„A következő generáció prototípusa, az NBA megmentője” – Shai Gilgeous-Alexander-portré

„Egész életemben hittem magamban, a képességeimben és a kemény munkában”

Shaivonte Aician Gilgeous-Alexander 1998. július 12-én született Torontóban. Édesanyja Charmaine Gilgeous atléta volt, az 1992-es olimpián 400 méteres síkfutásban képviselte Antigua és Barbudát, míg édesapja Vaughn Alexander kosárlabdázott, sőt városi bajnokságot is nyert Torontóban. A kosárlabda szeretetét tehát édesapjától kapta, míg az edzésmódszert és a mentalitását anyjának köszönheti. 

Charmaine elsődleges célja az volt, hogy fiait, Shait és Thomasit főiskolára juttassa, de nem törte le nagyra törő álmaikat. Rendszeres program volt, hogy hárman egy luxusüzlet kirakatait nézték arról álmodozva, milyen életük lesz egyszer, ha keményen dolgoznak. Charmaine-nek volt néhány alapkövetelménye: a lecke az első, az egészséges étkezést nem szabad elhanyagolni és mindig szépen kell öltözködni. 

Unokatestvérével, a jelenleg a Minnesota Timberwolvesnál játszó Nickeil Alexander-Walkerel már kiskoruk óta az NBA-ről és az MVP-díjról álmodtak. „Órákig fennmaradtunk, és arról beszélgettünk, hogy mit akarunk elérni és hova akarunk eljutni. Emlékszem, már akkor is mondta, hogy ő lesz az MVP” – emlékezett vissza Alexander-Walker. 

Gilgeous-Alexander Kanadában, Ontario államban kezdte a kosárlabdát, ám karrierjét szem előtt tartva az Egyesült Államokban, Tennessee államban egy kosárlabda felkészítő edzőközpontjáról híres iskolába iratkozott át. Az ESPN-nél négycsillagos tehetségnek számító Gilgeous-Alexander a Kentucky egyetemen folytatta tanulmányait, amelyen Quade Green cseréjeként kezdett. Ugyan a csapat nem remekelt, SGA egyre jobb pontátlagot hozva bekerült a kezdőbe, majd 2018-ban – egy évvel egyetemi csapattársa, P. J. Washington előtt – jelentkezett a draftra. 

„Azt gondolom, számomra kedvezően alakult az elcserélésem”

A játékosbörze első körében a Charlotte Hornets választotta ki Gilgeous-Alexandert 11.-ként, hogy aztán egyből elcserélje a Los Angeles Clippershez. Első évében mind a 82 alapszakaszmeccsen pályára lépett, 26.5 percet és 10.8 pontot átlagolt. ennek köszönhetően 2019-ben Kanadát képviselve részt vehetett a Rising Star Challenge-tornán. Első évében rögtön a rájátszásba is belekóstolhatott, a Golden State Warriors elleni vesztes párharc egyik meccsén karrierrekordot jelentő 25 pontot szerzett. 

A reménykeltő kezdés ellenére a Clippers Danilo Gallinarival és öt első körös választással együtt továbbcserélte a Thunderhez, amely cserébe az akkor 30 éves All Star Paul George-ot küldte Los Angelesbe. SGA-t nem törte meg a környezetváltozás, ezt követően évről évre gyakorlatilag mindenben fejlődött, amiben hatalmas szerepe volt Chris Paulnak, aki hat nappal a kanadai után érkezett Russell Westbrookért cserébe és mindössze 17 hónapig volt Gilgeous-Alexander csapattársa. 

A 14. idényét taposó Paul tulajdonságai és képességei alapján párhuzamot látott saját maga és az akkor 21 éves Gilgeous-Alexander között. Együtt edzettek, együtt ettek, együtt mentek G-liga meccsekre és órákon át beszélgettek a sportágról. „Shai függője a kosárlabdának” – vélekedett Paul, aki saját maga helyett inkább Shai édesanyjának a szerepét emelte ki: „Tőle tanulta a fegyelmet, emiatt olyan rendíthetetlen a pályán. Ha ismered az anyukáját, ismered őt is.” 

