Dudaszós triplával nyert a Kings, Bostonban győzött a Clippers

Detroit Pistons–New York Knicks 85–94

A Knicks-pad nyerte meg. Idén már többször is láttuk, hogy a New York kezdőöötöse képes eltűnni és ezúttal is teljességgel csődöt mondott az első sor: Evan Fournier sérülés miatt nem lépett pályára, a kezdő kettesként szerepet kapó Grimes 0 ponttal zárt, Kemba Walker két egységet tudott hozzátenni, Mitchell Robinson sem volt jó és Julius Randle is megállt öt egységnél. Tom Thibodeau viszont nem vacakolt, végül 20-25 perc játék után „elfelejtette” a kezdőket és a cseresort küldte harcba, akik tették is a dolgukat: Alec Burks 34 pontot és 5/8 triplát bombázott be, Immanuel Quickley 18 pontot szórt, Taj Gibson 8 lepattanóval és 4 blokkal jelentkezett, de a Toppin, McBride duó is hasznos mezőnymunkával vétette észre magát. Ebből jött össze az a furcsaság, hogy a kezdőkkel a pályán 20 pont körüli mínuszban, a cserékkel pedig 30 pont körüli pluszban voltak a vendégek – a záró etapban a második sorral dolgozták le a 14 pontos hátrányukat és fordították meg a találkozót, 30–14-re nyerték meg azt a játékrészt és végül nagy nehézségek árán, de hozni tudták a kötelezőt.

Kétemberes Detroit. A sok fontos játékosát nélkülöző hazai csapatban két ember volt, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott: Saddiq Bey 32 ponttal, 9 lepattanóval és 6/13 triplával jelentkezett, Hamidou Diallo pedig 31 ponttal, 13 lepattanóval, 4 gólpasszal és 4 labdaszerzéssel zárt. A félidei hétpontos hátrányuk után erre a két emberre építve a harmadik negyedben nagyot mentek és fordítottak, a záró etapra azonban elfogyott az erő és a New York cseréi bedarálták őket – a második sorok csatáját 65–7-re nyerték meg a vendégek, ez volt a döntő. A Pistonsnál a két remeklő játékoson kívül a teljes csapat összesen 22 pontot tudott felmutatni, ez nem férhetett bele, így egy „csúnya” (mindkét gárda bőven 40 százalékos alatt dobott mezőnyből) mérkőzésen, de ismét vereséget szenvedett a sereghajtó.

A Pistons legjobb dobói: Bey 32/18, Diallo 31/3, Walton Jr. 8/6
A Knicks legjobb dobói: Burks 34/15, Quickley 18/6, Barrett 15/3

Indiana Pacers–Charlotte Hornets 108–116

Végig vezetett a Hornets. A vendégek nagy elánnal kezdték a mérkőzést, villámgyorsan futottak egy 15–3-at, onnantól pedig végig ők vezettek, egyszer sem adták ki a kezükből az előnyt. A nagyszünetben 14 pont volt a fórjuk és bár a folytatásban a Pacers folyamatosan ostromolta ellenfelét, négy-öt egységnyire is vissza tudott zárkózni, de ez volt a plafon, ennél közelebb nem engedte a hazai együttest a Charlotte. James Borrego a játékosai védekezését dicsérte, szerinte akkor is a helyükön voltak, amikor beestek az Indy dobásai, ez pedig nagy fejlődés az utóbbi két meccsen a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor most támadásban is megvoltak a szükséges teljesítmények Bridges és Washington nélkül is, Terry Rozier parádézott (35 pontos szezoncsúcs, 5/9 tripla), LaMelo Ball tökéletesen játszott alá (21 pont, 13 lepattanó, 9 gólpassz) és Gordon Hayward is dobott 18 pontot kevés kísérletből – sorozatban harmadik győzelmükkel tovább kapaszkodnak a keleti topcsapatok után.

