Wirtz először talált be tétmérkőzésen, a Liverpool egy góllal legyőzte a Wolvest

ANGOL PREMIER LEAGUE
18. FORDULÓ
LIVERPOOL–WOLVERHAMPTON WANDERERS 2–1 (2–0)
Liverpool, Anfield Road. Vezette: Hooper
LIVERPOOL: Alisson – Frimpong, Konaté, Van Dijk, Kerkez – Gravenberch, C. Jones – Chiesa (C. Bradley, 62.), A. Mac Allister, Wirtz (Nyoni, 90+3.) – Ekitiké (Gakpo, 86.). Menedzser: Arne Slot
WOLVES: José Sá – M. Doherty (Tchatchoua, 62.), Y. Mosquera (Arias, 79.), S. Bueno – Arokodare, Joao Gomes, André, Krejcí, H. Bueno (Möller Wolfe, 62.) – M. Mané, Hvang Hi Csan (J. S. Larsen, 62.). Menedzser: Rob Edwards
Gólszerző: Gravenberch (41.), Wirtz (42.), ill. S. Bueno (51.)

Elsőre talán nem egyértelmű, de több minden összekötötte a Liverpoolt és a Wolverhamptont az idényben. A címvédő válságba került az ősszel, sorozatban szenvedte el a vereségeket, napirendre került az edzőmenesztés, majd szinte a semmiből a csapat egyik vezéregyénisége, Mohamed Szalah intézett kirohanást a klub ellen. A Wolves még pocsékabb eredménysorral sokkolta szurkolóit, amin az edzőváltás, valamint az ügyvezető igazgató, Jeff Shi lemondása sem segített, a gárda mindössze két (!) ponttal érkezett a 18. fordulóban az Anfieldbe.

Jóllehet az év végére a Liverpool a jelek szeriint kilábalt a hullámvölgyből, a vendégek pedig mintha már beletörődtek volna az elkerülhetetlen kiesés gondolatába, a két csapat Mersey-parti találkozóján nem ezek a gondok, hanem sokkal inkább húsba és szívbe markoló tragédia jelentette a közös nevezőt, a klubok ugyanis most először találkoztak egymással Diogo Jota – és testvére, André Silva – tragikus nyári halála óta. A portugál támadó három évad után szerződött a Liverpoolhoz 2020 nyarán, és ezúttal mindkét tábor közösen tiszteleghetett előtte, de nemcsak a huszadik percben, ahogyan az immár hagyománnyá vált, hanem a meccset megelőzően is, amikor két gyermeke, Dinis és Duarte is az Anfield gyepére lépett a bevonuló csapatokkal együtt.

A pályán azonban – minden tiszteletadás és közös megemlékezés ellenére – már a mérkőzésé volt a főszerep, a Liverpool pedig az idényben még nem látott tizeneggyel vonult csatába, igaz, leginkább szükségből. Arne Slot menedzsernek mindenekelőtt le kellett mondania az öt sárga lapos eltiltása miatt hiányzó Szoboszlai Dominikról és persze nem számíthatott az Afrikai Nemzetek Kupáján szereplő egyiptomi Mohamed Szalahra, valamint az előző fordulóban lábtörést szenvedő Alexander Isakra. Magyar szempontból lényeges ugyanakkor, hogy Kerkez Milos annak ellenére kezdő lehetett, hogy az utóbbi mérkőzésein, amelyeket végigjátszott a PL-ben, többször is görcsökkel küzdött. A legfőbb változást Federico Chiesa játéka jelentette: az olasz támadó finoman szólva sem bizalmi embere Slotnak, amit alátámaszt, hogy tavaly nyár óta összesen hat meccsen lehetett kezdő, a bajnokságban csupán egyszer. Az Európa-bajnok futballista ezúttal a jobb szélen kapott helyet, tehát voltaképpen ő pótolta Szoboszlai Dominikot. Egy ideig kérdéses volt, mi lesz Ibrahima Konatéval, aki kihagyta a karácsony előtti edzést, de mint kiderült, vállalhatja a játékot, csakúgy, mint az előző fordulóban vérző szájjal lecserélt Jeremie Frimpong.

A Liverpool természetesen már az első perctől kezdve beszorította ellenfelét, de a korábban oly sokszor hézagosan védekező Wolves ezúttal összeszedetten hárította el a hazaiak próbálkozásait. Igaz, így kevésen múlt, hogy negyedórányi játék után Hugo Ekitiké megszerezze a vezetést: Florian Wirtz tökéletes ütemű passzát követően tíz méterről jobbal csavarta kapura a labdát, amely a bal kapufa tövéről pattant vissza a mezőnybe. Ezek után szinte eseménytelenül csordogált tovább a játék, a hazaiak nem igazán jutottak el José Sá kapujáig, sőt Matheus Mané távoli lövésénél a túloldalon Alissonnak kellett védenie (no, nem olyan nagyot). Az első félidő talán legfőbb tanulsága az volt, hogy Chiesa nem találta a helyét azon a poszton, amelyen Szoboszlai Dominik általában nagyon él, de még a rosszabb passzban lévő Mohamed Szalah is óriási károkat okoz az ellenfél védelmében. Híven tükrözi az olasz támadó ütemtelenségét, hogy a játékrész derekán teljesen feleslegesen futott be a kapu elé és teremtett leshelyzetet Alexis Mac Allister lövésénél, pedig ha az argentin kicsit is jobban találja el a labdát, nem a kapufán csattan, hanem a hálóban köt ki.

Federico Chiesa szerencséjére nem sokkal a szünet előtt a Wolves egy szemvillanás alatt összeomlott, és előbb Ryan Gravenberch, egy perccel később pedig Florian Wirtz talált be, így az addig szenvedős meccs gyakorlatilag el is dőlt a szünetig.

A fordulást követően aztán gyorsan szépített a Wolves szögletből – az állított labdás szituáció kivédekezése gondot jelent a Liverpoolnak az idényben... –, és ismét fontossá vált egy megnyugtató gól a hazaiak szempontjából. Nem véletlen, hogy Arne Slot egyórányi játék után éppen Chiesát vitte le elsőként, hogy átszervezze a játékot, bár a helyére beálló Conor Bradley leginkább a védekezésbe vitt stabilitást. Ezzel együtt, vagy éppen ezért, kiegyensúlyozottabban kezdett játszani a Liverpool, és ha nem is sorjáztak a helyzetek, José Sá már korántsem érezhette magát olyan kényelmesen, mint az első félidő első felében. Mindent egybevetve ugyanakkor a vendégek képtelenek voltak felpörgetni magukat arra a szintre, hogy valós esélyük legyen az egyenlítésre, így az utolsó percek nyugalomban, szinte karácsonyi hangulatban peregtek le. Kerkez Milos jó teljesítményt nyújtva végigjátszotta a mérkőzést.

PERCRŐL PERCRE