NBA: Harden parádésan debütált, kikapott a Suns

Charlotte Hornets–Toronto Raptors 125–93

Kipihente magát a Hornets. A szünet előtti hetekben fáradtnak, tompának tűnt a Charlotte, James Borrego vezetőedző el is mondta, hogy elfogyott az energia, az All-Star azonban jót tett nekik és most újra felfrissülve léptek pályára. A hazaiak ismét jól dobtak kintről, szépen járatták a labdát, megvolt a kellő agresszivitásuk a palánk alatt is, így megsemmisítették az erőtlen, „lődörgő” Torontót. A Hornets egyetlen pillanatig sem volt hátrányban az este folyamán, a nagyszünetben már 23 ponttal vezetett, a harmadik negyed vége előtt pedig átlépte a különbség a 40 (!) egységet is, felmosták a padlót Ballék a Torontóval. Egyénileg nem voltak extra teljesítmények, de hárman is elérték a húszpontos határt, csapatként 55 százalékkal dobtak mezőnyből, kiosztottak 34 gólpasszt, 52-36-ra nyerték a lepattanózást és 70 pontot szereztek a festékben. A feltüzelt, motivált játékkal visszatérő csapathoz képest nagy kontrasztot mutatott a teljesen maga alatt játszó Raptors, amely kicsit az „öltözőben maradt” az All-Star után, egyáltalán nem volt meg a szükséges fordulatszám, gyengén is dobott a gárda, a Charlotte pedig egy félidő alatt le is zárt a küzdelmet. A vendégeknél Siakam 3/13-at, VanVleet 3/12-t dobott mezőnyből, csapatszinten összesen hat triplát dobtak, semmit sem csináltak jól – Nick Nurse is csak annyit mondott, hogy remélhetőleg hamar utolérik magukat fizikálisan és lerázzák magukról a rozsdát.

A Hornets legjbob dobói: Rozier 23/9, Oubre Jr. 23/15, Harrell 20
A Raptors legjobb dobói: Barnes 28, Trent Jr. 12/6, Achiuwa 9

Indiana Pacers–Oklahoma City Thunder 125–129 – hosszabbítás után

Hosszabbítás döntött az OKC javára. A back-to-backet játszó vendégek nem voltak fáradtak és bírták az iramot, Shai Gilgeous-Alexander az előző esti visszatérése után megint remekelt és ismét 30 pont fölé jutott (most 36-ot dobott 13/24-es mezőnymutatóval), vezetésével pedig megvolt a kellő lendület és tűzerő a gárdában. Tíz pontnál nagyobb különbség egyik oldalra sem alakult ki, a záró etapban a Pacers lépett meg nyolccal, de hamar egalizált a Thunder, sőt az utolsó percben már a vendégek vezettek néggyel. Itt azonban Buddy Hield, majd 1,6 másodperccel a vége előtt Lance Stephenson is bevert egy-egy triplát, így az utolsó pillanatban hosszabbításra mentették az estét a hazaiak, ott azonban megálltak: az öt pluszperc alatt összesen két pontot szereztek és a hibáktól hemzsegő játékrészt végül megnyerte a Thunder. Négy és fél perc után 2-2-re álltak egymással a túlórában, de Gilgeous-Alexander egy 2+1-gyel döntő ütést vitt be, majd a Pacers elrontott támadása után Darius Bazley büntetője állította be a végeredményt - izgalmas csatában végül a kevesebbet hibázó vendégek kerekedtek felül.

Brogdon sem tudott segíteni. December 22-e óta még csak a harmadik, január 20-a óta pedig az első meccsét játszotta a Pacersnél Malcolm Brogdon, így pedig a Haliburton-Hield párossal együtt elég erős playmaker-rotációt alkottak a kezdőben. Azonban egyrészt nem tudtak védekezni, másrészt Brogdon még nem volt az igazi: 15 pontot és 4 gólpasszt tett hozzá, de nem volt nagy hatása a meccsre, míg Haliburton 11 gólpasszal dupla-duplázott, Hield pedig 29-7-5-tel csapata legjobbja lett. Hiába voltak meg támadásban és dobtak náluk heten is kétszámjegyűt, a Thunder tartotta a lépést és a vendégeknél is volt hat játékos, aki elérte a tízpontos határt, a hosszabbításban pedig SGA villanása döntött - baj persze nincs, az Indy szezonja az eredményesség szempontjából már régen elúszott.

