NBA: a Bucksé a Mavs elleni rangadó, megint remekelt a Boston – videók

Brooklyn Nets–Portland Trail Blazers 111–97

A negyedik negyedben döntött a Brooklyn. Jól kezdett és hét ponttal nyerte az első játékrészt a Nets, de a Portland válaszolni tudott, és sokáig közel maradt – a nagyszünetben csak egy, a harmadik negyed végén pedig négy pont volt a Brooklyn előnye. A szoros mérkőzést aztán a negyedk felvonásban vitte dűlőre a hazai alakulat, amikor Kevin Durant (31 pont, 5 lepattanó, 5 gólpassz) és a szezoncsúcsot dobó Seth Curry (29 pont, 7/10 tripla) vezetésével kicsit meg tudtak lógni – persze ehhez kellett az is, hogy a Portland elfogyjon erre az időszakra és összesen 17 pontot szerezzen a játékrész során. Durant és Curry mindig betalált, amikor kellett, a különbség fokozatosan nőtt, bő négy perccel a meccs vége előtt meglett a közte tíz, és onnan már nem tudott felállni a Portland, így újabb győzelmet aratott a Nets. Az újabb nagy meccset játszó Durant, és a kispad-rekordot (idén még senki nem dobott ennyit Nets-csereként) Curry mellett a 22 pontos, 6 gólpasszos Kyrie Irving is kiemelendő, sokoldalú játékot mutatott Royce O'Neale, Ben Simmons pedig ugyan csak három mezőnykísérletet vállalt, de volt 12 lepattanója, 8 gólpassza és 3 labdaszerzése is. Összességében 50 százalék feletti mezőnymutatóval, 40 százalék feletti triplázással, és alig nyolc eladott labdával zártak, jó játékkal hozták az újabb győzelmet, így hatból negyedik sikerükkel kezdenek feljönni a víz alól, következőleg a Magic ellen elérhetik az 50 százalékot.

Lillard nélkül süllyed a Portland. A szezon legelején volt már egy időszak, amikor Damian Lillard nélkül is eredményes tudott lenni a Blazers, de ez most nem az az időszak: az irányító újabb sérülése megállította a társaságot, amely már összességében hatból ötödször kapott ki, és a korábbi 1-2. helyezések után már csak hetedik Nyugaton. Ezúttal sem volt elég tűzerő a társaságban ahhoz, hogy tartsa a lépést Durantékkel, csak 44 százalékkal dobtak mezőnyből, 70 százalék alatt büntetőztek, alig hat pontot szereztek leindításból, így hiába a jó lepattanózás, nem mentek vele semmire. Ameddig lehetett, addig közel maradtak, de nem tudtak elég ponterősek lenni ahhoz, hogy idegenbeli győzelmet arassanak, a végén felülmúlta őket a Nets – Jerami Grant (29 pont, 5 gólpassz, 5/10 tripla) és Jusuf Nurkic (17 pont, 14 lepattanó) igyekezett, Justise Winslow sokoldalú játékán és Anfernee Simons 4/10 tripláján kívül viszont nem nagyon érkezett más támogatás. Most a Clipperst fogadják, nagyon kellene nekik valami, ami kirángatja őket ebből a gödörből...

A Nets legjobb dobói: Durant 31/9, Seth Curry 29/21, Irving 22/12
A Trail Blazers legjobb dobói: Grant 29/15, Nurkic 17, Simons 15/12

Minnesota Timberwolves–Golden State Warriors 114–137

Kisimult a Warriors. A korábbi borzalom a múlté, sorozatban harmadszor, és összességében tizenegyből nyolcadszor nyert a címvédő, ezzel pedig már 50 százalék fölé javította a mérlegét, és alig három meccsre van a nyugati első helytől – ráadásul most már idegenben is megvan a második diadal, a játékot elnézve pedig egyértelmű, hogy magára talált Steve Kerr alakulata. A Jazz lekaszabolása után most sem sokat kérdezett a bajnok, az első negyedben ugyanis 47–27-re (!) győzött a vendégcsapat, négy és fél perc alatt egy 28–4-es rohammal kapta szét a Timberwolvest és 17/21-gyel kezdett mezőnyből, utána pedig ebből az időszakból élt a meccs végéig. A negyedik negyedben ugyan felszívta magát a Minnesota és egy 19–4-es futással visszajött látótávolságon belülre, de még időben válaszolt a GSW, és végül sikerült visszaállítania a megszokott különbséget – tükörsima győzelmet aratott a társaság, amely 57.5 százalékos mezőnymutatóval, 40 százalék felett bedobott 20 triplával, valamint 36 gólpasszal zárta az estét. Egyénileg Steph Curry (25 pont, 11 lepattanó, 8 gólpassz) és Draymond Green (19 pont, 11 gólpassz) volt a két vezér, de Jordan Poole, Klay Thompson, Andrew Wiggins és Donte DiVIncenzo is 14-24 pont között dobált, mindenki hozta, amit kellett – remek formában utaznak tovább Dallasba, majd december első hetében sorozatban három hazai meccsük következik.