Az Oklahoma City ezzel elindította a csapat átépítését, de kevesen sejtették, hogy SGA lesz az új csapat alapköve. Sam Presti általános igazgató azonban már akkor sejtette, kincset talált. 

aki ezt élte át SGA érkezése után, amikor látta Chris Paul ellen játszani egy edzésen. Akkor úgy érezte, hogy megtalálta a franchise következő arcát, állítása szerint ugyanezt élte át korábban például Kevin Durant, Russell Westbrook és James Harden érkezésekor is. Gilgeous-Alexanderre egyre nagyobb szerep hárult, előbb korábbi csapata, a Clippers ellen dobott 32 pontot 2019 karácsonya előtt, majd januárban az első tripla dupláját ünnepelhette, mindezt megkoronázta egy 20 pontos, 20 lepattanós, 10 asszisztos meccsel. Gilgeous-Alexander ismét bejutott csapatával a rájátszásba, azonban az első körben hétmeccses sorozatban a Houston kiütötte a Thundert. 

„Felfelé ívelő úton vagyok, folyamatosan javulok, és ha ez így folytatódik, akkor jó helyen fogok kikötni”

2021-ben új karriercsúcsot döntött (42 pont a San Antonio Spurs ellen), de 35 meccs után térdszalagszakadás miatt véget ért az idénye. Az Oklahoma City nyáron ötéves, 172 millió dolláros szerződéshosszabbítást kínált a kanadainak, jelezve bizalmát. Decemberben többször is megvillant Gilgeous-Alexander, előbb ismét korábbi munkaadója, a Los Angeles Clippers ellen egy győztes dudaszós triplával jelentkezett, majd négy nappal később karrierje második tripla dupláját érte el, ennek köszönhetően megválasztották a hét játékosának. 2022 márciusában viszont megint megsérült, ezúttal a bokája miatt esett ki, az OKC pedig sorozatban második évben lemaradt a rájátszásról. 

A következő idényt remekül kezdte a Thunder, amelynek egyre erősebb vezéralakjává vált a több győztes buzzer beaterrel jelentkező Gilgeous-Alexander. Remek teljesítménye már nem maradt figyelmen kívül, 2023 februárjában karrierje során először bejutott az All Star-keretbe. SGA az előző idényben elért 24.5 pontos átlagát alaposan megfejelve – Durant és Westbrook után mindössze harmadik Thunder-játékosként 30 pont felett – 31.4 pontot szerzett meccsenként. Michael Jordan után ő lett a második guard, aki legalább ötvenszázalékos hatékonysággal minimum 30 pontot, négy lepattanót, négy gólpasszt, egy labdaszerzést és egy blokkot átlagolt egy idényben. Az Oklahoma City playinben búcsúzott a Minnesota Timberwolves ellen, SGA az MVP-szavazás ötödik helyén végzett, és bekerült az All NBA első csapatba. 

„Azt hiszem, ez az egyik dolog, ami hiányzik manapság a ligából. A sikeres csapatok és játékosok mindig keresték a lehetőséget, kihívást kell támasztani magunk elé és folyamatosan emelni a lécet” – vélte 2023-ban Presti, szavaira akkor nem figyelt fel a sajtó, utólag viszont jól megmutatják a Thunder és Gilgeous-Alexander mentalitását. Ezt a gondolkodásmódot és eltökéltséget támasztja alá egy másik történet is, amely során Mark Daigneault vezetőedző a szülővárosában látogatta meg játékosát. Aznap – ahogy nagyrészt egész nyáron – Gilgeous-Alexander reggel felvette barátait, együtt kosaraztak pár órát, majd hazaérve súlyzós edzést végzett. „Minden teljesen szinkronban volt, a barátai ismerik a gyakorlatokat: tudják, kinek hol kell állnia és folyamatosan segítik. Hazaérnek, és az edzők már ott várnak, a szakács készíti az ebédet” – emlékezett vissza az esetre Daigneault. Gilgeous-Alexander elmondta, hogy a koronavírus alatt sok mindent változtatott, ekkor alakított ki számos olyan szokást, amely hatalmas változást hozott az életében. 

