NBA: villogott a Dallas és a Sacto, 25 triplát dobott a GSW

New York Knicks–Dallas Mavericks 100–121

A harmadik negyedben pusztított a Dallas. Nem úgy kezdődött a mérkőzés, hogy tükörsima Mavs-siker lesz belőle, az első negyedben a New York akarata érvényesült, és a hazaiak Luka Doncic megfogásának is köszönhetően tíz pont feletti előnyt építettek fel. A második játékrészben ezen azért szépített a Dallas (közte 15 után megfeszítették védekezésüket a vendégek), de így is hétpontos hazai vezetésről indult a harmadik negyed, ahol viszont nem kérdeztek a texasiak: Doncic egymaga 19 pontot és 8/10 jó dobást, Tim Hardaway Jr. pedig 17 pontot és öt triplát bombázott be csak ebben az egy játékrészben. A Mavs a két tarthatatlan playmaker (akik tehát 36 pontot dobtak egy negyed alatt) vezetésével egy 27–6-os futást vágott ki, ennek köszönhetően pedig 41–15-re (!) nyerte a negyedet, amellyel eldöntötte a küzdelmet – a záró etapban már olyannyira nem volt kérdés, hogy nyugodtan pihentethette is játékosait Jason Kidd. Hiába Julius Randle 14 pontos első negyede és 21 pontos első félideje, a folytatásban ő is elveszett, a Dallas pedig szétdobta és szétvédekezte ellenfelét, így nagyon fontos idegenbeli győzelmet aratott – az utóbbi hét találkozójából még csak másodszor nyert, ezt kellene most már állandósítani...

Doncicnak volt segítsége, Brunson nem tudott bizonyítani. A mérkőzés statisztikáit összegezve Luka Doncic a gyenge első félidő után végül ismét remek számokkal zárt: 30 pontot, 8 lepattanót, 7 gólpasszt és 3 blokkot tett a közösbe, bár most nem dominálta annyira a labdát, mint korábban. Mellette Tim Hardaway Jr. (28 pont, 7 lepattanó, 8/13 tripla) és Spencer Dinwiddie (17 pont, 9 lepattanó, 9 gólpassz, 0 eladott labda) is kitett magáért, csapatszinten pedig 24 hármast bombáztak be – az sem számított, hogy Christian Wood kihagyta a mérkőzést, a meccs egészét nézve így is működött a gépezet. A túloldalon viszont ez nem így történt: Randle a második félidőben már csak három pontot dobott, a Dallastól megszerzett Jalen Brunson pedig kicsit talán elizgulta a korábbi csapata elleni meccsét, mert végül megállt 13 pontnál és 3 gólpassznál, ahogy egyébként RJ Barrett sem tudott igazán érvényesülni. Nagyon kellett volna ez a siker a Knicksnek, de a botrányosan gyenge harmadik negyed végül a meccsbe került, most a Cavs elleni hazain kellene javítani.

A Knicks legjobb dobói: Randle 24/9, Quickley 23/6, Brunson 13/6, Barrett 13/3
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 30/12, Hardaway Jr. 28/24, Dinwiddie 17/9

Los Angeles Clippers–Sacramento Kings 96–123

Nem adott esélyt a Kings. A Clippersnél végül sem Kawhi Leonard, sem Paul George nem tért vissza, ahogy Luke Kennard és Norman Powell sem lehetett ott a parketten, ez a B keret pedig most nem tudta megszorítani a Sacramentót. A vendégeknél Domantas Sabonis 15 pontot termelt csak az első negyedben, a társaság 38–24-re nyerte ezt a játékrészt, majd a másodikban a kispad ment nagyot, így a nagyszünetig eldőlt a találkozó: két negyed után 60–38 volt az állás, de a fordulás után volt közte 31 is a Sacto javára. Összességében egy másodpercig sem volt kérdés, a Kings feltörölte a padlót ellenfelével, amelynél Ivica Zubac annyit mondott, hogy Leonardék visszatérésére várnak, és ha ez megtörténik, remélhetőleg elkezdenek most már összecsiszolódni és valami folyamatosságot tudnak beépíteni a játékukba – ezúttal szétesett, reménytelen produkcióval rukkoltak elő. A Kings viszont rohant, a gólpasszok aránya 31–15, az eladott labdáké 9–18 volt a vendégek javára, akik mezőnyből is 50% felett dobtak - egyéni extra végül nem nagyon jött össze, Sabonis (24 pont, 5 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) mellett az újonc Keegan Murray (23 pont, 7 lepattanó, 2 labdaszerzés) emelhető még ki, de mivel a játékpercekre is figyelhetett Mike Brown, így nem „őrült meg” senki. A gárda 12–9-cel továbbra is ott van a nyugati top hatban, míg az utóbbi hat meccséből negyedszer veszítő Clippers már mostani ellenfele mögött foglal helyet 13–11-gyel.

