Magyar származású klasszisok az NFL Hírességek Csarnokában

1920. szeptember 17. történelmi nap volt az amerikai futballban. Tíz csapattulajdonos találkozott az Ohio állambeli Canton városában, s olyan lépésre szánták el magukat, ami nemcsak a sportág, hanem az Egyesült Államok elkövetkezendő 100 esztendejére is jelentős hatást gyakorolt. A tulajdonosok – köztük volt George Stanley Halas, akinek családja az 1800-as évek végén a csehországi Pilsenből (akkor persze az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott) vándorolt ki Chicagóba – megalapították az American Professional Football Association (APF) nevű szervezetet. Ebből lett aztán 1922-ben National Football League (NFL)...

TOJÁSLABDÁK „KIS DEBRECENBEN”

Ohio egyik legnagyobb városa Cleveland, amely egyúttal az amerikai magyarok egyik központi települése is. Négy kivándorlási hullámban érkeztek honfitársaink az államba, s volt idő, amikor 100 ezernél is több magyar élt Clevelandben és környékén, nem véletlenül hívták a várost „Little Debrecennek”. Az anekdota szerint a Buckeye Road szomszédságában előbb lehetett magyar szót hallani, mint angolt. Clevelandtől röpke egyórányi autóútra található Canton, utazásunk célállomása. Túravezetőm Csibi Lóránd, az Észak-ohiói Labdarúgó-szövetség titkára. Az ok, amiért az amerikai futball bölcsőjéhez zarándokolunk, nem más, mint hogy tisztelegjünk négy magyar származású sportnagyság életpályája előtt, akik alapjaiban változtatták meg a sportágat. Akadnak persze olyanok, akik hosszabb utat tettek meg, mint a – szintén magyar felmenőkre büszke – kétszeres Super Bowl-győztes edző Don Shula, aki egyszer úgy fogalmazott: „Grand River és Canton között csak 50 mérföld van, de nekem 67 évembe telt, hogy megtegyem ezt a távolságot.”

Az amerikai futball az NFL megalakítását követően gyorsan az első számú sportággá nőtte ki magát az országban, s közben futószalagon termelte a legendákat. Azonban hiába a folyamatos fejlődés, nem akadt egy olyan hely, amely a legkiválóbb futballisták páratlan pályafutása előtt emléket állított volna. Ekkor lépett be a képbe Canton, s kezdett el lobbizni az NFL-nél azért, hogy a városban jöjjön létre és épüljön fel az amerikai futball Hírességek Csarnoka. Indoklásként három nyomós érvet hangsúlyozott. Az első természetesen az volt, hogy a ligát Cantonban alapították meg. A második, hogy a Canton Bulldogs volt az első duplázó bajnokcsapat, míg a harmadik egy közel 400 ezer dolláros adomány volt, amit a lakosság „gereblyézett össze” az építkezésre. Az érdekérvényesítés sikeres volt, az alapkő lerakása után jó egy évvel megnyílt a Pro Football Hall of Fame.

Ahogyan a helyszín felé közelítünk, úgy lesz egyre több árulkodó jel az autópályán. Az út felett átívelő hídon hatalmas felirat, valamint a két oldalon felállított rikító sárga futballkapuk mind-mind azt jelzik, különleges hely vár ránk. Az utolsó kanyarnál egy nagy kőtömbön levő utcanév már a helyes irányt mutatja: George Halas Drive...

Ha a látogató belép a Pro Football Hall of Fame előcsarnokába, nem egy híres játékos fényképe vagy egy ikonikus meccsjelenet köszön vissza elsőként, hanem egy veterán autó. De hogyan kapcsolódik a sportághoz egy oldtimer? Nos, az 1920 szeptembe­rében tartott alakuló ligaülésre a Canton Bulldogs tulajdonosa, Ralph Hay autókereskedésének kiállítótermében került sor. Mivel szűkös volt a hely, néhány klubvezető már csak az kocsik oldalsó küszöbén tudott helyet foglalni. Az összejövetel így is eredményesen alakult és a liga létrejötte után megválasztották az első elnököt – az atlétaként kétszeres olimpiai bajnok, az amerikai futballban pedig running backként és edzőként is sikeres Jim Thorpe-ot.

