Gyenge láncszemből Super Bowl-MVP – portré az Eagles irányítójáról, Jalen Hurtsről

Jalen Hurts lett a 2025-ös Super Bowl legértékesebb játékosa, vagyis MVP-je! Le kell szögezni, koránt sem csak rajta múlt a Philadelphia Eagles elképesztően domináns, 40–22-es, sokkolóan sima sikere a történelmi triplázásra készülő Kansas City Chiefs ellen, ő maga is elmondta, hogy a győzelem kulcsa a védelem masszív teljesítménye volt, de ő is minden dicséretet megérdemel, hiszen 22 passzából 17 sikeres volt (77%) 221 yardért, s passzolt két touchdownt egy interception mellett. Emellett futott egy TD-t és összesen 72 yardot, ami Super Bowl-rekord. Hurts még mindig csak 26 éves, felért a csúcsra, s jó esélye van rá, hogy jövőre a második gyűrűéjért küzdjön. Karrierje egészében sikeres, folyamatosan fantasztikus dolgokat ér el, mégis, rengetegen kételkednek benne. Lássuk, hogy jutott el idáig! 

KÉT ÉV ALATT KÉT DÖNTŐ, MÉGIS LECSERÉLTÉK 

Jalen Hurts 1998-ban született Texasban, apja edzőként tevékenykedett, így hamar eldőlt, az ő hivatása is az amerikai futball lesz. Averion Hurts az állami Channelview középiskolát irányította vezetőedzőként, fia ott lett tinédzser korában kezdőirányító, s hamar felhívta magára a figyelmet karerejével, fizikai adottságaival és futójátékával. Mire végzett a középiskolában, több egyetem is kinézte őt magának, az állam gigásza, a Texas A&M is hívta, Hurts azonban az Alabama Crimson Tide-ot választotta, ahol az edzőlegenda, Nick Saban alatt fejlődhetett. Már újoncként kezdő lett belőle, s az Egyesült Államok egyik legnagyobb, leghírhettebb futballegyetemén nagyot is álmodhatott. Hurts egyből villant, alapszakasz-vereség nélkül (12–0) vezette bajnoki döntőbe az Alabamát, ott azonban kikapott a Clemson Tigerstől 35–31-re. 

Másodévesként jobban vigyázott a labdára, s ugyan jó pár dologban visszaesett, 11–1-es mérleget produkált csapatával, majd újra bejutott az egyetemi fináléba. Ott a Georgia volt az ellenfél, amely 13–0-ra vezetett, amikor Hurtsöt leültették, hogy behozzák az akkor egyetemi újonc, szupertehetségnek kikiáltott (ma a Miami Dolphins irányítójaként futballozó) Tua Tagovailoát. A hawai QB vezetésével az Alabama fordított, s 26–23-ra megverte a Georgiát, ezzel bajnok lett. Hatalmas kérdés volt ekkor, hogy a csapatot kétszer döntőig vezető Hurts vagy a nagyobb tehetségnek kikiáltott messiás, Tua kezdjen-e a következő szezonban, végül utóbbi nyerte meg a csatát, így főhősünk a kispadra kényszerült. Egy évet így játszott/ült végig, majd úgy döntött, az NFL előtt játszania kell még valahol kezdőként, így átigazolt az Oklahoma Sonnershez. Ott sokkal nagyobb szerepet osztottak rá, kiemelkedő futójátékával együtt összesen több mint 5000 yardot és 52 touchdownt termelt egyetlen szezon alatt. Remek kezdőlökés volt az NFL-karrier előtt, jelentkezett is a 2020-as draftra, de tudta, jó eséllyel csak a második körben választják majd ki.

BEROBBANT, MEGFIZETTÉK, DE OTT VOLT AZ A DE 

Hurtstől nem voltak elájulva az NFL-csapatok, akik biztatónak vélték az irányító fizikai felépítését, de a futások okozta sérülésveszély, hullámzó passzjátéka, játékolvasási hiányosságai és nyomás alatti bizonytalanságai miatt nem tartották számon a legígéretesebb játékosok között. Hurts végül a második kör végén „kelt el” a 2020-as játékosbörzén. Az a Philadelphia Eagles választotta ki, amely a 2017-es szezon végén Super Bowlt nyert ugyan, de ekkor már kezdett rájönni, hogy nem Carson Wentz lesz az a játékos, akivel hosszú távú eredményességet, dinasztiát tud kiépíteni. Itt fontos megjegyezni, hogy a 2018-as gyűrűt sem Wentz nyerte meg kezdőként az Eagles-szel (hanem Nick Foles csereirányító), de a 2017-es alapszakasz jelentős részében ő játszott, ráadásul keresztszalag-szakadásáig MVP-formában.  

Nos, Hurts eleinte Wentz mögött ült a padon, majd utóbbit decemberben leültették, ekkor jött el főhősünk ideje, aki a 2021-es évad kezdetére már az Eagles kezdőjének számított. Játékával koránt sem győzött meg mindenkit a benne rejlő potenciálról, de futásaival együtt közel 4000 yardot hozott össze 26 TD és 9 INT mellett, az Eagles pedig bejutott a rájátszásba. Ott rögtön a Tom Brady vezette Tampa Bay Buccaneers jött szembe, Hurts pedig pocsékul játszott, összesen háromszor adta el a labdát, csapata simán kikapott a Wild Card-körben. Felvetődött a kérdés, van-e benne annyi, hogy rá építsék a franchise jövőjét, de Howie Roseman GM (technikai igazgató) hitt benne, így nem váltottak. Nos, ez bizonyult nyerő taktikának. 