Esélytelen Timberwolves. „Jekyll és Hyde” – jellemezte csapata kétarcúságát a klasszikus rémtörténettel Chris Finch, a Minnesota vezetőedzője. Egyik nap így játszanak, másnap már máshogy, teljesen kiszámíthatatlan, hogy éppen melyik énjüket húzzák elő az adott mérkőzésre: most azt húzták, amelyik egyáltalán nem védekezett, és tálcán kínálta a győzelmet a motivált Warriorsnak. Finch szerint a fizikalitásuk jelenti a fő problémát, továbbra sem elég kemények, nem állnak bele megfelelően a meccsekbe, ráadásul még mindig csikorog kicsit a gépezet, sok a hiba, a pontatlanság, és az olyan játék, amikor „lefullad” a figura, így lelassulnak, stagnálóvá válik a játék. Ez most is így történt, és bár Anthony Edwards 26 pontja dicséretes, de Karl-Anthony Towns számai mögött már nem nagyon volt tartalom, D'Angelo Russell gyengén dobott (5/14), Rudy Gobert 9 pontot és 10 lepattanót tett hozzá, Jaden McDaniels pedig kihagyta a meccset – egymás után másodszor kaptak ki, csak 10-10-re állnak, következőleg Washingtonban próbálhatnak meg javítani.

A Timberwolves legjobb dobói: Edwards 26/6, Towns 21/3, Nowell 16/12
A Warriors legjobb dobói: Curry 25/12, Poole 24/9, Thompson 21/15

Los Angeles Clippers–Indiana Pacers 114–100

Zubac megvadult. Valakire szüksége volt a Clippersnek Kawhi Leonard és Paul George nélkül, aki előlép az eddigiekhez képest, de talán nem Ivica Zubacra szavaztunk volna, mint legfőbb esélyes: márpedig a center élete meccsével vezette győzelemre csapatát a Pacersszel szembne. Zubac 14/17 mezőnykísérletét a gyűrűbe küldte, 3/3 büntetőt tett hozzá, így 31 pontig jutott, az igazi vérengzést azonban lepattanózásban művelte: 29 (!) lecsorgót kaparintott meg, ebből 12-t a támadóoldalon, 3 gólpassza és 3 blokkja már csak a pont volt az i-re. Ez a 29 lepattanó egyrészt idei NBA-csúcs, másrészt a 12 támadóval együtt természetesen karriercsúcs Zubac számára, ilyen 31-29-es meccset 3 blokkal pedig utoljára Kareem Abdul-Jabbar hozott 1978-ban – a center szerint őrült este volt ez, mert mindig is akart egy 20/20-as meccset, de 31/29-ről nem is álmodott. A végén egyébként így is dühös lett magára, mert a negyedik negyedben egy blokkolási kísérlet közben ráfújták a hatodik személyi hibát és kipontozódott, amit nagyon méregesen fogadott, mert saját bevellása szerint ha már így alakult, akkor a 30/30-at célozta...

Jobb volt a Clippers. Zubacra építve (aki 14 pontot dobott az első negyedben) végig jobban is játszott a Los Angeles, a hazaiak pedig a harmadik negyedben tudtak meglógni, és döntőnek bizonyuló előnyt kiépíteni. Az addig szoros állás és 65-62-es vezetés után öt perc alatt egy 16-3-at rohant a gárda, Zubac négy, Marcus Morris hat pontot szerzett ekkor, ebből az etapból pedig már nem tudott visszajönni a magához képest kicsit harmatos teljesítményt nyújtó Indiana. A vendégek a negyedik negyedben már húsz ponttal is égtek, esélyük sem volt arra, hogy felzárkózzanak, a Haliburton-Hield hátvédpár csak 9/30-at dobott mezőnyből, Bennedict Mathurin 4/11-et tett hozzá, igazából nem volt bennük elég pont – csapatszinten megálltak 38 százalékos mezőnymutatónál és 21 százalékos triplázásnál, ez még a két legjobbját nélkülöző Los Angeles ellen sem lehetett elég. Szokatlanul gyenge napot fogtak ki, most viszont maradnak a városban, hogy megmérkőzzenek a Lakersszel, majd Sacramentóban folytatják kőkeménynek ígérkező, hétmeccses nyugati túrájukat.

