Miami Heat–Atlanta Hawks 115–105
A harmadik negyed és főleg Jimmy Butler. Ez a mérkőzés sokkal szorosabb volt az elsőhöz képest, az Atlanta jóval nagyobb erőbedobásra késztette a keleti első kiemeltet, olyannyira, hogy az első félidőben fej-fej mellett haladtak a felek – hol egyik, hol másik csapat vezetett egy-két ponttal, de nagy különbség nem alakult ki. A harmadik negyedben aztán változott a helyzet, 64–62 után jött Jimmy Butler és dobott gyorsan tíz pontot, plusz dobatott két triplát a társaival is, így hirtelen 80–66-ra nyílt az olló és meglépett a Heat, a magabiztosabb fórját pedig egészen a záró etap közepéig tartani is tudta – 91–76-ról aztán 97–94 lett, egy nagy rohammal visszajött a meccsbe az Atlanta. A Miami azonban nem remegett meg, Kyle Lowry 2+1-ével stabilizálta magát a gárda, Butlernek volt egy labdaszerzéses zsákolása, majd a hajrában megkoronázta parádés teljesítményét: 104–101-nél, bő két perccel az órán megverte a védőjét és zsákolt, egy jó védekezés után bevert egy oldalra ugrós triplát, majd a következő játékból elsüllyesztett még egy duplát. Ezzel lezárult a küzdelem, a Hawks egy jó félidő és egy nagy felzárkózás után kapitulált, Butler pedig leuralta a meccset: már az első percben bedobott egy hármast emberről, akkor érezni lehetett, hogy most más a mentalitása és ez az egész találkozón megmaradt, amelyből 45 pontos playoff-karriercsúcs sült ki számára. A Heat vezére 15/25-öt dobott mezőnyből, 4/7-et távolról és 11/12-t a vonalról, volt még 5 lepattanója és 5 gólpassza is, a labdát viszont nem adta el, most hozzátette azt a szupersztár-teljesítményt, amire szükségük volt a sikerhez – ha nem is könnyen, de kiharcolták a 2–0-t, magabiztosan utazhatnak át Atlantába.
Összeszedte magát a Hawks. A legutóbbi borzalom után többé-kevésbé rendezte sorait az Atlanta, védekezésben felkeményítette a periméterét és nem engedett üres triplákat (Duncan Robinson például 0/0-val zárt a legutóbbi 8/9 után), támadásban pedig Trae Young már eljutott dobóhelyzetekig. Az irányító 25 pontot szórt 10/20-as mezőnymutatóval, viszont negatív karriercsúcsot jelentő 10 labdát adott el és Nate McMillan vezetőedző ezt jelölte meg a vereség fő okaként: csapatként 19-szer szórták el a játékszert, ezekből sokszor tudott rohanni a Miami és főleg ez okozta a vesztüket, ez jelentette a különbséget. A harmadik negyedben három percig nem dobtak kosarat, a Heat pedig ezt 4/4 jó dobással büntette, ott leszakadtak, majd nagyot küzdve, Bogdan Bogdanovics villanásaival (29 pont, 5/10 tripla) visszajöttek a meccsbe, de a szoros, kiélezett végjátékban nem tudtak érdemi védekezést bemutatni Butleren, aki egymaga szétszedte őket a legfontosabb pillanatokban. Young panaszkodott a játékvezetésre és erre fogta az eladott labdákat, de otthon megmutathatja ő is és a csapata is, hogy képes tovább fejlődni – a lepattanózást megnyerték és sok dologban javultak, de még egy lépés kell ahhoz, hogy visszajöjjenek ebbe a párharcba.
A Heat legjobb dobói: Butler 45/12, Herro 15/3, Strus 14/9
A Hawks legjobb dobói: Bogdanovics 29/15, Young 25/6, Hunter 16/3
A párharc állása: 2–0 a Heat javára.