Igyekeztem tartani az ütemtervet” – emlékezett vissza erre az időszakra Gilgeous-Alexander. Amikor a csapatok visszatértek az orlandói buborékba, a Thunder stábja megdöbbent, mennyire átalakult a kanadai teste. 

„Küldetésen volt. Akkor még segédedzőként dolgoztam, és többször játszottunk egymás ellen. Dennis Schröder és Chris Paul az egyik csapatban, ő a másikban, az volt az első alkalom, amikor úgy éreztem, »azta« – mondta Daigneoult. – Többet volt nála a labda, meglátszott a befektetett munka. Ekkor döbbentünk rá, hogy talán van rajta még egy sebességfokozat. Nem volt ilyen jó, amikor idekerült, ilyen erős játékossá kovácsolta saját magát. Semmi sem bonyolult neki. Ez a szorgalom és az elkötelezettség teszi kivételessé.” 

„Tudom, mire vállalkoztam, amikor aláírtam az 5 éves szerződéshosszabbítást…, nem hiszem, hogy még sokáig fogunk veszíteni” – 2022 szeptemberében

Gilgeous-Alexanderben azonban még volt további fejlődési potenciál, ami Mike Daigneoult edző alatt és a fiatal Oklahoma City csapatában elő is jött. 2023-ban már a Nyugati főcsoport kezdőjébe jelölték az All Star-gálán, majd az idény során megdöntötte Kevin Durant franchise-rekordját a legtöbb 30 pontos meccsek tekintetében. SGA 57 győzelemhez és a nyugati első kiemeléséhez segítette hozzá a Thundert, amely így többéves kihagyás után ismét bejutott a rájátszásba, amelyben az első körben kisöpörte a New Orleans Pelicanst, majd a második körben hat meccsen maradt alul a későbbi döntős Dallas ellen. SGA mind a tíz meccsen csapata legeredményesebb dobója volt, a Mavericks ellen 32 pontot átlagolt. 

A fiatal Thundernek kellett a pofon, a következő idényben ellenállást nem tűrő módon masíroztak és ligaelső 68–14-es mérleggel zártak (ötödik legjobb az NBA-ben valaha). Az All Star-hétvége után már csak az volt a kérdés, ő vagy Nikola Jokics lesz-e a befutó az MVP-szavazáson.

amire az 1960-as évek óta nem volt példa. Végül miután a rájátszásban az OKC legyőzte a fő rivális, Jokics vezette Denvert, az NBA kihirdette, hogy Steve Nash után ő lett a második kanadai játékos, akit megválasztottak MVP-nek. 

Az alapszakasz pontlistájának élén végző Gilgeous-Alexandernek és az Oklahoma Citynek érkezett a következő kihívás: a legnagyobb esélyesként harcba kell szállni a bajnoki címért az erős, telített nyugaton. Az első körben ezúttal is söpört a Thunder, ezúttal a Memphis Grizzlies volt az áldozat, majd bá ra sok sebből vérző Denver Nuggets hetedik meccsre kényszerítette a Oklahoma Cityt, azon azonban a 35 pontos SGA vezetésével nagyon simán nyert az OKC (125–93). Bár a konferenciadöntő harmadik meccsén a Minnesota 42 ponttal megverte Gilgeous-Alexanderéket, a Timberwolves sem jelentett akadályt, 4–1-es összesítéssel 2012 után ismét döntőbe jutott a Thunder. A jóval esélytelenebb Indiana Pacers mindent beleadott, de Tyrese Haliburton sérülése és az OKC védekezése túl sok volt, a Thunder a franchise történelmének második (az elsőt még 1979-ben Seattle Supersonics néven) trófeáját nyerte meg, míg az MVP-nek természetesen Shai Gilgeous-Alexandert választották meg. 