A Clippers legjobb dobói: Zubac 31, Powell 19/6, Mann 14
A Pacers legjobb dobói: Smith 23/9, Haliburton 15/9, McConnell 14

Atlanta Hawks–Miami Heat 98–106

Éledezik a Miami? A Wizards elleni két győzelemmel már kijött az addigi mély gödörből a Heat, de ez a mostani már végképp olyan meccs volt, amivel elégedettek lehetnek Floridában, hiszen egy jelenleg előttük lévő csapat otthonában tudtak nyerni, továbbra is Jimmy Butler nélkül. A vendégek sikerét az ismét remek védekezés alapozta meg a második félidőben, hiszen a gyengébb kezdés (az első negyedet nyolc ponttal bukták el, de voltak 11 pontos hátrányban is) után összekapták magukat, és a nagyszünet után összesen 38 egységet engedélyeztek az Atlantának – közben ők 55-öt dobtak, így fordítottak, és végül el is vitték a győzelmet. A festékben aratott 58–34-es, és a gyorsindításokból összehozott 16–4-es siker is kulcsfaktornak bizonyult, a meccs végére pedig 40 százalékos mezőnymutató alá szorították be a Hawkst, így Erik Spoelstra is elégedett volt csapata teljesítményével. Támadásban most sem váltották meg a világot, de az előző meccshez hasonlóan ismét kiemelkedő teljesítményt nyújtott Bam Adebayo (32 pont, 8 lepattanó, 13/20 mezőnyből), az ő extráját megtámogatta Caleb Martin (20 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz) és Max Strus (16 pont, 4/10 tripla), a padról Dewayne Dedmon is hozzátett 13 pontot, így belefért Kyle Lowry 2/9-es és Tyler Herro 3/13-as mezőnymutatója – ketten együtt 1/15 triplával zártak, bár volt 19 gólpasszuk, Herro pedig 11 lepattanóval egy minimalista tripla-duplát is összetákolt. A lényeg persze az, hogy nyertek, vezetek már 14 ponttal is, így jönnek felfelé, sorozatban három győzelmükkel immár a keleti playin-vonal fölé emelték magukat.

Gödörben az Atlanta. A Rockets elleni blama után ismét gyengén játszott a Hawks, a hazaiak a biztató kezdést követően fokozatosan elfogytak, a harmadik negyedben elöl-hátul szétestek, a negyedikben pedig nem tudtak már változtatni – ott összesen 17 pontot dobtak, esélyük sem volt arra, hogy megfordítsák a találkozót. A Heat egy 17–6-tal vitte be az utolsó ütést, utána már csak a konkrét végeredmény volt kérdéses, a pocsék támadójátékban pedig erősen benne volt a hátvédek rossz napja: Trae Young 4/16-ot, Dejounte Murray 5/16-ot dobott mezőnyből, ugyan itt-ott kozmetikáztak ezen (főleg Young a 13/13 büntetővel és 14 gólpasszal), de De'Andre Hunter is csak 6/14-et dobott, a padról AJ Griffin 3/13-at, ezúttal nem nagyon találták el a berendezést. A festékben meglévő problémáikat pedig megint vissza kell vezetnünk Clint Capela hiányára, aki ezt a meccset is kihagyta, és ezúttal is komoly gondjaik voltak az ő posztján, Onyeka Okongwu nem tudta megoldani a védekezést, a kettő-kettőket, a lepattanózást, és támadásban is súlytalannak bizonyult akár a konkrét vállalások, akár a zárások és a takarítás terén. Tízből hatodik, illetve négyből harmadik vereségüket szenvedték el, de főleg az előző kettő volt elgondolkodtató – nincsenek jó formában, következőleg Philadelphiában javítaniuk kell.

