Az NHL-ban 1957-ben 19 évesen bemutatkozó Hull 15 idényt töltött el a Chicagónál, kétszer lett a liga legjobb játékosa, háromszor gólkirály (elsőként lépte át egy idényben az ötvengólos álomhatárt), és 1961-ben bajnoki címet szerzett a Blackhawksszal. Emellett 12 alkalommal került be az All Star-csapatba.
Az 1972-es idény után a World Hockey Associationben szereplő Winnipeg Jetshez szerződött, és a két liga egyesüléséig ott játszott. Az utolsó, 1979–1980-as idényében a Hartford Whalershez került, ahol 40 évesen együtt játszott az 51 esztendős Gordie Howe-val.
Fiai közül Brett Hull szintén jégkorongozó volt, ők az egyetlen apa, fia páros az NHL-ben, akik egyenként 600 gólig jutottak, és egy idényben legalább ötvenszer betaláltak.