Memphis Grizzlies–Minnesota Timberwolves 124–96
A második negyedtől dominált a Memphis. Meglehetősen lassan kezdődött a mérkőzés, a maratoni első negyed során ugyanis 20 faultot fújtak a játékvezetők és 33 büntetőt dobott a két csapat, rendkívül csapkodó volt a játék. A második játékrésztől azonban a Grizzlies talált ritmust, a faultgondok miatt előtérbe kerültek a kispadok és ezen a téren domináltak a hazaiak, a cseresoruk az este végéig 60 pontot szerzett és például az első meccsen nem játszó Xavier Tillman 6/7 jó dobással tolta meg a társaság szekerét. Ebben a második negyedben már tíz pont körüli előnyt épített fel Taylor Jenkins alakulata és szétvédekezte a Minnesotát, majd a nagyszünetet követően állva is hagyta ellenfelét a gárda: ott már több mint húsz is volt közte, megsorozták ellenfelüket a vendéglátók. A záró etapban aztán teljessé tette a kiütést a Memphis és vezetett már 32 ponttal is, megsemmisítette a Wolvest úgy, hogy nagy egyéni extrát nem tudunk kiemelni – Ja Morant (23 pont, 9 lepattanó, 10 gólpassz) sok látványos dolgot mutatott be és Jaren Jackson Jr. is bevert 4/7 triplát, de ezúttal inkább a csapat, a rendszer érvényesült a játék minden elemében, elöl, hátul, a festékben, a periméteren, lepattanózásban, mindenben. Az első meccsen gyenge láncszemmé váló Steven Adams csak három percet játszott, rá nem volt szükség, mindenesetre a legutóbb kapott 130 pontból most 96 lett, az egyértelmű vereségből pedig kiütéses győzelem – így 1–1-re áll a párharc, a kérdés az, hogy Minnesotában képes lesz-e visszavenni a pályaelőnyt a nyugati második kiemelt.
Ez most nem jött össze. A Timberwolves nem tudott talajt fogni a széttördelt első negyed után, Karl-Anthony Towns ismét gyengén játszott és csak négy dobása esett be, amelyre jutott öt eladott labda és öt fault, a legutóbb parádézó Anthony Edwards megállt 20 pontnál és 7/16-os mezőnymutatónál, D'Angelo Russell ezúttal is érvénytelen játékot nyújtott (3/11 mezőnyből) és most Pat Beverley sem tudott mit ünnepelni. A vendégek végül 40 százalék alá szorultak mezőnyből és 30 százalék alá távolról, ráadásul 16 gólpasszukra 20 eladott labda jutott, ami elég éles kontrasztot mutat a Memphis 29–19-es mérlegével – a festékben 60–34-re kaptak ki, semmilyen válaszuk nem volt a legutóbbihoz képest sokkal pontosabb, agresszívebb, a festéket folyamatosan hatalmas nyomás alatt tartó Grizzliesre. Nagy baj persze nincs, így is övék a pályaelőny, most mehetnek haza és levonhatják a következtetéseket – Towns gyorsan el is mondta, hogy látszik, hogy a playoffban egy pillanatra sem lehet elkényelmesedni, mert ez lesz belőle...
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 23/6, Jackson Jr. 16/12, Bane 16/3
A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 20/12, Towns 15/3, Prince 12/6, Reid 12/6
A párharc állása: 1–1.