A Pacers legjobb dobói: Hield 29/15, Jackson 17, Smith 16/6
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 36/3, Mann 22/9, Bazley 14/3, Maledon 14/9

Orlando Magic–Houston Rockets 119–111

Kiesési rangadó. A ligautolsó fogadta a nyugati sereghajtót, így nagy izgalmakra és színvonalra nem számíthattunk, hiszen egyik fél sem a győzelmek halmozásáért dolgozik ebben a szezonban, hanem a minél jobb draftcetliért. Végül a várakozásoknak megfelelően a hazai pályán játszó Magic érezte úgy, hogy érdemes egy fokkal több energiát beletenni ebbe a meccsbe és megcélozni a sikert, Chuma Okeke (26 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 3 blokk, 5/7 tripla) és Wendell Carter Jr. (24 pont, 12 lepattanó, 9/11 mezőnyből) vezetésével pedig végül valamivel agresszívebbnek, fizikálisabbnak is bizonyult a társaság. A Rockets ennek ellenére megnyerte az első és a harmadik negyedet, sőt vezetett már 14 ponttal is eleinte, de végül 30% alatt triplázott, alig 9/20-szal büntetőzött, míg a mezőnyből 50%-kal célzó és a lepattanózást is simán nyerő Orlando rendezte a sorait és megfordította a küzdelmet. Igazából csak az első negyedben volt gondban a hazai alakulat, a 31–18-ra nyert másodikkal a kezébe vette a dolgokat és bár annyira nem játszott jól, hogy uralja az estét, de 90–90 után egy 7-0-s futással meglógott és onnantól már nem ingott meg. Okeke egyébként tíz pontot dobott az utolsó negyedben, neki döntő szerepe volt az orlandói sikerben, ezzel pedig nem rontották a helyzetüket sem, mert továbbra is utolsók a tabellán.

A Magic legjobb dobói: Okeke 26/15, Carter Jr. 24/3, Anthony 14/6
A Rockets legjobb dobói: Green 23/12, Wood 21/6, Gordon 15/9

Washington Wizards–San Antonio Spurs 153–157 – két hosszabbítás után

Két hosszabbítás döntött. A liga idei szezonjának legpontgazdagabb meccsét láthattuk, hiszen összesen 310 egységet raktak fel a táblára a felek, a Spurs második és a Wizards harmadik legjobb teljesítményét láttuk ebből a szempontból. Nem is nagyon bírtak egymással a felek, ugyan a San Antonio a harmadik negyedben meglépett tíz ponttal, de a Wizards egy 17-3-mal válaszolt és végig fej-fej mellett haladtak a csapatok, így nem volt meglepetés, hogy nem született döntés a rendes játékidőben. Ott szűk másfél perccel az órán nyolc ponttal vezetett a SAS, de a Wizards visszajött, 19 másodpercnél Caldwell-Pope kettesével egyenlített, a győztesnek szánt dobást pedig Dejounte Murray kihagyta, így jöhetett a túlóra. Ott hasonló volt a forgatókönyv, mindkét társaság vezetett, majd a végén Murray triplája után 18 másodpercnél egalizált a Washington. Murray pedig ezúttal is kihagyta az utolsó kísérletét - majd a második ráadásban már nem hibázott, az utolsó percben dobott egy kosarat, kiosztott egy gólpasszt, végül két büntetővel állította be a végeredményt. Kyle Kuzma azt mondta a meccsről, hogy úgy érezte, nem is két, hanem legalább három hosszabbítást játszottak, annyira fárasztó volt az este...

Mindkét fél jól játszott. A Spurs és a Wizards is 54% feletti mezőnymutatóval zárta az estét, viszont amíg a washingtoniak elsősorban távolról voltak veszélyesek, addig a vendégek inkább közelről, a festékből és a büntetővonalról - a Wizards 40% felett triplázott, a Spurs pedig 74 pontot dobott a festékből és 43 büntetőt harcolt ki. A hazaiaknál az említett Kuzma nagyot játszott (36 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz), de Caldwell-Pope (24 pont, 4/10 tripla) és Raul Neto (22 pont, 9 gólpassz) is dicsérhető, míg a Spursnél Keldon Johnson lett a legjobb dobó (32 pont, 5/9 tripla), de természetesen ezúttal is Murray (31 pont, 13 lepattanó, 14 gólpassz) volt a vezér, ő All-Starhoz méltó teljesítményt nyújtott. Gregg Popovich azt mondta róla, hogy Murray fáradtnak tűnt, ő pedig hibázott, mert sokszor hagyta egy-egyezni, de nem baj, még Michael Jordan is hagyott ki dobásokat a végjátékban, belefér...