Nem volt elég tűzerő a Pacersben. Nehezen tudta feltörni ellenfele védekezését az Indiana, amelyből most is hiányzott a vezér, Malcolm Brogdon, valamint Jeremy Lamb pontjaira is szükségük lett volna. Caris LeVert most is mindent megtett (27 pont, 7 lepattanó, 6 gólpassz), Domantas Sabonis is igyekezett (15 pont, 18 lepattanó, 7 gólpassz), de tíz százalékkal gyengébben dobtak ellenfelüknél, nem volt bennük annyi pont, nem tudtak annyi könnyű helyzetet kreálni, hogy igazán fordítsanak a játék képén. Mivel a Charlotte hátvédjeit levédekezni sem tudták, így maradt az, hogy végig futottak az eredmény után, de soha nem tudtak egylabdányira visszazárkózni – újabb vereségükkel tovább mélyült a szakadék köztük és a keleti középmezőny között.

A Pacers legjobb dobói: LeVert 27/12, Sabonis 15/3, Turner 14/9, Brissett 14/9
A Hornets legjobb dobói: Rozier 35/9, Ball 21/3, Hayward 18/3

Boston Celtics–Los Angeles Clippers 82–91

Bedeszkázták a gyűrűt. Botrányosan gyenge dobóformát mutatott a Boston, nem kell messzire menni a hazai vereség okait kutatva: a 34.7 százalékos mezőnymutatónál is szörnyűbb a 4/42 tripla, ami 9.5 százalékos hatékonyságot jelent – ennél csak egyszer dobott gyengébben távolról bármely csapat az NBA történetében, már ami a minimum 40 rádobott triplás meccseket illeti. A nagyon tartalékos, abszolút B kerettel kiálló hazaiaknál csak a 8/10-et dobó Robert Williams III említhető pozitívumként, Jaylen Brown például hiába jutott el 30 pontig, ehhez 36 mezőnykísérletre volt szüksége – „földbe állt” a bostoni támadójáték, ez pedig még egy ilyen Clippers ellen sem volt elég. Az utolsó negyed statisztikája különösen érdekes: csak ott 1/18 triplát tudott felmutatni Ime Udoka legénysége – vagyis értelmetlenül sokat vállalt kintről és érthetetlenül gyengén célzott...

Megoldotta a Clippers. A vendégeknél is a támadójáték jelenleg a legnagyobb probléma, tekintve hogy gyakorlatilag minden érdemi playmakerük hiányzik, de ezen az estén a bostoni tragikomédiát kihasználva így is fontos idegenbeli győzelmet arattak. Tyronn Lue erőltette a zónavédekezést, amit mindenképpen megpróbáltak átdobni Brownék, de mivel az óceánba se tudtak betalálni, így nagyon jól működött ez a bizonyos zóna még akkor is, ha támadópattanókat azért adtak ebből ellenfelüknek. Közben a túloldalon ugyan ők is gyengén dobtak, de távolról azért veszélyesebbek voltak a Celticsnél, az utolsó negyedben Eric Bledsoe egymaga tíz pontot dobott és 78–76 után egy 8–2-es futással eldöntötte a küzdelmet a Los Angeles. Ezzel a kerettel nagyon sokat ér minden siker, főleg vendégként, úgyhogy érthető volt az örömük a végén annak ellenére, hogy támadásban ők is nagyon rosszul néztek ki – most mennek tovább Torontóba, majd Brooklynba, így zárják a túrájukat.