Miután a jegyszedő hölgy megtudja, melyik országból érkeztünk, kedvesen jelzi, sok magyar emlék vár ránk a túra során. Visszamosolygunk, hogy éppen ezért érkeztünk. Tisztelettel adózni Larry Csonka, Lou Groza, Joe Namath és Don Shula emléke és öröksége előtt. Mindazért, amit sportolóként tettek a pályán, és emberként a pályán kívül, amellyel nemcsak arany betűkkel írták be nevüket a sportág emlékkönyvébe, de magyar származásúként elismerésre méltón képviselték hazánkat a sporton keresztül az Amerikai Egyesült Államokban.

NAGGYÁ TETTÉK A DELFINEKET

Néhány méter megtétele után ismerős arc tekint le egy molinóról a látogatóra. A New York Jets zöld-fehér mezének legendás 12-ese, a III. Super Bowl MVP-je: Joe Namath, alias „Broadway Joe”. Nagypapája 1911-ben a Pannónia gőzhajóval érkezett meg az Újvilágba, de a szülei is magyar származásúak voltak: édesanyja, Rose Juhász és apja, az acélgyári munkás János Namath, aki megváltoztatta az eredeti Németh családnevet. Joe sport iránti tehetsége már a középiskolában megmutatkozott, baseballban és kosárlabdában is a legjobbak közé tartozott. De ő az amerikai futballt választotta, talán mert edzői mind úgy nyilatkoztak róla, hogy ilyen zseniális képességű irányítót még sohasem láttak. Az egyetemet nem fejezte be, inkább jelentkezett az 1964-es draftra, amelyen az NFL-ből a St. Louis Cardinals a 12. helyen, míg az AFL-ből a New York Jets az első helyen választotta ki. (Ekkor még két külön liga volt, amelyek aztán 1966-ban egyesültek.) Rekordot jelentő 427 ezer dollárért szerződött a Jetshez és 11 év alatt a franchise ikonikus alakjává vált. Filmekben, reklámokban, sorozatokban, televíziós show-műsorokban szerepelt és a mai napig az egyik legkedveltebb arca a ligának. Lányának inspirációjára végül a tanulmányait is befejezte, 2007 decemberében, 64 éves korában szerzett diplomát az Alabama Egyetemen.

Kisvártatva újabb magyar kötődésű játékosba botlunk a rengeteg relikvia között. Az egyik televízión kisfilm fut.„A rekordok azért vannak, hogy megdöntsék őket!” – hirdeti a felirat. Őszes hajú edzőt dobálnak magasba játékosai. A VII. Super Bowlon aratott győzelmet ünneplik. Az egyetlen csapat az NFL történetében, amely veretlenül lett bajnok, s ez a 17–0-s mutató került be az évkönyvekbe az 1972-es Miami Dolphins teljesítménye mellé. Az elképesztő eredmény egy magyar ember munkáját dicséri. Süle Dénes talán nem is gondolta, amikor az Ohio államban levő kis kertészetben dolgozott heti 9 dollárért, hogy fia egyszer az amerikai futball történetének egyik legnagyobb edzője lesz. Feleségével, Miller Máriával katolikus szellemben nevelték hét gyereküket, köztük a későbbi legendás Donald Francis Shulát, aki már a főiskolai évei alatt is kitűnt amerikaifutballistaként nyújtott teljesítményével. 1951-ben a helyi Cleveland Browns draftolta, majd négy esztendőt töltött a Baltimore Coltsnál. Később aztán főedzői pályafutását is a Coltsnál kezdte, a legfiatalabb kinevezett edző lett 33 évesen. A sikerek gyorsan jöttek, háromszor választották meg az év edzőjének és 1968-ban bajnok lett csapatával. 1970-ben Miamiba tette át székhelyét, s 25 éven keresztül irányította a Dolphinst. De még hogyan! Négy alkalommal jutott be a Super Bowlba, kettőt meg is nyert az együttessel. Megszámlálhatatlan eredménye közül kettőt emelnék ki, ami a Hírességek Csarnokában öles betűkkel szerepel: 328 alapszakasz-győzelme és karrierje 347 sikere edzőként máig megdönthetetlen csúcs. És hogy kinek a rekordját adta át a múltnak? Egy bizonyos George Halasét...

