Támadásban a hazaiak sem brillíroztak, alig 40%-kal céloztak mezőnyből, de volt három remeklő játékosuk: Julius Randle (25 pont, 9 lepattanó, 9 gólpassz), RJ Barrett (24 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 5/9 tripla) és a padról beszálló Alec Burks (30 pont, 10 lepattanó, 5/10 tripla), akik végül elég pluszt tettek hozzá ahhoz, hogy kiharcolják a győzelmet. Különösen a negyedik negyedre tudtak felpörögni, egy 6–0-val átvették a vezetést, majd bő három perccel a vége előtt 90–90-nél Burks tett a helyére egy 2+1-et, hogy a következő támadásbó legy triplát is bebombázzon – innentől már nem rontották el, volt egy clutch dobása Randle-nek, majd hét másodpercél Burks, két másodpercnél pedig Barrett büntetőzött higgadtan. A remek védekezésük és az egyéni villanások hozták nekik ezt a győzelmet, úgyhogy a hátralévő két hazai meccsükön kiharcolhatják akár a pályaelőnyt is.

A Knicks legjobb dobói: Burks 30/15, Randle 25/3, Barrett 24/15
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 27, Murray 14, Johnson 13/6

Chicago Bulls–Toronto Raptors 114–102

Még mindig kapaszkodik a Bulls. 2 meccsel a vége előtt 2 meccses hátrányban van a Bulls a Wizardshoz képest, így nemcsak nekik kellene hozni a győzelmet a Nets és a Bucks ellen is ahhoz, hogy bejuthassanak a play-inbe, hanem arra is szükségük lenne, hogy riválisuk hazai pályán kikapjon a Cavaliers és a Hornets ellen is. A csekély esélyek ellenére a Raptors ellen úgy lépett pályára a Bulls, mint akik nem adták fel a küzdelmet, és a 16 ponttal megnyert 2. negyedben olyan előnyt alakítottak ki, amit be tudtak osztani a meccs végéig. Szükségük volt arra, hogy mindenki a maximumot hozza ki magából, és végül ez meg is történt: Zach LaVine 24 ponttal csapata legeredményesebbjeként zárt, mellette Coby White (17 pont, 5 lepattanó, 10 gólpassz) és Nikola Vucsevics (16 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz) is dupla-duplázott, míg a kispadról Lauri Markkanen (20 pont, 7 lepattanó) jelentkezett 6/9 bedobott triplával. Ehhez jött hozzá Thaddeus Young (10 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) szokásos sokoldalú játéka, valamint az 54,2%-os mezőnymutató és a 47,2%-kal helyére küldött 17 tripla.

Stanley Johnson nagy napja. Ennél tartalékosabbak nehezen lehettek volna a vendégek, Pascal Siakam, Fred VanVleet, Kyle Lowry, OG Anunoby, Gary Trent Jr. és Chris Boucher sem lépett náluk pályára, majd 9 perc játék után Yuta Watanabe is kidőlt egy bokasérülés miatt, így a többiek előtt nagy lehetőség adódott a bizonyításra. A csapat élére Stanley Johnson állt, aki karriercsúcsot jelentő 35 pontot ért el 12/22 dobásból, 6 bedobott triplájával szintén egyéni rekordot állított fel, és emellett 10 lepattanót, 5 gólpasszt és 3 labdaszerzést is hozzá tudott tenni, miközben egyszer sem adta el a labdát. Mellette Malachi Flynn (16 pont, 7 gólpassz) próbálkozott a legtöbbet, de ő csak 5/19-es mezőnymutatót, illetve 2/10-es triplázást tudott felmutatni, Jalen Harris viszont 7/12 dobásból szerzett 17 pontot, amivel Johnsonhoz hasonlóan karriercsúcsot ért el. Khem Birch (14 pont, 5 lepattanó) és DeAndre' Bembry (12 pont, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés) is tette a dolgát, csapatként ugyanakkor 33,3%-kal tripláztak csak, a lepattanózást is elveszítették, így hiába álltak helyt, végül kikaptak.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 24/9, Markkanen 20/18, White 17/9
A Raptors legjobb dobói: Johnson 35/18, Harris 17/9, Flynn 16/6

Memphis Grizzlies–Sacramento Kings 116–110

Partiban van a Grizzlies. A hazai csapat ezzel a győzelemmel utolérte a nyugati nyolcadik Warriorst és mivel az utolsó meccset majd egymás ellen játssza a két csapat, így ott fog eldőlni, hogy ki honnan kezdheti majd a playint. Ezen a mérkőzésen nagyon éles küzdelem folyt, bő három perccel a vége előtt még a Kings vezetett hat ponttal, de itt előbb Kyle Anderson szórt be gyors öt pontot, majd Jonas Valanciunas hozott egy 2+1-et és innentől már nem adta vissza a vezetést a Memphis, úgyhogy sikerült kiharcolnia ezt a nagyon fontos győzelmet. Egyénileg Dillon Brooks (30 pont, 3/7 tripla), Jonas Valanciunas (24 pont, 13 lepattanó) és Anderson (14 pont, 9 gólpassz) is kitett magáért, most Ja Morant gyengébb napja (12 pont 12 dobásból, 8 gólpasszra 6 eladott labda) is belefért, úgyhogy holnap lazára vehetik a Kings elleni újabb derbit, mert ott bármi is történik, a GSW legyőzése nyolcadik helyet jelenthet nekik.

