Milwaukee Bucks–Boston Celtics 103–101
Vitatott végjátékban nyerte meg a Milwaukee. Ez volt az első olyan mérkőzés a párharc során, amelyen mindkét fél kiválóan tudott védekezni, a Bucks és a Celtics is fizikálisan, agresszíven dolgozott hátul, taktikailag is tökéletesen teljesítették, amit kellett, ugyanakkor borzasztóan dobtak és a kialakított üres helyzetek értékesítésére sem volt igazán erejük. Alapvetően inkább a Bucks akarata érvényesült, a hazaiak 4-6 után vezettek a második negyed hajrájáig és csak azért nem volt hat pontnál nagyobb előnyük, mert a kihagyott ziccerek mellett érthetetlen eladott labdákat is vétettek. A nagyszünet előtt azonban egy 7-0-t futott a Boston és teljességgel elégedett lehetett a négypontos előnyével (46-50), hiszen nem játszott igazán jól, mégis vezetni tudott - a harmadik negyedben viszont teljességgel szétesett a gárda. A Bucks ott rögtön egy 7-0-val kezdett és visszavette a vezetést, majd egy 10-2-vel állva is hagyta ellenfelét és kialakította az addigi legnagyobb különbséget, a játékrész végére pedig 13-14 pontos előnyt épített fel - 34-17 lett a harmadik negyed eredménye, úgy tűnt, hogy a Milwaukee talált magára támdásban és ezzel eldől a küzdelem. Nem így történt, a Boston óriásit harcolva előbb stabilizálta a 9-10 pont körüli távolságot, majd elkezdett közelíteni és a hajrára utol is érte ellenfelét - három percnél már csak egy pont volt közte, sőt, 1:49-cel a vége előtt Jaylen Brown két büntetőjével meg is fordult az állás (99-100). A hátralévő időből azonban a Bucks jött ki jobban: a foghatatlan Giannis Antetokounmpo 44 másodpercnél beizmozott egy clutch kettest (előtte volt oda-vissza blokk és oda-vissza kihagyott tripla), majd Jaylen Brown hibája után Jrue Holiday is dobott egy duplát nehéz helyzetből - 103-100, 11 másodperc maradt. Az utolsónak szánt támadásból Marcus Smartot faultolta a Milwaukee, úgy tűnt hogy tripladobás közben, de végül "lenti" faultot fújtak és csak két büntető következhetett, amelyből Smart az elsőt bedobta, a másodikat direkt kihagyta és oda is ért a támadópattanóra - azonban csak negyedik kísérletre tudta azt a gyűrűbe lökni Al Horford, ez pedig egy-két tizedmásodperc híján, de már a dudaszó után történt. Őrületes körülmények között nyert tehát a Bucks, a bostoniak viszont nem hagyták szó nélkül az esetet, szerintük egyértelmű, hogy Smartot dobás közben faultolták a hazaiak és három büntetőnek kellett volna következni - a Milwaukee (és a játékvezetők) szerint viszont nem, mert Smart még az oldalvonalat nézte és csak akkor emelte fel a labdát, amikor érezte a kontaktot.
Adetokunbo mestermunkája. Azért volt nagyrészt "felül" ezen a mérkőzésen a Milwaukee, mert Giannis Antetokounmpóra ezúttal sem Al Horford, sem Grant Williams, sem más nem tudott "hatni", ipari mennyiségben dobálta a kosarait a gyűrű alól, betolt mindenkit és ott higgadtan megcsinálta a eurostepet, dobócselt, akármit - jöttek a zsákolások, a közelik akár három védő gyűrűjében is, döbbenetes teljesítményt nyújtott. Ebből végül 16/30-as mezőnymutatóval és 9/12 büntetővel egy 42 pontos este jött ki, amely mellé leszedett 12 lepattanót, kiosztott 8 gólpasszt, volt két labdaszerzése és két blokkja, védekezésben is szenzációs volt - például Brown utolsó elrontott dobásánál is ő ért oda a gyűrűhöz, ő védekezte azt le. A görög MVP-teljesítménye mellé megint nem nagyon tudtak stabilan felnőni a társak, Jrue Holiday clutch dobása és védekezése megint nagyon kellett, de a 25 pontját végül 11/30-as mezőnymutatóval szedte össze, a remekül kezdő Brook Lopez faultgondokba keveredett és csak 29 percet játszott, a kezdőben összesen három pontot dobott az Allen-Matthews páros, igazából most sem voltak jobbak támadásban, mint eddig, csak Giannis emelt a szinten. A Bostonnál Brown (27 pont, 12 lepattanó, 4 gólpassz), Al Horford (22 pont, 16 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk, 4/7 tripla) és a padról beszálló Derrick White (14 pont, 3/6 tripla, 21 perc alatt +9) dicsérhető, Marcus Smart viszont 1/8-at dobott mezőnyből, Jayson Tatum pedig 4/19-cel és 0/6 triplával szenvedte össze 10 pontját, ő teljességgel eltűnt akkor is, ha kiosztott 4 blokkot. Összességében a Bucks 40, a Celtics 37%-kal dobott mezőnyből, mindkét fél 27%-kal triplázott, a Boston viszont pont kétszer annyi (34-17) büntetőt dobhatott - így sem sikerült nyerni, a bajnok 2-1-es előnybe került a párharcban.