Folytatva az utat aztán olyan vitrinhez érkezünk, amelyben Don Shula edző rekorddöntő kabátja látható a veretlen szezonból, és mellette egy 39-es számú Miami Dolphins mez. Ezt a számot soha többé nem viselheti senki a csapatban, visszavonultatták a franchise-nál. Tulajdonosa Larry Csonka, vagy ahogyan Amerikában mondják: Zonka. Kétszeres Super Bowl-győztes, a VIII. Super Bowl MVP-je, ötszörös Pro Bowl-tag játékos, a hibátlan szezont elérő Dolphins oszlopos tagja. Megható látni, hogy a korszak legendás dinasztiájának sikereiben két magyar is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és hogy ezt az Egyesült Államokban milyen nagy becsben tartják.

Csonka mindössze 23 mérföldre született Cantontól, az Ohio államban fekvő Stow kisvárosban. Szüleivel és öt testvérével egy farmon nőtt fel és alighanem ott tett szert arra az őserőre, amelyet sportpályafutása során kamatoztatni tudott. Egy véletlennek köszönhetően lett középiskolai csapatában a speciális egység tagjából futójátékos (fullback), ami kiváló döntésnek bizonyult, mert egyetemi együttesében szinte minden futással kapcsolatos rekordot megdöntött. Nem meglepetés, hogy a Miami az 1968-as drafton az első körben kiválasztotta. És aztán szó szerint páratlan karriert futott be...

HA EGY MAGYAR MEGÍGÉRI...

Néhány vitrinnel arrébb egy megsárgult újság címlapját látjuk bekeretezve. Öles betűkkel virít a fejlécen az egyik legismertebb sportági szállóige: „Joe garantálta!”

És itt kanyarodjunk vissza egy pillanatra Joe Namath pályafutásához! Ő nem csak akkor teljesítette az ígéretét, amikor 64 esztendős korában lediplomázott. 1969-ben, a III. Super Bowl előtt a Baltimore Colts volt a döntő toronymagas esélyese. Három nappal a mérkőzés előtt Namath mondott éppen beszédet a színpadon a Miami Touchdown Clubban, amikor egy vendég beszólt a magyar irányítónak: „A Colts szétrúgja a hátsótokat!” Joe Namathnek a szeme sem rebbent és azonnal válaszolt a provokációra: „Az a helyzet, hogy meg fogjuk nyerni a meccset! Ezt garantálom!” A többi már történelem, a New York Jets 16–7-re győzött. Mi, magyarok tudjuk: az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó. Ezt a mondást 1969 óta Amerikában is ismerik...

Évente minimum négy, maximum nyolc új tagot választanak be a cantoni Hírességek Csarnokába. Akit beiktatnak, egyedi, aranyszínű zakót kap és mellszobor készül róla, amely szintén a kiállítás része lesz. Elképesztő látni egymás mellett a sportág nagyságainak jelenleg 362 szobrát, köztük a négy magyar származású kiválóságét. Mert ekkorra jutunk el a negyedik legendához, Lou Grozához, akinek családja Erdélyből vándorolt ki a századelőn (apja román, anyja magyar volt), ugyancsak Ohióban keresve a boldogulást. Egész élete összenőtt az állammal, itt végezte középiskolai, majd az egyetemi tanulmányait is, s nem volt meglepetés, hogy az ígéretes rúgójátékost a Cleveland Browns igazolta le. Groza elképesztő pontossággal és hatékonysággal értékesítette a field goalokat és a jutalomrúgásokat, egészen távolról is – innen ered a „Lábujj” beceneve is. 21 (!) szezonon keresztül játszott a Browns­ban (egy NFL-játékos karrierje jelenleg átlagosan 3.3 esztendő), ezalatt nyolc bajnoki címet szerzett a Super Bowl előtti érában. Pályafutása elismeréseként a Cleveland Browns csapatánál visszavonultatták a 76-os számú mezét, míg a legjobb egyetemi rúgójátékos minden évben a róla elnevezett Lou Groza-díjat kapja meg.

„Ha nem mész végig az úton, miért indultál el?” – tette fel a kérdést egyszer Joe Namath. Végigjárva az amerikai futball Hírességek Csarnokát, láthattuk azt a fantasztikus tiszteletet, elismerést és megbecsülést, amelyet azok a sportolók, edzők, tulajdonosok kaptak, akik naggyá tették ezt a csodálatos sportágat. A legjobbak közül is kiemelt helyen állnak a magyar származású legendák, életművük halhatatlan marad.

Ezt mi garantáljuk...

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. január 7-i lapszámában jelent meg.)