A Wizards legjobb dobói: Kuzma 36/9, Caldwell-Pope 24/12, Neto 22/12
A Spurs legjobb dobói: Johnson 32/15, Murray 31/3, Pöltl 28

New York Knicks–Miami Heat 100–115

Lassan kezdett, de nem hibázott a Miami. Kicsit rozsdásan nyitották a meccset a vendégek, akik az első hat dobásukat elrontották és villámgyorsan 10-0-s hátrányba kerültek, de előbb rendezték a támadójátékukat és 32-30-ra zárkóztak a negyed végén, majd a kisszünetet követően védekezésben is összeszedték magukat - villámgyorsan tíz pont feletti előnybe kerültek, RJ Barrettet leszámítva leradírozták a pályáról a New Yorkot. A harmadik játékrészben nem tudtak jobban meglépni, sőt, a Knicks közelített és szorosan alakult a helyzet, de a záró etapra megint sebességet váltott Erik Spoelstra alakulata, hamar újra kétszámjegyű fórba került és onnantól már viszonylag simán lemenedzselte a hátralévő időt. A gördülékeny kezdőötös mellett ehhez nagyon kellett a stabil cseresor, Tyler Herro (25 pont, 4/9 tripla) mellett nagyon hasznos volt a Martin-Yürtseven-Vincent trió is, egyszerűen mélyebbek voltak, mint a New York - sorozatban hatodszor is nyertek idegenben, így holtversenyben vezetik Keletet.

Barrett extrája nem volt elég. Pályafutása egyik legjobb meccsét játszotta RJ Barrett, aki 46 pontos karriercsúccsal próbálta megnehezíteni a Miami dolgát: 13/22-t dobott mezőnyből, 6/11-et távolról és 14/22-t a vonalról, itt látszik, hogy a büntetőiben ott maradt az 50 pontos meccs. Ő nagyon agresszíven és pontosan játszott, a második negyedben 17 pontot dobott és ha ő nincs, lehet, hogy formalitássá silányul a második félidő, mert a csapata egyébként rendkívül tompának és lassúnak tűnt - Julius Randle 2/15-öt dobott, Mitchell Robinson pontot sem szerzett, így nem lehettek elég jók. Barrett extrája miatt sokáig szorosabban alakult ez a meccs a "valósnál", de az egyébként más szintet képviselő Heat végül érvényesítette a papírformát - a New York már sorozatban negyedszer bukott és 3,5 meccsre van a playintől.

A Knicks legjobb dobói: Barrett 46/18, Fournier 13/9, Burks 12/6
A Heat legjobb dobói: Herro 25/12, Butler 23, Lowry 19/6

Minnesota Timberwolves–Philadelphia 76ers 102–133

Tökéletes debütálás. Ezen a meccsen mutatkozott be a Sixersben James Harden és a vendégek új szupersztárja azonnal jelezte is, hogy egyrészt egészséges, másrészt jó formában van. Harden a kezdőkkel is jól működött, nem vette el Joel Embiid vagy Tyrese Maxey lehetőségeit, ugyanakkor óriási hatása volt azokra a percekre, amikor Embiid ült és a cserékkel volt fent, ekkor lendült bele igazán. Szakáll végül 27 ponttal, 8 lepattanóval, 12 gólpasszal, látványos visszalépős triplákkal jelentkezett, 7/12-t dobott mezőnyből és csak két labdát adott el - vele a pályán +35-ben volt a társaság. Mellette hozta a számait Embiid (34 pont, 10 lepattanó 10/18-cal) és Maxey (28 pont, 4 labdaszerzés, 12/16 mezőnyből) is, egyedül Tobias Harris dobásai estek vissza, ő csak 2/9-et dobott mezőnyből. Összességében 51%-os mezőnymutatót, 49%-kal bedobott 19 triplát és 30 gólpasszt hoztak össze csapatként, a nagyszünetben 17 ponttal vezettek, a harmadik negyed végén 19 volt közte, de a záró etapban is felraktak a táblára még 41-et - átgázoltak az előző este még a Memphist legyőző Minnesotán. Hardent persze nagyon dicsérte mindenki, Embiid például úgy fogalmazott, hogy sosem volt még annyira üresen, mint most...