Phoenix Suns–New Orleans Pelicans 114–125
Elvette a pályaelőnyt a Pelicans. Az első mérkőzés alapvetően simán alakult a Suns javára, csak a harmadik negyedben egy nagy futással szorossá tette a helyzetet és a végeredményt a New Orleans, most viszont igazából egy percig sem tudta ráerőltetni akaratát ellenfelére az alapszakasz győztese. A hazaiak sosem vezettek nyolc pontnál nagyobb különbséggel és azt is csak a második negyedben hozták össze, amikor Devin Booker bárhonnan bármit bedobott, de a harmadik játékrészben fordult a kocka – egy 12–2-vel átvette az irányítást a Pels, majd hat perc alatt egy 19–7-tel meg is tudott lógni ellenfele elől. A Sunsnál itt elsősorban a támadójáték esett szét, majd a záró etapra azt ugyan kisimította a gárda és Chris Paul kettő-kettőivel, sok bemozgással feljavultak elöl, de közben a védekezésük borzasztóan szellősnek bizonyult – a második félidőben végül összesen 69 pontot kaptak és a legfontosabb pillanatokban sem tudták megállítani ellenfelüket. A negyedik negyedben már végig a New Orleans vezetett (csak kétszer pár másodpercig nem), de a Phoenix kapaszkodott, a játékrész közepén egy 8–1-es futással kialakított némi puffert Willie Green legénysége, majd ugyan tovább támadott a Suns, de Brandon Ingram két nagy dobással elcsendesítette a csarnokot két perccel a vége előtt. 113–120-ról már nem lehetett visszaút, onnantól csak a végeredmény volt kérdéses, így komoly meglepetésre elvette az alapszakaszban az egész mezőnyből kilógó Suns pályaelőnyét a két playin-győzelemmel rájátszásba osonó Pels.
Brandon Ingram parádézott, Devin Booker megsérült. Könnyedén a mérkőzés legjobbja lehetett volna Devin Booker, aki alig 25 perc alatt 12/19 dobását, közte 7/11 tripláját a gyűrűbe küldte, így már a harmadik negyed közepén 31 pontnál tartott, ott azonban egy ártalmatlannak tűnő szituációban meghúzta a combhajlítóját és le kellett cserélni, többször pedig nem térhetett vissza a parkettre. Ez erre a meccsre és a folytatásra is óriási érvágás a Phoenixnek, bár egyelőre nem tudni, hogy mekkora a baj, de nem tűnt túl biztatónak az eset, állítólag „befeszült” a combhajlítója, ami sosem jelent jót és ritkán mozogató ki egy-két nap alatt. Így Brandon Ingram lett a mérkőzés sztárja, aki a hajrában elsüllyesztett clutch dobásaival együtt végül 37 pontig jutott, 13/21-es mezőnymutatót hozott össze, 3/3 tripláját küldte a gyűrűbe és 8/8-cal büntetőzött, ráadásul leszedett 11 lepattanót és kiosztott 9 gólpasszt is – szenzációs teljesítményt nyújtott, igazi szupersztár-produkcióval vezette győzelemre csapatát. Az ő extrája mellett kitett magáért CJ McCollum (23 pont, 8 lepattanó, 9 gólpassz, 6/10 tripla) is, csapatszinten 55 százalékal dobtak mezőnyből és 57 százalékkal tripláztak, de a 32 gólpassz is jelzi, hogy mennyire olajozottan működött most a támadójátékuk – a Sunsnál Booker mellett Chris Pault (17 pont, 14 gólpassz, 0 eladott labda) és Mikal Bridgest (19 pont, 7/11 mezőnyből) dicsérhetjük, de a sokkal gyengébb triplázás és az ismét egyértelműen elvesztett lepattanózás nem fért bele az első kiemeltnél.
A Suns legjobb dobói: Booker 31/21, Bridges 19/6, Paul 17/6
A Pelicans legjobb dobói: Ingram 37/9, McCollum 23/18, Jones 14/6
A párharc állása: 1–1.
NBA, RÁJÁTSZÁS
KELETI FŐCSOPORT, 1. FORDULÓ, 2. MÉRKŐZÉS
Miami Heat–Atlanta Hawks 115–105
Az összesített állás: 2:0
NYUGATI FŐCSOPORT, 1. FORDULÓ, 2. MÉRKŐZÉSEK
Memphis Grizzlies–Minnesota Timberwolves 124–96
Az összesített állás: 1:1
Phoenix Suns–New Orleans Pelicans 114–125
Az összesített állás: 1:1
A párharcok az egyik fél negyedik győzelméig tartanak.