A Hawks legjobb dobói: Collins 23/3, Young 22/3, Hunter 18/6
A Heat legjobb dobói: Adebayo 32, Martin 20/6, Strus 16/12

Detroit Pistons–Cleveland Cavaliers 94–102

Csak a végén kerekedett felül a Cavs. Nagyon szenvedősre sikerült ez a meccs a toronymagas favorit Cleveland számára, az Allen-LeVert páros nélküli vendégcsapat ugyanis három negyeden keresztül hátrányban volt az este folyamán. J. B. Bickerstaff vezetőedző szerint maga a játék nem volt feltétlenül szörnyű, de rengeteg olyan dobást kihagytak, amiket amúgy be szoktak szórni, ez okozott egy kis bizonytalanságot és frusztrációt is, a Pistons pedig élt az adódó lehetőségekkel, és tartalékosan (Cunningham, Stewart, Bogdanovic és Ivey nélkül, gyakorlatilag B kerettel) is kontrollálta az eseményeket. A szenvedő vendégeknél Evan Mobley volt az, aki elöl-hátul tartást adott, és olyan játékokat csinált meg, amelyek meccsben tartották őket, majd a záró etapban sikerült némi életet lehelni a gépezetbe, a játékrész elején átvették a vezetést, és onnantól nem néztek vissza. Végül 29-16-ra nyerték a negyedik negyedet, Donovan Mitchell (32 pont, 9/23 mezőnyből) és Darius Garland (19 pont, 10 gólpassz) is a szebbik arcát mutatta ekkor, egy-két fontos tripla (a harmadik negyedben 0/7-et dobtak kintről és alig jutottak 30 százalék fölé mezőnyből) is beesett jó pillanatban, ez pedig elégnek bizonyult az idegenbeli siker kibrusztolásához. A Pistons előtt le a kalappal, a tartalékos hazaiak az utóbbi meccsekhez hasonlóan most is nagyon keményen, fizikálisan, tudatosan játszottak, odaértek mindenhova, de ezúttal Bogdanovicék révén hiányoztak azok a pontok, amelyek a bravúrgyőzelemhez kellettek volna – így is megérdemlik a dicséretet, a Cavs játékát kiválóan leépítették, a többi majd jön, ha lesz kivel...

A Pistons legjobb dobói: Bagley 19/3, Burks 17/3, Hayes 16/6
A Cavaliers legjobb dobói: Mitchell 32/6, Mobley 20/6, Garland 19

Boston Celtics–Washington Wizards 130–121

Csak a vége lett szorosabb. Ezúttal is ellenállhatatlan formát mutatott a ligaelső, a Boston még Jayson Tatum nélkül is szenzációs játékkal pipálta ki az újabb győzelmet, aminek különbségén csak a negyedik negyedben tudott kozmetikázni a Washington. Társa hiányában feljebb kapcsolt és 36 pontos szezoncsúcsot termelt Jaylen Brown (13/23 mezőnyből, 8/8 büntető), mellette pedig még további hat játékos dobott 12-17 pont között, szinte tökéletes egyensúlyban volt a társaság – 55 százalékkal mezőnyöztek, 47 százalékkal tripláztak, a Smart-Brogdon páros vezetésével szépen járatták a labdát, és igazából gond nélkül szedték szét a washingtoni védekezést. Az első negyedet kilenc ponttal nyerték, a nagyszünetben 17-tel vezettek, a negyedik játékrész pedig 113–88-ról, 26 pontos különbségről indult, így bár a Wizards a végén sokat szépített a helyzeten, de komoly nyomást nem tudott helyezni ellenfelére, csak a pontszámot gyarapította. A vendégeknél Bradley Beal (30 pont, 4 gólpassz), Kristaps Porzingis (21 pont, 7/11 mezőnyből) és Monte Morris (16 pont, 8 gólpassz, 4/5 tripla) statisztikái is szépek lettek a végére, ők is 50 százalék felett dobtak mezőnyből, az egész este során összesen négy (!) labdát adtak el, Kyle Kuzma nélkül sem volt gondjuk támadásban – viszont egy pillanatig sem tudtak akadályt gördíteni a Boston elé, így összességében sima vereséget szenvedtek. A Celtics újabb remek előadással szolgálta ki közönségét, otthon 9–1-re, összesen 16–4-re áll, abszolút kifogástalanul halad előre, és következőleg Charlotte-ban is kérdés nélküli esélyes lesz majd.