Ehhez nem volt elég erő. Tegnap még remek játékkal győzte le a Grizzliest a Wolves, most viszont nem volt elég erő a hazaiakban ahhoz, hogy ellenálljanak az Embiid-Harden duónak és az általuk jelentett támadójátéknak. Chris Finch vezetőedző hozzátette, hogy a fizikális fáradtság mellett mentálisan is szétestek, rengeteg olyan játékuk volt, amikor egy passz után már dobtak, vagy értelmetlen, átgondolatlan betöréssel próbálkoztak, amelyből eladott labda, elerőlködött játék és könnyű Philly-kosár lett. Ehhez nyilván hozzátett az is, hogy a Sixers könnyedén és hatékonyan dolgozott, így hamar hátrányba is kerültek Russellék, de tény, hogy ezúttal maximum kisebb futásokra, átmeneti kozmetikázásokra volt esélyük, többre nem – Towns például 3/14-et dobott az első három negyedben, majd a végén javította a statisztikáját, amikor már nem számított. Az előző esti remek siker után kaptak egy komoly pofont, jövő héten Clevelandben javíthatnak majd.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 25/6, Russell 21/6, Edwards 15/3
A 76ers legjobb dobói: Embiid 34/9, Maxey 28/6, Harden 27/15

Phoenix Suns–New Orleans Pelicans 102–117

Botlott a Suns. Sorozatban nyolc és 20-ból 19 győzelem után kapott ki újra a Phoenix, ráadásul hazai pályán: a Chris Paul nélküli ligaelső a back-to-back második felén nem talált megoldást a Pelicans ellen. Előző este még működött az, hogy Devin Booker szervezte a játékot, most viszont nem nagyon találta a ritmust a dobógép, aki hozta a maga 30 pontját, de a rendszert nem tudta üzemeltetni, nem találta meg a társakat, nem ültek úgy a passzok, ahogy megszokhattuk - sokszor volt stagnáló a támadójáték, ráadásul most a védekezésükből is hiányzott az energia. A kilenc ponttal elvesztett első negyed után még felálltak, a nagyszünetben csak kettővel voltak lemaradva, de a harmadikban kaptak 42-t és onnantól végig csak futottak az eredmény után - nem túl nagy sikerrel, a Pelicans a harmadik játékrész végétől igazából kézben tartotta az eseményeket. A Phoenix részéről ez egy rossz meccs volt elöl-hátul, amiben benne lehetett a b2b is, de gond persze egyelőre nincs, hiszen így is simán vezetik a tabellát - viszont azért érdemes monitorozni, hogy mi történik velük a következő időszakban Paul nélkül...

Rendezte a védekezését a Pelicans. Az All Star előtti meccseken elsősorban hátul volt bajban a New Orleans, Willie Green alakulata a védekezését nem tudta összerakni és emiatt gyűjtötte a vereségeket, most viszont végig fegyelmezetten, tudatosan teljesítették a tervet és meg is tudták fogni a pontatlan, néha dekoncentrált Sunst. A vendégek gyakorlatilag végig vezettek, a harmadik negyed hajrájában 14-15 pont körüli előnyt építettek ki, azt nagyon okosan menedzselték a találkozó végéig, ehhez pedig elengedhetetlen volt az, hogy hátul meglegyen az eddig hiányzó stabilitás. Közben persze elöl is hozták magukat, CJ McCollum (32 pont, 11/18 mezőnyből), Brandon Ingram (28 pont, 5 lepattanó, 7 gólpassz) és Jonas Valanciunas (18 pont, 17 lepattanó) is tette a dolgát, ugyan csapatszinten nem dobtak jól, de most így is a 120 pontot közelítették - biztató ez a meccs a jövőjükre nézve, egyetlen találkozóra vannak a playintől.

A Suns legjobb dobói: Booker 30/6, Ayton 20/3, Johnson 15/9
A Pelicans legjobb dobói: McCollum 32/6, Ingrma 28, Valanciunas 18