Hivatalos a Kings kiesése. Ezzel a vereséggel dőlt el végleg, hogy lemaradt a playinről a Sacramento, pedig Justin James (31 pont, 12/17 mezőnyből) vezetésével sokáig minden esélyük megvolt a győzelemre, amellyel életben maradtak volna a matematikai esélyeik. A végét elrontották, az utolsó percekben főleg védekezésben voltak kihagyásaik, így hiába mentek bele ők előnnyel a negyedik negyedb, nem tudták végigcsinálni - négy topjátékosuk is hiányzott, úgyhogy ez természetesen nem meglepetés, de ezzel lett biztos, hogy a hátralévő meccseik már tét nélküliek.

A Grizzlies legjobb dobói: Brooks 30/9, Valanciunas 24, Anderson 14/9
A Kings legjobb dobói: James 31/12, Metu 17/12, Hield 16/12, Davis 16/12

Minnesota Timberwolves–Denver Nuggets 103–114

Megőrizte előnyét a Denver. Nagyon bekezdett a meccs elején az MVP-cím fő várományosa, Nikola Jokics, aki már az első negyedben egymaga 16 pontot szórt, amellyel megadta az alaphangot – a Nuggets onnantól végig vezetett, de 13 egységnél nem volt nagyobb előnye és a Wolves a második félidőben nagyon rohamozott is. A harmadik negyedben úgy tűnt, hogy fordul a kocka, visszajött egálra a Minny, de a Denver még időben tudott reagálni, a záró etapra feltekerte a védekezését, megfogták Anthony Edwardsot és összesen 14 pontot engedtek ellenfelüknek az egész negyed során – itt ismét stabilizálták az előnyüket és végül elvitték a győzelmet. Jokics 31 ponttal zárt 14 lepattanó társaságában és a Nuggets úgy is nyerni tudott, hogy Michael Porter Jr.-t pihentették, a második legjobb dobó pedig a 4/8 triplás Markus Howard lett ezen az estén - még mindig harcban vannak a nyugati harmadik helyért, de Porter pihentetése azért azt jelzi, hogy ezért nem akarnak már megszakadni.

Edwards nagy negyede sem lett elég. Az elrontott kezdés után a harmadik negyedben szívta fel magát a Wolves, amikor Anthony Edwards egymaga 18 pontot termelt és szinte egyedül hozta vissza csapatát egálra. Ez viszont csak arra volt elég, hogy izgalmassá tegyék a záró etapot, mert addigra elfogyott a tűzerő, Edwards is visszaesett, Towns és Russell pedig nem tudott igazán felnőni ahhoz, hogy megfogják Jokicsékat – a védekezésük nem volt elégséges ezen a meccsen, támadásban pedig a végére elfáradtak, úgyhogy elmaradt a bravúr, be kellett érniük a tisztes helytállással. Ha okokat keresnek, akkor a festékben elszenvedett 60-30-as vereség és a 13 kihagyott büntető jó eséllyel indul...

A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 29/12, Towns 20/12, Russell 17/9
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 31, Gordon 15/3, Howard 15/12

Phoenix Suns–Portland Trail Blazers 118–117

Covington elrontotta, Booker bedobta. Végig kiélezett, szoros küzdelmet vívtak a felek, a Suns tízpontos előnye volt a legnagyobb különbség a meccs folyamán, a Blazers pedig a legjobb pillanatában négy egységgel járt előrébb. A hazaiak a harmadik negyedben tudtak kicsit meglógni, ott úgy tűnt, hogy érvényesíthetik az akaratukat, de a Portland még nem adta fel és a záró etapban kereken 40 pontot rámolt be. A végjáték abszolút drámaira sikerült, az utolsó perchez érve két ponttal vezetett a Blazers, Dario Saric elrontott egy büntetőt a Sunsnál, majd egy megszerzett lepattanó után 0/2-t hajított a vonalról – már a Phoenix vezethetett volna, de ezzel a három kimaradó büntetővel továbbra is a Portland járt előrébb. Lillard kettese után Bridges nem hibázott a vonalról, a Blazers lepörgette az órát, kihagyott egy dobást, de hiába támadhatott a győzelemért a Suns, Bookertől kétszerindulás miatt elvették a labdát. Öt másodperc, Covington büntetőzhet, eldöntheti a meccset – de nem teszi meg, mindkettőt kihagyja... Maradt még négy másodperc, ismét Booker jöhetett, Norman Powell pedig odaütött neki dobás közben, jött a sípszó, fault - a Suns fiatal dobógépe pedig kegyetlenül bevágta mindkét büntetőt, ezzel megnyerte a meccset a csapatának. A hibáktól hemzsegő, körömrágós végjáték után tehát a Portland még nem PO-csapat, míg a Phoenixnek papíron még az első helyre is van eséley.

Egy játékra volt a playofftól a Portland. A Jazz előző esti legyőzése után most is egyetlen jó játékra volt a Blazers attól, hogy a másik nagycsapatot is megverje, ez a győzelem pedig bebiztosította volna a playoff-részvételt - így ez még nem történt meg, a Denvert kell hozzá megverni, vagy bízni abban, hogy a Lakers is kikap. Pedig Damian Lillard 41 ponttal büntetett (16/23 mezőnyből), CJ McCollum is jó volt (27 pont, 6 gólpassz, 5/9 tripla), minden a helyén volt egészen a legvégéig, de Covington két büntetője és Powell faultja elvette tőlük a sikert - kérdés, hogy fejben hogyan szedik össze magukat ezek után a következő, döntő jelentőségű ütközetre.

A Suns legjobb dobói: Paul 26/6, Bridges 21/9, Payne 21/9
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 41/6, McCollum 27/15, Covington 16/12