A Celtics legjobb dobói: Brown 36/6, Brogdon 17/9, White 15/6
A Wizards legjobb dobói: Beal 30, Porzingis 21, Morris 16/12

New York Knicks–Memphis Grizzlies 123–127

A Memphis jött ki jól a clutch játékokból. Jobban játszottak a vendégek az este nagyobb részében, a harmadik negyedben 39 pontot dobtak és kétszámjegyű előnyt építettek fel, de a záró etapban Jalen Brunson (17 pontot dobott csak ekkor) vezetésével visszakapaszkodott innen a New York, és egylabdás végjátékot csinált a mérkőzésből. A hazaiak az utolsó percben előbb egy pontra zárkóztak, majd Ja Morant hibája után Brunson büntetőivel már ők vezettek 123–122-re alig 26 másodperccel az órán. Itt megint Morant kapta a labdát, aki elindult a gyűrűig, de Mitchell Robinson betakarta, ám a meccsnyerőnek tűnő védekezésből így is kosarat kaptak, mert Morant visszatette a gyűrűbe a saját támadópattanóját, így ismét a Grizzlies vezetett egy ponttal. Tíz másodpercnél Brunson kihagyta a clutch dobást, Morant 1/2 büntetővel válaszolt, majd ismét Brunson egyenlíthetett volna, de másodszor is hibázott 1,6 másodperccel az órán, így az ő kezében maradt a Knicks meccse – a végeredményt Jaren Jackson Jr. büntetői állították be 0.3 másodpercnél, de ez már igazából nem osztott, nem szorzott. A Grizzlies tehát leadta a 12 pontos fórját, de a New York nagy rohama és fordítása ellenére jól jött ki a végjátékból, a Knicks hibáit kihasználva elvitte a fontos győzelmet, és 12–8-cal ott van a nyugati harmadik helyen.

Túljelentkezés volt Morant mezére. Ja Morant édesapja is a helyszínen tekintette meg a találkozót, a meccs végén pedig elkérte fia mezét, aki viszont közölte, hogy azt már odaígérte Derrick Rose-nak – kissé kínosan érezte magát, mert állítása szerint az apja még sosem kérte a mezét egyetlen mérkőzés után sem. Erre most a végül győztesnek bizonyuló támadópattanó és kosár mellett egy tripla-duplával szolgált rá, 27 ponttal, 10 lepattanóval és 14 gólpasszal zárt, de Dillon Brooks (23 pont, 4 gólpassz), Jaren Jackson Jr. (21 pont, remek védekezés) és Steven Adams (16 pont, 10 lepattanó) is dicséretet érdemel – ahogy egyébként Konchar és Clarke is jól mozgott a vendégeknél. A Knicksnél a végül 30 pontig jutó, 9 gólpasszt kiosztó Brunsonon kívül RJ Barrett (22 pont, 4 gólpassz), Mitchell Robinson (16 pont, 4 támadópattanó, 5 blokk) és Julius Randle (14 pont, 10 lepattanó, 9 gólpassz) is dicsérhető, összességében mindkét csapat elégedett lehet a teljesítményével, sem védekezésben nem voltak nagy gondok a sok pont ellenére, sem támadásban nem hiányoztak a bravúrok – színvonalas mérkőzésen, hektikus végjátékban győzött a Grizzlies, igaz ez a már csak 9-11-re álló New Yorkot aligha nyugtatja meg...

A Knicks legjobb dobói: Brunson 30/9, Barrett 22/6, Robinson 16
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 27, Brooks 23/9, Jackson Jr. 21/9

Orlando Magic–Philadelphia 76ers 103–133

Milyen hiányzók? Embiid, Harden, Maxey és Thybulle nélkül is gálázott a Sixers, Doc Rivers alakulata nagyon egyben volt ezen az estén a fontos hiányzói ellenére is: a 31–13-ra nyert második negyed után nem volt kérdés, húsz pont felett mozgott a különbség, volt közte 33 is, az Orlandónak pedig esélye sem nyílt a szoros mérkőzésre. A vendégeknél Shake Milton (29 pont, 7 gólpassz, 10/13 mezőnyből) és Tobias Harris (25 pont, 5 gólpassz, 10/14 mezőnyből) extra hatékony játéka adta meg az alapot, de a kispad is váratlanul nagyot ment: Danuel House Jr. 19 pontot szórt, Furkan Korkmaz 17-ig és 4 gólpasszig jutott 3/3 triplával, Paul Reed pedig 12 ponttal és 13 lepattanóval dupla-duplázott. A 65 százalékos (!) mezőnymutató önmagáért beszél, egészen ihletett napot fogott ki a Philly, amelyhez a szintén tartalékos (Suggs, Carter Jr., Anthony nélküli) Magic hozzá sem tudott szólni, az első negyed után alárendelt szerepet játszott a hazai alakulat, a második játékrészben történt leszakadás után húsz ponton belülre sem került soha. A váratlanul egyoldalú találkozóra Riversnek sem volt magyarázata, csak annyit mondott, hogy lenyűgözte őt csapata produkciója, hozzáállása, játéka – 11–9-re állnak, ma back-to-back fogadják az Atlantát, ilyen teljesítménnyel ott sem lesznek esélytelenek.