A Clippers legjobb dobói: Boston Jr. 18/12, Zubac 13, Mann 13
A Kings legjobb dobói: Sabonis 24/6, Murray 23/9, Fox 14/3

Charlotte Hornets–Milwaukee Bucks 96–105

A Bucks B is nyerni tudott. A back-to-back második felén nemcsak Khris Middleton, de Janisz Adetokunbo (Giannis Antetokounmpo) és Jrue Holiday is pihenőt kapott a vendégeknél, a Carter-Allen-Nwora-Portis-Lopez ötössel kezdett Mike Budenholzer. Ezzel együtt szinte végig kontrollálta az eseményeket a Milwaukee, ugyan nem gálázott a társaság, de az első negyedet megnyerte hat ponttal, a nagyszünetben 11 egység volt közte, és minden alkalommal, amikor a Hornets közelített, válaszolni tudott a társaság. Bobby Portis (20 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) váratlanul sokoldalú játéka nagyon kellett ehhez a sikerhez, Brook Lopez a 3/5 triplája mellett hat blokkot osztott ki, Jevon Carter 14 pontig és 6 gólpasszig jutott, Jordan Nwora pedig 7/11-et dobott mezőnyből és 3 támadópattanót is megszerzett. Összességében nem mutattak semmi extrát, de stabilan, egyszerűen játszottak, védekezésben tették a dolgukat, támadásban pedig éltek az adódó lehetőségekkel, ami elégnek bizonyult – hat pontnál közelebb a hajrában sem jutott a Hornets, a Bucks gyakorlatilag végig vezetve pipálta ki ezt a győzelmet. Most viszont ideje felkötnie, amit tud, mert a soron következő orlandói kirándulás után egészen karácsonyig már csak egy houstoni fellépés tűnik egyszerűbbnek, egyébként a Kings, a Mavs, a GSW, a Grizzlies, a Jazz, a Pelicans, a Cavs, a Nets és a Celtics vár Lopezékre december 25-éig.

Pocsék volt a Hornets. A Wizards elleni győzelem másnapján a Charlotte is fáradtan érkezett, ráadásul Ball, Martin és Hayward továbbra sem állt rendelkezésre, mindenesetre a mutatott játék tökéletesen lemodellezte ezt. A 40 százalékot sem érték el mezőnyből, csapatszinten összesen öt triplát tudtak bedobni, PJ Washington 0/13-at (!) hajított mezőnyből, Kelly Oubre Jr. 4/14-gyel zárt, a kispad is pocsékul szerepelt, és az összesen szétosztott 15 gólpassz sem a győzelem receptje. Oubre Jr. annyit mondott a meccs után, hogy ilyen teljesítménnyel lehetetlen nyerni, Steve Clifford vezetőedző pedig azt emelte ki, hogy amikor jól játszanak, akkor mindig van esélyük a győzelemre, viszont a jó játékhoz kellenek a most hiányzó játékosaik is – mert most tényleg nagyon gyengén, rengeteg hibával játszottak...

A Hornets legjobb dobói: Rozier 26/3, McDaniels 21/6, Oubre Jr. 20/3
A Bucks legjobb dobói: Portis 20/3, Nwora 17/6, Lopez 14/9, Carter 14/3