A Celtics legjobb dobói: Brown 30/3, Williams III 13, Horford 9
A Clippers legjobb dobói: Morris 23, Bledsoe 17/6, Mann 17/6, Kennard 17/15

Chicago Bulls–Atlanta Hawks 131–117

Mint legutóbb. Két napja Atlantában találkoztak a felek és akkor 130–118-ra nyert a Bulls, most pedig szinte ugyanolyan eredmény született Chicagóban is. A hazaiak ezúttal is kézben tartották az eseményeket, a kissé csapkodó és szorosan alakuló első negyed után a másodikban elkezdtek védekezni és érvényesítették akaratukat a továbbra is nagyon foghíjas Atlantával szemben, így a nagyszünetben már 21 ponttal vezettek, onnantól pedig csak az volt a dolguk, hogy ezt a különbséget menedzseljék a végéig. Ezt sikerült megoldaniuk, Zach LaVine (25 pont, 5/7 tripla), DeMar DeRozan (20 pont, 8 gólpassz), Nik Vucsevics (16 pont, 20 lepattanó) és Coby White (17 pont, 12 gólpassz) jó játékára építve a Hawks minden próbálkozását még időben visszaverték és összességében nem inogtak meg, nem forgott érdemi veszélyben a sikerük. Végül egészen félelmetes, 61.9 százalékos mezőnymutatót hoztak össze és 38 gólpasszt osztottak szét, kiszolgálták a közönséget és ezek a számok is jelzik, hogy milyen szinten domináltak támadásban, így nem lehetett velük mit kezdeni – ezzel már sorozatban ötödször nyertek és továbbra is támadják a Brooklynt a keleti első helyért.

Egyelőre ennyit tud a Hawks. Hiába játszik Trae Young és Clint Capela, körülöttük tulajdonképpen egy B, vagy inkább már C-keretet tud csak pályára küldeni az Atlanta, ez pedig ebben a formában ennyit tud a liga egyik legforróbb csapata ellen. Young (26 pont, 11 gólpassz) és Capela (18 pont, 15 lepattanó) most is tette, amit tudott, de a Chicago gépezete annyira olajozottan működött, annyira gyorsan, pontosan, határozottan, agresszíven játszottak DeRozanék, hogy a vendégek csak nyomozták a labdát és már az is teljesítmény, hogy egyáltalán támadásban képesek voltak olyan szintet hozni, hogy látótávolságon belül legyenek a második félidő során. Young elmondta, hogy úgy ment dobóedzésre, hogy a jelenlévők nagy részének még a nevét se hallotta, úgyhogy elég nehéz helyzetben vannak a koronavírus miatt, de most ezt kell megoldaniuk és azon lesznek, hogy holnap este Clevelandben javítani tudjanak.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 25/15, DeRozan 20, White 17/9
A Hawks legjobb dobói: Young 26/6, Capela 18, Brown Jr. 16/9

Memphis Grizzlies–Los Angeles Lakers 104–99

Morant foghatatlan volt, fordított a Memphis. 14 pontos hátrányból nyerte meg ezt a mérkőzést a Grizzlies, 80–66-ra vezetett a Lakers a harmadik negyedben, amikor Ja Morant vezetésével sebességet váltott a hazai alakulat. A Memphis vezére egymaga 14 egységet termelt ebben a játékrészben és egy nagyon távoli, dudaszós triplával zárta le az etapot, az ő vezérletével már a negyed végére öt pontig közelítettek, majd a záró periódust 26–16-ra megnyerve megfordították a derbit – Morant egymaga 11-et dobott csapata utolsó 15 pontjából, foghatatlan volt a hajrában. Az irányító így 25 pontos második félidővel összesen 41 egységet termelt az este folyamán, leszedett 10 lepattanót, bevert 6/7 triplát és védekezésben is jegyzett két-két labdaszerzést, valamint blokkot – edzője, Taylor Jenkins is nagyon magasztalta, nem véletlenül, ő volt a győzelem letéteményese.