A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 42/3, Holiday 25/9, Lopez 13
A Celtics legjobb dobói: Brown 27/3, Horford 22/12, White 14/6
A párharc állása: 2–1 a Bucks javára.
Golden State Warriors–Memphis Grizzlies 142–112
A rossz kezdés után oktatott a Warriors. Pocsékul kezdte ezt a mérkőzést a GSW, eladott labdák, elrontott támadások és abból kapott lerohanások jellemezték az első perceket, amit a Memphis tökéletesen büntetett meg, így az első negyed derekán 8-21 állt az eredményjelzőn. Itt azonban a kezdőbe kerülő Jonathan Kuminga, valamint Klay Thompson helyett megérkezett Otto Porter Jr. és Jordan Poole, a Warriors pedig újraéledt, olyannyira, hogy már az első negyed végén csak két pont volt közte, a folytatásban pedig már nem volt kérdés, domináltak a hazaiak. Steve Kerr alakulata a második negyed elején egy 10-2-vel hamar fordított, majd volt már 12 is közte és Ja Morant félpályás, dudaszós triplája is csak elodázta a kiütést - a harmadik negyedet 37-23-ra nyerte a GSW, ott az első bő három percet 16-4-re sikerült elvinnie a vendéglátónak, 80-61 után pedig nem volt miről beszélni. Persze a nagy felzárkózásairól híres Grizzlies nem adta fel, ez mégis csak a playoff, de attól a pillanatól kezdve 20 pont körüli távolságot menedzselt a Golden State, amely egyáltalán nem csökkent, sőt amikor a hajrában már elengedte a Memphis, akkor csak nőtt, így kiütéses, 30 pontos, 142-112-es győzelmet aratott a gárda. A gyenge kezdés után teljességgel foghatatlan volt a hazaiak támadójátéka, akik végül 63,1%-os mezőnymutatóval és 53,1%-os triplázással (17/32) lőtték szét ellenfelüket, kiosztottak 34 gólpasszt, így a 17 eladott labda is belefért. Egyénileg Steph Curry (30 pont, 6 gólpassz, 7/14 mezőnyből, 14/14 büntető), Jordan Poole (27 pont, 3/5 tripla) és Klay Thompson (21 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz, 4/6 tripla) is kitett magáért, de Andrew Wiggins (17 pont, 7/10 mezőnyből) és az említett Kuminga (18 perc alatt 18 pont, 8/10 mezőnyből, 4 eladott labda, 4 fault) is produkált szép dolgokat, Draymond Greenről és Otto Porter Jr-ról nem is beszélve. Most mindent jól csináltak Curryék, így megőrizték az ellopott pályaelőnyt és 2-1-re vezetnek, két nap múlva a Memphisen lesz a nagyobb nyomás.
Ja Morant sem tudott segíteni. 34 pont, 13/21 mezőnyből, 4/7 tripla, 7 gólpassz, 3 labdaszerzés - ezúttal sem Ja Moranten múlt elsősorban, hogy esélytelenül kapott ki a Grizzlies. A Jackson-Bane duó is hozzátett 8/15 hármast és 31 pontot, volt húsz egységük leindításból, öttel kevesebb labdát adtak el, viszont tőlük teljességgel szokatlan módon simán, 38-29-re elbukták a lepattanózást, illetve 62-44-re kikaptak a festékben - egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a Warriors dobóival, elmozgásaival, a festékbe való belépegetéssel és jó passzokkal, közben pedig náluk Moranten kívül szinte senki nem jutott el a gyűrűig. A teljesen sima, egyértelmű harmadik meccsen viszont előkerült a harmadik vitatott jelenet is: ezúttal Jordan Poole találta el Morant térdét, aki bő hat perccel a vége előtt annyira fájt neki a kérdéses testrész, hogy bebicegett az öltözőbe - Taylor Jenkins persze rögtön szándékos sérülésokozásért kiáltott a legutóbbi Dillon Brooks-eset és annak visszhangja után, Steve Kerr viszont azt mondta, hogy nem is vette észre a kérdéses jelenetet. Morantet vizsgálják ma, egyelőre nem tudni róla többet.
A Warriors legjobb dobói: Curry 30/6, Poole 27/9, Thompson 21/12
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 34/12, Bane 16/12, Jackson Jr. 15/12
A párharc állása: 2–1 a Warriors javára.