A keret hatalmas fejlődésen ment keresztül a következő szezonra, Hurts pedig nem, hogy magára talált, ellenállhatatlanul játszott, végre megvoltak a célpontjai, s egy elit fal mögött játszhatott, ami minden előnyét kidomborította. A 2022-es alapszakaszt mindennel együtt közel 4500 yarddal, 35 TD-vel és 6 INT-tel zárta, egy ideig az alapszakasz MVP-címét sem tartották kizártnak. Az Eagles ellenállhatatlan játékkal masírozott el a 2023-as Super Bowlig, ahol pont az idei ellenfél, a Kansas City Chiefs jött szembe, ereje tejében. Hurts élete talán legjobb meccsén 370 yard fölé jutott, futott három (!) touchdownt egy passzolt mellett, viszont volt egy kulcsfontosságú fumble-je, csapata pedig a 38–35-ös vereséget szenvedett. Bár a gyűrű nem lett meg, egy ilyen performansz után egyértelművé vált, hogy megfizetik: 5 évre írt alá 255 millió dollárért.  

Meglett a nagy szerződés, a csapat egyben maradt, sőt, fejlődött, az Eagles célja az volt, hogy visszatérjen a Super Bowlba. Az álom szépen is indult 11–0-val kezdett a csapat, de utána jött egy hatalmas bezuhanás, amit Hurts és a többiek sem voltak képesek megállítani. Az irányító ezúttal is 4500 yard körül termelt, 38 TD-t szerzett, de 15-ször a labdát is eladta, játéka inkonzisztenssé vált, a csapat pedig hatalmas meglepetésre már a rájátszás első körében kizúgott az immár Baker Mayfield vezette Tampa Bay Buccaneers ellen. Jött is a kérdés, képes-e innen felállni Hurts és az Eagles?

NEM BÍZTAK BENNE, MÉGIS FELÉRT A CSÚCSRA 

Mint azt mára tudjuk, képes volt, de nem indult a történet ilyen könnyen. Az Eagles Vick Fangio személyében új, de rutinos, minden hájjal megkent védőkoordinátort hozott, s a támadókat is egy új arc, Kellen Moore irányította. A védelembe fiatal, tehetséges játékosok érkeztek, az elkapószemélyzet maradt, a támadófalból visszavonult a Hurts rövid futásainak (tush push) hatékonyságán nagyot emelő Jason Kelce, de az egység így is elit maradt, míg a legnagyobb érkező futóposztra jött Saquon Barkley személyében. Az Eagles pocsék játékkal, 2–2-es mérleggel indította a szezont, majd filozófiát váltott, sokkal kisebb hangsúlyt helyezett Hurtsre, nagyobbat a futójátékra, s ezzel elindult felfelé. Hurts gyakran 200 passzolt yard alatt maradt, kevésbé számítottak rá, ami miatt ő és sztárelkapói is elégedetlenkedek, de az eredményesség megvolt, az Eagles valósággal szárnyalt. A csapat végül 14–3-as mérleggel az NFC második legjobb csapataként jutott be a 2025-ös rájátszásba. Tudtuk, a védelem elit, a támadófal elit, az elkapók megvannak, a futójáték a 2000 yard fölé jutó Barkley-val ellenállhatatlan, de a playoff előtt nagy kérdés volt, az egyre limitáltabb, nyomás alatt szenvedő, a játékolvasásban nem mindig brillírozó Hurts képes lesz-e szinten lépni, amikor nagyon kell. 

A Green Bay Packers elleni Wild Card-meccsen nem kellett, az Eagles takaréklángon is nyert, majd jött a főcsoportdöntő, s a Washington Commanders. Bár a futójáték is ment, Hurts elővette két évvel ezelőtti formáját, három touchdownt futott, nyomás alatt is 90 pluszos PFF-értékelést kapott, fantasztikusan játszott, az Eagles pedig 55 pontot szerezve könnyedén Super Bowlba jutott. A nagydöntő előtt aztán „senki” nem mert Mahomesék ellen fogadni, pont az irányítók és az edzői stábok közti különbség miatt, aztán jött az, amit New Orleansban láttunk... Az Eagles védelem ugyan csillogott, de a futójáték koránt sem, Barkleyt teljesen limitálni tudta a Chiefs, így Hurtsnek kellett ismét a legfontosabb pillanatokban villanni, s villant is. Dobott ugyan egy interceptiont egy remek blitz után, de azt leszámítva közel tökéletesen játszott, fantasztikus futásokat mutatott be, ültek a mélységi passzok, jól lépett fel a zsebben, s lépett ki a zsebből, megtalálta legnagyobb sztárjait, ráadásul a rövid játékok is működtek.  

Jalen Hurts nem a liga legjobb, legkomplettebb irányítója, ez teljesen tiszta, de egy jó személyzettel körbe véve képes rá, hogy csapatát győzelemre vigye. Aki azt kérdezte eddig, mégis mi az extra benne, az mindig megkapta válaszként a futójátékát (főleg a tush pushok miatt), de látva tőle két Super Bowlt, most már hozzá kell tennünk azt is, amire ő is több interjújában kitért korábban: az igazán nagy meccseket, az igazán nagy téteket szereti, lubickol az ilyen helyzetekben, megbírkózik a nyomással, s képes rá, hogy a legjobbját nyújtsa. Elvégre a legendák mindig az ilyen helyzetekben születnek.