„Nem azért játszom ezt a játékot, hogy jó kosárlabdázó legyek. Az egyik legnagyobb akarok lenni, aki valaha is játszott… ” 

SGA-nek tehát egy éven belül minden összejött egyénileg és a Thunderrel egyaránt, ám ahogy mondani szokták, a győzelemnél csak az nehezebb, hogy csúcson maradj. A 27 éves Gilgeous-Alexander munkamorálja és a fiatal OKC potenciálja miatt a csillagos ég a határ. A legjobb játékos díjra azonban Nikola Jokics a legnagyobb esélyes, míg az NBA paritása azt sugallja, hogy hiába az OKC dominanciája, nagyon nehéz tényleg korszakot meghatározó dinasztiát létrehozni.

Shai Gilgeous-Alexander eljutott oda, amiről anyukájával sétálva a luxus-bevásárlóközpontban álmodott. Már nem ő nézegeti a kirakatot, hanem ő van a kirakatban, mindezt elsősorban a kitartásának és fegyelmezettségének köszönheti. „Olyan, mintha függője lennék annak az érzésnek, hogy egyre jobb legyek. Eljutottam idáig, nagyon keményen dolgoztam, és már csak tíz évig tudom ezt csinálni, feltéve, hogy szerencsém van. 

Ezzel a mentalitással, a fiatal Thunderrel és a sok draftcetlivel a határ a csillagos ég. 

„Felnőttként mindig megpróbáltunk úgy öltözködni és kinézni, ahogy kell – emlékezett vissza Gilgeous-Alexander. – Ez nagyon fontos volt. Amikor elindultunk otthonról, mindig azt mondtuk, hogy a gallérod legyen lent, az inged ne legyen gyűrött. Győződj meg róla, hogy nincs semmi az orrodban. és nincs semmi a szemedben. Ez a vízióról szólt, nem a hiúságról. Arról, hogy úgy nézz ki, mint aki még nem tudja eljátszani a szerepet. Rutinok, szokások, jövőkép kialakítása.” A ruhák és a divat iránti szeretet azóta is megmaradt, sőt új szintre emelkedett. „Mindig is érdekelt a divat. Azt hiszem, az NBA egyfajta platformot adott nekem, ahol a ruháimon keresztül kifejezhettem magam. Öltözz ahhoz az élethez, amire vágysz, ne ahhoz, amit most élsz.” A kanadai anyjától azt tanulta: „Ha kilépsz a házból, úgy nézel ki, ahogy kell. Te képviseled a családot.” A kanadai Kezdő ötös című dokumentumsorozatban is látható, hogy SGA életében központi szerepet tölt be a ruházkodás. Gondosan válogatja össze a mérkőzések előtt hordott szettjeit, de azt is elismeri, hogy egyik ruháját sem veszi fel kétszer. A sorozatban az egyszer használt ruhákból csapattársainak rendezett kirakodóvásárt. Gilgeous-Alexander köztudottan jóban van a szintén kanadai zenész Drake-kel. Még szerepel is az előadó egyik klipjében, míg Drake a korábbi LeBron James tetoválását dolgozta át SGA kedvéért. A bejegyzés megtekintése az Instagramon NBA on ESPN (@nbaonespn) által megosztott bejegyzés

Shai Gilgeous-Alexander 2016-ban előbb az U18-as korosztályban, majd nem sokkal később a felnőttek között is debütált a válogatottban, azonban Kanada az olimpiai kvalifikációs torna döntőjében kikapott Franciaországtól, így lemaradt a riói ötkarikás játékokról. 2022-ben a szövetség 14 játékos hároméves elköteleződésével kitűzte a célt, ki kell jutni Párizsba. Ennek az útnak a során a kanadai válogatott Shai vezérletével harmadik lett a 2023-as világbajnokságon, pedig korábban a hatodik volt Kanada legjobb helyezése, ráadásul az 1936-os olimpiai ezüst óta ez volt az első kanadai érem nagy tornán. A célt is sikerült elérni, Kanada 2000 után ismét kijutott az olimpiára, amelyen az ötödik helyen végzett. SGA a világbajnokságon bekerült az All Star-ötösbe, míg az olimpián a második csapatos All Star lett, a négy meccsen 21 pontot, 4.3 lepattanót és négy lepattanót átlagolt.