Utah Jazz–Dallas Mavericks 114–109

A Jazz volt pontosabb a végén. Szoros rangadót vívott a nyugati negyedik és ötödik helyezett, amelyen egyik irányba sem alakult ki még tíz pontos különbség sem, végig egymás nyakába lihegtek a felek. Így érkeztünk el a végjátékhoz is, amikor a Jazznek sikerült jobban megszorongatnia ellenfelét: a Dallas a legfontosabb időszakban sorozatban hat dobást hibázott el és eladott egy labdát, az utolsó bő három percben összesen két pontot tudtak szerezni a vendégek, ez pedig eldöntötte a küzdelmet. 105-107 után előbb Rudy Gobert zsákolt, majd Bojan Bogdanovic süllyesztett el egy kulcsfontosságú hármast, végül az újabb jó védekezések után Gobert kettese volt a döntő szó - erre dobott még egy duplát a Mavs, de Mike Conley nem hibázott a vonalról, így megnyerte a meccset a Utah. Ennek alapját a hajráig Donovan Mitchell adta, aki 33 ponttal és 7/12 triplával vette a kezébe csapata támadógépezetét, de a végjátékban a védekezésükkel nyertek - Gobert (14 pont, 6/6 mezőnyből, 17 lepattanó, 3 blokk) nagyon sokat tett ezért, de a többiek is óriásit mentek ebben az időszakban. Összességében kiegyensúlyozottak voltak, 54%-kal dobtak, 42 százalékkal tripláztak, öt játékosuk is tíz pont fölé jutott, úgyhogy remek játékkal tértek vissza a szünetről és megerősítették pozíciójukat a tabellán.

Doncicot megfogta a Jazz. A szünet előtt bombaformában volt a Dallas szlovén szupersztárja, de ezen az estén visszafogottabb teljesítményt nyújtott: 23 pontjához 24 dobás kellett és bár kiosztott 11 gólpasszt, de így is -16-ban voltak vele a pályán. Ezúttal Jalen Brunson sem tudott alkotni, egyedül a padról 20 ponttal, 3/4 triplával beszálló Spencer Dinwiddie volt hatékony a Jazz-periméter által okozott nyomással szemben és bár Dwight Powell élt azzal, hogy sokszor őt adták fel (22 pont, 9/12 mezőnyből), de így sem voltak önmaguk támadásban. Doncic aztán a végén, abban a bizonyos utolsó három percben 0/5-öt dobott mezőnyből, kapott egy blokkot és mindegyik visszalépős hármasa kimaradt, így óriási szerepe volt a vereségben - most nem találta a dobását, így elvesztették a rangadót.

A Jazz legjobb dobói: Mitchell 33/21, Bogdanovic 18/6, Conley 15/9
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 23/9, Powell 22/3, Dinwiddie 20/9

Los Angeles Lakers–Los Angeles Clippers 102–105

Megint Clippers. Harmadszor rendezték meg a Los Angeles-i városi derbit a szezon során és harmadszor is a Clippers nyerte meg, így elvitte az egymás elleni szériát, ami még számíthat az alapszakasz végén. A LAC remekül kezdett, 16 ponttal vezetett az első negyedben, majd a Lakers összeszedte magát és egy nagy harmadik negyeddel (31–15-re nyerték azt meg Frank Vogelék) fordított, a záró etap nagy részében pedig minimális előnyben voltak a „hazaiak”. Még két és fél perccel a vége előtt is 100-95-ös arany-lila vezetést láthattunk, ám a negyedik negyedben 12 pontot szerző Amir Coffey dobott egy fontos kettest, majd két büntetőt, Terance Mann is betalált, így 100–101-nél fordítani tudtak. Itt Austin Reaves büntetőivel még visszavette a vezetést a Lakers, de Marcus Morris azonnal válaszolt, a hátralévő időben pedig nem tudott betalálni a Lakers – előbb Russell Westbrook, majd négy másodpercnél Carmelo Anthony hibázott clutch dobást, végül Reggie Jackson két büntetője után LeBron James dudaszós hármasa sem esett be, így behúzta a győzelmet a Clippers.

Nem sziporkáztak az egyéniségek. LeBron James 21 ponttal és 3 gólpasszal (meg hat eladott labdával), Russell Westbrook 18 ponttal és 1 gólpasszal (21 dobásból) zárt az Anthony Davist természetesen nélkülöző Lakersnél, a Clippers oldalán pedig Terance Mann 19 ponttal lett a legjobb dobó – egyáltalán nem a szép támadójátékról és az egyéniségek remekléséről szólt az este. A Clippersnél viszont szépen megoszlottak a terhek, a kilenc pályára lépő játékosból heten is kétszámjegyűt dobtak és összességében pontosabbak is voltak ellenfelüknél, majd az egylabdás végjátékból is ők jöttek ki jobban – nem volt túl magas a színvonal, de ez Tyronn Lue-ékat aligha érdekli, már 2,5 meccsel előzik a riválist, úgyhogy nincsenek rossz helyzetben.

A Lakers legjobb dobói: James 21/6, Westbrook 18, Anthony 18/12
A Clippers legjobb dobói: Mann 19/3, Kennard 18/15, Jackson 17/3