James extrája sem volt elég. Elfáradt a Lakers a harmadik negyed hajrájában, addig nagyon egyben volt a társaság védekezése, abban a játékrészben sikerült hat triplát is bedobniuk, ennek köszönhetően lógtak meg, de egyszerűen elfogyott az erő a back-to-back második felén és az utolsó bő egy negyedben már nagyon lelassultak. Körülményesebb, pontatlanabb lett a vendégek játéka, a záró etapban pedig volt négy percük, amikor egyáltalán nem szereztek pontot, közben viszont kaptak 12-t, itt fordult át a meccs – ebből már nem tudtak visszajönni, Morant energiája sok volt nekik. Pedig LeBron James most is villogott, 37 ponttal, 8/14 triplával, 13 lepattanóval és 7 gólpasszal zárt, elöl oktatott, de hátul is odatette magát, a csapat viszont nem nőtt fel körülötte erre a szintre – Russell Westbrook tripla-duplája (16 pont, 10 lepattanó, 12 gólpassz) és Malik Monk 15 pontja még értékelhető, de egyébként minden Jamestől függött. Az újabb vereség és a Clippers győzelme után hetedikek Nyugaton és hiába James MVP-formája az utóbbi mérkőzéseken, ez nem mutatkozik meg az eredményekben – most viszont jön sorozatban öt hazai meccsük, ott lesz esélyük javítani.

A Grizzlies legjobb dobói: Morant 41/18, Bane 20/9, Jackson Jr. 15/3
A Lakers legjobb dobói: James 37/24, Westbrook 16/6, Monk 15/6

Phoenix Suns–Oklahoma City Thunder 115–97

Papírforma, némi izzadtsággal. A pihentebb Suns viszonylag magabiztosan érvényesítette a papírformát, a back-to-back érkező, tartalékos OKC ugyan mindent megtett, főleg a két középső negyedben helyezte komoly nyomás alá ellenfelét, de végül nem tudta összehozni a bravúrt. A hazaiaknál Devin Booker szenzációs meccset játszott és 38 ponttal, 12/14-es mezőnymutatóval, 6/12 triplával állt övéi élére, de a tíz ponttal megnyert első negyed után sokáig nem tudta bevinni a döntő ütést a Phoenix, arra egészen a negyedik játékrészig várni kellett – sőt, a harmadik negyedben az OKC még a vezetést is át tudta venni átmenetileg. Az utolsó etapban azonban megrázta magát a Suns és azt 30–16-ra megnyerve, összességében mégis egyértelműen felülmúlta ellenfelét – voltak azért megingások Ayton, Crowder és Monty Williams vezetőedző nélkül, de két vereség után hozták a kötelezőt. A Thunder előtt pedig le a kalappal, Mark Daigneault vezetőedző sem lehetett ott a kispadon, de Gilgeous-Alexander, Giddey és Robinson-Earl is hiányzott a meghatározó kezdők közül, plusz Bazley, Pokusevski és Mann sem játszhatott, így már az is nagy szó, hogy három negyedig tartották magukat – nagy meglepetést végül nem tudtak okozni, de holnap, a Knicks elleni hazain lesz erre esélyük. A Suns közben ezzel a sikerrel ismét egyenlített a tabella élén, a Warriorssszal holtversenyben, 27–7-tel vezetik a mezőnyt.

A Suns legjobb dobói: Booker 38/18, McGee 16, Payne 16/6
A Thunder legjobb dobói: Jerome 24/3, Wiggins 22/3, Muscala 13/6

Portland Trail Blazers–Utah Jazz 105–120

Bentről irányított a Jazz. Összességében végig kontrollálta ezt a mérkőzést a Donovan Mitchell nélkül játszó, de így is toronymagas favoritként érkező Utah, ennek pedig a festékben mutatott dominancia ágyazott meg. A vendégek Rudy Gobert (22 pont, 14 lepattanó, 2 blokk) és a cseréje, Hassan Whiteside (15 pont, 11 lepattanó 19 perc alatt) vezetésével uralkodtak a palánkok alatt és végül 74–30-as győzelmet arattak a festékben, amire nem érkezhetett érdemi válasz, ekkora fölényt nem lehetett máshol ellensúlyozni. A kilenc ponttal nyert első negyed után nagy hullámvölgy nélkül lehozták az este további részét, a Blazers igazából nem tudott közelebb kerülni – a harmadik negyedben egyszer visszajött hat egységnyire a hazai alakulat, de hamar rátett egy lapáttal a Jazz és a záró etapban már volt közte húsz is. Egyénileg a centereken kívül többeket is kiemelhetnénk, de igazából mindenki hozzátette a magáét, olvasták a matchupokat és ott támadtak, ahol kellett, úgyhogy az ettől a csapattól szokatlan, 30 százalék alatti és kevés kísérlettel operáló triplázás ellenére 50 százalék feletti mezőnymutatót hoztak össze és alig két meccsre vannak a listavezető GSW, Suns párostól.