Toronto Raptors–Orlando Magic 121–108

Hamar lerendezte a Raptors. A kanadaiak már az első negyedben megadták az alaphangot, öt zsákolást mutattak be ebben a játékrészben, 26 pontot dobtak a festékből ebben az etapban és végül 36–22-re nyerték ezt a 12 percet – lejátszották az Orlandót, hamar jelezték, hogy nincsenek egy súlycsoportban a felek. Később azért visszavettek, de stabilizálták a 15-20 pont körüli előnyüket (16 volt közte a nagyszünetben és 21 a harmadik negyed után), és esélyt sem adtak a Magicnek, egy másodpercig sem forgott veszélyben a sikerük. OG Anunoby a 23 pontos első félidő után végül 32 egységig jutott (12/17 mezőnyből, 4 gólpassz, 3 labdaszerzés), Pascal Siakamra sem lehetett panasz (26 pont, 8 lepattanó, 10 gólpassz), Fred VanVleet 13 pontot és 7 gólpasszt tett hozzá, Scottie Barnes pedig 17 ponttal és 14 lepattanóval dupla-duplázott, de a szervezésből és a védekezésből is kivette a részét. Az 56 százalékos mezőnymutató és a 31 gólpassz is jelzi, hogy mennyire könnyedén játszottak most a kanadaiak, akik a 3–9-es idegenbeli mérlegükhöz így már 9–2-t tesznek hozzá otthon, hazai pályán teljesen más csapat benyomását keltik, mint vendégként. Ami pedig az Orlandót illeti: a kezdőben csak Bol Bol érte el a tízpontos határt, Banchero, a két Wagner és Fultz is ez alatt maradt, és bár a kispad sokat kozmetikázott a helyzeten, de nem tudták megszorítani ellenfelüket – zsinórban nyolcadszor kaptak ki, idegenben 1–11-re állnak, összességében pedig 5–18-cal ők a sereghajtók a ligában.

A Raptors legjobb dobói: Anunoby 32/6, Siakam 26/3, Barnes 17
A Magic legjobb dobói: Ross 18/12, Bol 18, Schofield 13/3

Minnesota Timberwolves–Oklahoma City Thunder 128–135

Nagy volt a feszültség. Fizikális és feszült meccset játszott a két csapat, összesen nyolc technikait osztottak ki a játékvezetők, Rudy Gobert pedig már a második negyedben mehetett zuhanyozni. A francia centert azt követően állították ki, hogy Kenrich Williams betörése után mindketten elestek, majd amikor a Thunder játékosa fel akart állni, Gobert kigáncsolta őt – az esetet dulakodás követte, ami után Williams is kapott egy technikait. Sokáig úgy tűnt, hogy a Timberwolvest nem zavarták meg a történtek, a harmadik negyedben 44 pontot szórtak, a negyedikben viszont elszenvedtek egy 18–3-as futást, amivel 125–113-ra alakult az állás bő négy perccel a vége előtt, és innen már lemenedzselte az utolsó perceket a Thunder. A feszültség a hibákban is megmutatkozott, a két csapat összesen 44 eladott labdát hozott össze, ugyanakkor 12 pontnál nagyobb különbség egyszer sem volt a felek között, és annyi is csak a Thunder negyedik negyedes futása után.

Néhányan azért játszottak is. A vendégek győzelmében kulcsszerepet játszott a visszatérő Shai Gilgeous-Alexander, 33 ponttal, 6 gólpasszal és 3 labdaszerzéssel húzta a csapatát, de kellő segítséget is kapott: rajta kívül még hatan jutottak el 10 pont fölé, Josh Giddey (21 pont, 12 lepattanó, 7 gólpassz) megtöltötte a statisztikai lapot, Luguentz Dort 3/4 triplával jutott el 18 egységig, a már említett Kenrich Williams egyetlen rontott dobással szórt 15 pontot, míg a sokáig csendes Jalen Williams mind a 11 pontját a negyedik negyedben érte el. A Timberwolvesnál a hátvédek vitték a prímet, D'Angelo Russell 27 ponttal és 6 gólpasszal, Anthony Edwards 26 ponttal és 6 labdaszerzéssel jelentkezett, és emellett a padról többen is jól szálltak be a hazaiaknál. Naz Reid (13 pont, 18 lepattanó, 4 blokk) igyekezett kihasználni, hogy Gobert csak 9 percet játszott, míg Karl-Anthony Towns hetekig harcképtelen, Jaylen Nowell 21 pontot szórt, Kyle Anderson pedig igazi svájcibicskaként működött, mindenből kivette kicsit a részét, és főleg a 4 blokkja kiemelendő.

A Timberwolves legjobb dobói: Russell 27/6, Edwards 26/6, Nowell 21/6
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 33/3, Giddey 21/9, Dort 18/9

Golden State Warriors–Houston Rockets 120–101

Klay Thompson pihentetése is belefért. A Warriors egy estével korábban még a Bulls ellen játszott, és egyelőre nem változtattak azon a tervükön, hogy Klay Thompson csak a back-to-back meccsek egyik felén lép pályára, de ezt a győzelmet nélküle is hozni tudták. Andrew Wiggins forró kézzel, 14/19 dobását, közte 8/10 tripláját elsüllyesztve jutott 36 pontig, megalapozva ezzel a Warriors 25/52 bedobott triplás estéjét, amivel ők lettek a liga történetében a másodikok, akik öt meccs alatt négyszer is legalább 20 bedobott tripláig jutottak. A kinti dobásokból, illetve azok megteremtéséből Stephen Curry is masszívan kivette a részét, 30 ponttal, 10 gólpasszal és 8/17 hármassal jelentkezett, de a kezdőbe bekerülő Jordan Poole is hozzátett 21 pontot és 5 gólpasszt 5/8 triplával megspékelve. A Warriors győzelme gyakorlatilag egy pillanatig sem forgott veszélyben, már az első negyedet 39–23-ra nyerték, volt már 25 pont is az előnyük, és ebből a végéig megéltek, bár Curry azért így is 35 percet játszott, Steve Kerr biztosra ment.