A Magic legjobb dobói: Banchero 18/3, F. Wagner 17/3, Houstan 12/12, M. Wagner 12/3
A 76ers legjobb dobói: Milton 29/9, Harris 25/6, House Jr. 19/3

Milwaukee Bucks–Dallas Mavericks 124–115

Grayson Allen belenyúlt, végig vezetett a Milwaukee. Saját bevallása szerint Grayson Allen a meccs előtti bemelegítés során a berendezést is alig találta el, percekkel meg kellett nyújtani a szokásos rutinját, hogy meglegyen a szükséges kosár, mert annyit hibázott, majd elkezdődött a találkozó, és viszont ott már nem tudott hibázni. A Bucks játékosa a mérkőzés első 17 és fél percében 7/7 triplát bombázott be, ezzel beállította a vonatkozó (egy félidő alatt hiba nélkül bedobott hármasok) NBA-rekordot, és az ő extrájának köszönhetően csapata is lendületbe jött – a Milwaukee 41 pontot szórt az első negyedben, szezoncsúcsot jelentő 73-nál tarott a nagyszünetben és 104-nél három játékrészt követően. A hazaiak egy pillanatig sem voltak hátrányban, Allen dobófesztiválja megadta a kezdőlökést, amivel előnybe kerültek, onnantól pedig végig ezt építgették, majd amikor a Dallas közelített (volt 86–85 is), akkor mindig válaszolni tudtak – előbb egy 10–0-t futottak, amivel stabilizálták magukat, majd a záró etap elején egy 11-0-s rohammal hagyták állva a Maverickset, 115–97-ről pedig már nem volt visszaút, ez jelentette az utolsó ütést. A Bucksnál természetesen most is Janisz Adetokunbo adta a játék alapját, ő kereken 30 pontot dobott 11/19-es mezőnymutatóval, leszedett 11 lepattanót és kiosztott 4 gólpasszt, a Dallas védekezése pedig annyira rá figyelt, hogy folyamatosan üresen maradtak a dobók a periméteren – Mike Budenholzer csapata ezeket a helyzeteket szépen végigpasszolta, majd kosarat szerzett belőlük, koncentrált kosárlabdát mutatott be a társaság. Holiday, Lopez, Portis és Carter is dicsérhető, de a lényeget most Giannis játéka és Allen triplaesője jelentette, a Bucks 56 százalékos mezőnymutatóval nyerte a rangadót és 14–5-tel őrzi ligamásodik pozícióját.

Ehhez most kevés volt a Dallas. Támadásban a Mavericks sem volt rossz, Luka Doncic 27 ponttal, 50 százalékos mezőnymutatóval és 12 gólpasszal húzta övéit, Spencer Dinwiddie és Christian Wood is 20 pont fölé jutott, csapatként 50 százalék feletti mezőnymutatóval és 40 százalék feletti triplázással zártak, a gépezet náluk is működött. A gondot a védekezés jelentette, Jason Kidd szerint nem tudtak mit kezdeni Giannisszal, és amikor összeomlottak körülötte, akkor rengeteg jó kinti dobóhelyzetet adtak fel, hátul sem a stratégia nem működött, sem a koncentráció nem volt az igazi. Doncic annyit tett hozzá, hogy Giannis ellen finoman szólva sem könnyű játszani, és kijelentette, hogy márpedig jelenleg a görög az NBA legjobb játékosa. Ez mind szép és jó, ez a meccs önmagában abszolút bele is férhetne, mert tényleg nem játszottak rosszul, csak a liga egyik legjobb csapata egy picit még jobbnak bizonyult náluk úgy, hogy magához képest is remekül teljesített, viszont már sorozatban negyedszer kaptak ki, csak 9-10-re állnak, és mindössze négy csapatot előznek meg Nyugaton. Most jön a Warriors elleni derbi hazai pályán, majd egy Pistons–Knicks back-to-back idegenben, fogadják a Sunst, mennek Denverbe, december 10-én pedig visszavághatnak a Bucksnak Dallasban – össze kell kapniuk magukat, hogy ebben a szériában elinduljanak felfelé.

A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 30, Allen 25/21, Holiday 16/6
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 27/9, Dinwiddie 22/9, Wood 21/6