Lillard és Powell igyekezett. Igazából Damian Lillard (32 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz) és Norman Powell (32 pont, 4/9 tripla, 43 perc) volt az a két ember, akit meg kell említenünk a Blazers oldaláról, mert összességében azért egyértelmű fizikai hátrányban voltak a hazaiak. Ez a két játékos igyekezett, próbálta a periméterről ellensúlyozni a bent meglévő különbséget, de annyira azért nem dobtak jól, hogy ez sikerüljön – hét játékosuk hiányzott a koronavírus-protokoll miatt, ennél többet most nem tudtak tenni a liga egyik legjobb csapatával szemben.

A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 32/15, Powell 32/12, Nance Jr. 14/3
A Jazz legjobb dobói: Gobert 22, Gay 21/9, Clarkson 19/6

Sacramento Kings–Dallas Mavericks 95–94

Dudaszós triplával nyert a Kings. A végletekig kiélezett küzdelmet vívtak a felek, amelyet végül a fáradtabb, de teljesebb kerettel, otthon pályára lépő Sacramento nyert meg. Egyik csapat sem tudott igazán érvényesülni támadásban, lassan is zajlott a játék, de komoly hullámzásokat láthatunk: a Dallas tíz ponttal nyerte az első negyedet, aztán a Kings 35–13-ra a másodikat (így 12-vel vezetett a nagyszünetben), majd ismét a Mavs időszaka következett és a záró etap csak hárompontos hazai előnnyel indult. Ott a Dallas egy villámgyors 7–0-val azonnal átvette a vezetést és azt őrizte is egészen az utolsó másodpercig, amikor az oda-vissza hibák után, 94–92-nél maradt még négy másodperce a Sactónak (lejárt a Mavs támadóideje) arra, hogy oldalbedobásból nyerjen – a labdát természetesen De'Aaron Fox kapta, aki el is indult a gyűrűig, de volt szíve az utolsó pillanatban még kilőni azt a sarokban teljesen egyedül álló Chimezie Metunak, aki a dudaszóval egy időben beemelte a meccsnyerő triplát. A játékos szerint ez minden bizonnyal eddigi NBA-pályafutása legszebb pillanata volt – ezzel a dobással egyike lett azon hat Kings-játékosnak, aki elérte a tízpontos határt ezen az estén, így hiába volt a Mavsnél Jalen Brunson (25 pont, 6 gólpassz), és Kristaps Porzingis (24 pont, 7 lepattanó, 3 blokk) is jó passzban, így is nagyon fontos győzelmet könyvelhetett el a Sacto.

A Kings legjobb dobói: Fox 16, Barnes 14/6, Mitchell 14/6
A Mavericks legjobb dobói: Brunson 25/6, Porzingis 24/3, Finney-Smith 14/9

A San Antonio Spurs–Miami Heat meccset elhalasztották, mert a Heat nem tudott nyolc játékost benevezni.

NBA
ALAPSZAKASZ
Sacramento Kings–Dallas Mavericks 95–94
Boston Celtics–Los Angeles Clippers 82–91
Portland Trail Blazers–Utah Jazz 105–120
Phoenix Suns–Oklahoma City Thunder 115–97
Chicago Bulls–Atlanta Hawks 131–117
Memphis Grizzlies–Los Angeles Lakers 104–99
Detroit Pistons–New York Knicks 85–94
Indiana Pacers–Charlotte Hornets 108–116

A San Antonio Spurs–Miami Heat mérkőzést elhalasztották.