A Rocketsnek semmi sem esett be kintről. Amíg a Warriors triplafesztivált rendezett, a Rockets kinti dobásai egyáltalán nem ültek, 3/28 hárompontossal zártak, tovább nem is kell keresni, hogy mi volt a különbség a két csapat között. Kevin Porter Jr. az 1/9 triplája ellenére is eljutott azért 20 pontig, és nála a néha kritikus büntetőzéssel sem volt most gond, 7/7 egypontosát a helyére küldte. Sok mindennek nem örülhettek ezen az estén Houstonban, ez alól kivétel talán Tari Eason teljesítménye, aki a 13 pontjával és 10 lepattanóval pályafutása első dupla-dupláját érte el az NBA-ben, és rá, illetve a szintén 10 lepattanót begyűjtő Usman Garubára építve 45–35-re meg is nyerték a lepattanózást, de ebből sem tudtak annyit profitálni, hogy ellensúlyozzák a szinte nem létező triplázásukat.

A Warriors legjobb dobói: Wiggins 36/24, Curry 30/24, Poole 21/15
A Rockets legjobb dobói: Porter Jr. 20/3, Eason 13, Green 13, Martin Jr. 13

Utah Jazz–Portland Trail Blazers 111–116

Simons felépítette, Grant befejezte. Damian Lillard hamarosan visszatérhet a Trail Blazersnél, de Anfernee Simons még egyszer igyekezett kihasználni, hogy ő vezetheti a csapat hátvédsorát, és ennek egy 45 pontos este lett a vége. Simons 15/25 dobását, közte 7/12 triplát süllyesztett el, de a negyedik negyedben már nem villogott, ekkor 2/2 bedobott büntetőre és 3 eladott labdára futotta tőle, ugyanakkor Jerami Grant gondoskodott róla, hogy ne csússzon ki a kezükből a győzelem: a 33 pontjából 13 a negyedig negyedben érkezett, csak ekkor 11 alkalommal állhatott oda a büntetővonalra, ami kritikusnak bizonyult egy olyan játékrészben, ami 21–24-es végeredményt hozott. A két fő pontfelelős mellett dicséretet érdemel még Jusuf Nurkic (15 pont, 14 lepattanó, 4 gólpassz) és Trendon Watford (9 pont, 14 lepattanó) is, illetve a mezőnymunkára koncentráló Justise Winslow is, így három vesztes meccs után tudtak ismét nyerni.

Markkanen hibái sokba kerültek. Egy perccel a vége előtt még 111–110 állt az eredményjelzőn Kelly Olynyk kosara után, majd Lauri Markkanen blokkolta Simons dobását, így támadhattak is volna egypontos előnynél, de a finn magasember eladta a labdát, majd Simons büntetőt harcolt ki a Trail Blazers időkérése után. Markkanen 26.5 másodperccel a vége előtt ismét összehozott egy labdaeladást, és a Jazz úgy döntött, hogy nem faultol rögtön, 6.4 másodperccel a vége előtt viszont Jordan Clarkson odaütött Grantnek, aki nem hibázott a vonalról. 111–114-nél Clarkson dobhatott az egyenlítésért, de Simons blokkolta a tripláját, majd faultolt egyet, és Grant újabb két büntetővel lezárta a meccset. Közel járt a Jazz a győzelemhez, csak túl sokat hibáztak a végén, és az sem jött nekik jól, hogy Clarkson 26 dobásból jutott 24 pontig, ahogyan Malik Beasley 1/9-es mezőnymutatója sem segítette őket. Hiába jutott el legalább 15 pontig mind az öt kezdőjük, gyengébben dobtak a Trail Blazersnél, és a végén hiányzott tőlük egy higgadt vezér.

A Jazz legjobb dobói: Clarkson 24/3, Markkanen 21/12, Sexton 19/6
A Trail Blazers legjobb dobói: Simons 45/21, Grant 33/6, Nurkic 15