A Dallas elrontotta Kawhi Leonard visszatérését

Cleveland Cavaliers–Atlanta Hawks 123–114

Ultrahatékony James, mesterlövész Cavs. Látványos, szórakoztató és rendkívül eredményes támadójátékkal jelentkezett a hazai alakulat, amelynek középpontjában természetesen most is LeBron James állt: a négyszeres MVP minimális hibával (11/13 mezőnyből, két eladott labda) hozott egy 25 pontos, 17 gólpasszos dupla-duplát, a Hawks minden védekezése ellen megtalálta a megoldást. Ebben persze segítségére volt az, hogy ihletett napot fogtak ki a dobógépek, Kyle Korver 6/9, Kevin Love és Jose Calderon pedig 4/5-4/5 triplát bombázott be, a Cleveland csapatszinten 20/38-cal (a 20 szezoncsúcs) zárt, összesen pedig 35 gólpasszt (szintén szezoncsúcs) osztott ki – a második negyedtől kezdve uralta a meccset a társaság, volt 24 pont is az előnye, mielőtt a hajrában kozmetikázott ezen az Atlanta. Érdekesség egyébként, hogy bár Dwyane Wade hiányzott, Tristan Thompson visszatért, de a center egyelőre csak hat percet játszott és teljesen üres statisztikai lappal ült le.

Prince játékának lehet örülni. Nem tudta felvenni a kesztyűt ezzel a Cavsszel Mike Budenholzer alakulata, szerinte bármit védekeztek Jamesen, mindig maradt egy üres dobógép a triplavonal mögött, képtelenek voltak megfelelően rotálni, ráadásul a hazaiak rendre meg is találták a legjobb helyzetet. Egy pozitívumot emelhetnek ki ebből az összecsapásból, az pedig a „felépítés alatt álló" Taurean Prince 24 pontos karriercsúcsa, a fiatal játékos 8/10-et dobott mezőnyből, leszedett hét lepattanót és kiosztott hat gólpasszt is, ő volt csapata legjobbja.

A Cavaliers legjobb dobói: James 25/6, Korver 19/18, Love 17/11, Green 17
A Hawks legjobb dobói: Prince 24/6, Bazemore 20/18, Schröder 14/6

Detroit Pistons–Denver Nuggets 84–103

Most van baj. A 0–4-es idegenbeli túra után a GSW elleni hazai vereség is vállalható eredmény volt, most viszont már nincs magyarázat erre a játékra és erre az újabb komoly pofonra a Detroitnál. A támadójáték ismét romokban hevert, Andre Drummond teljesen eltűnt (5 pont, 1/4 mezőnyből, 6 eladott labda), de összességében az egész kezdőcsapat értékelhetetlen produkciót nyújtott – a 84 pont otthon finoman szólva sem megfelelő, de ezt is csak a padról beszálló Galloway-Marjanovics párosnak köszönhették, különben még nagyobb lett volna a különbség. Stan Van Gundy próbált keverni, az említett Marjanovics hamar beszállt és igyekezett kihasználni az ötös poszton meglévő fizikai fölényt, Stanley Johnson közben gyakorlatilag kiesett a rotációból, de igazából semmi sem működött, sima vereséget szenvedtek – most idegenbeli back-to-backet vívnak, mikor állítják meg a zuhanást?

Jól játszott a Nuggets. Ugyan Paul Millsap még hosszú ideig nem lesz bevethető, de Nikola Jokics játékára már most is volt esély, ám a Denvernél úgy döntöttek, hogy adnak neki még egy meccset és megpróbálnak most még nélküle nyerni. Ez sikerült, a kezdőben Plumlee hatalmasat védekezett, Wilson Chandler kiválóan megoldotta a négyes posztot, a padról beszálló Trey Lyles pedig 20 ponttal, 7/7-es mezőnymutatóval jelentkezett, nem volt gond a magasembereknél. A periméter viszont egyszerűen lejátszotta a Detroit kinti sorát, a Barton-Harris kettős 19 gólpasszal és két eladott labdával zárt, ők szervezték a játékot, az elsőszámú pontszerző most Jamal Murray (28 pont, 11/19 mezőnyből) volt és a kezdőcsapat nagyjából huszonöt pontot rakott közé, ennyivel volt jobb a Pistonsnál. A harmadik negyedben végleg el is dőlt a találkozó, itt elérte a különbség a húsz egységet, innentől nem volt miről beszélni, így Michael Malone legénysége fontos idegenbeli sikert jegyzett és a back-to-back második felén már jó esély van rá, hogy Jokics is ott lesz a pályán.

A Pistons legjobb dobói: Galloway 18/15, Marjanovics 14, Jackson 12/3
A Nuggets legjobb dobói: Murray 28/12, Lyles 20/9, Chandler 18/6

New York Knicks–Los Angeles Lakers 113–109 – hosszabbítás után

Porzingis tarthatatlan volt. Ugyan sokan voltak kíváncsiak Lonzo Ball játékára is a Madison Square Gardenben, Kristaps Porzingis gondoskodott róla, hogy őt és csapatát ünnepelje a közönség: 37 ponttal (14/26 mezőnyből, 5/8 tripla), fontos kosarakkal, 11 lepattanóval és 5 blokkal, klasszisteljesítménnyel vezette hosszabbításos győzelemre a New Yorkot. Mellette érdemes kiemelni a Kanter-Beasley párost, valamint a negyedik negyedben és a hosszabbításban óriásit védekező újonc Ntilikinát is, aki ebben az időszakban levette a pályáról Ballt, ezzel nagyon sokat tett a sikerért – a rendes játékidő végét egyébként a Knicks rontotta el és a Lakers egyenlítettt, de a hosszabbításban Beasley villanásai már soknak bizonyultak a vendégek számára. A New York ezzel ismét 50% felett áll és a Netshez „utazik" péntek hajnalban.

Közel járt a Lakers. Két idegenbeli győzelem után most is végig partiban volt a Los Angeles, Lonzo Ball (17 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) három negyeden keresztül kiválóan vezette csapatát és éppen a harmadik játékrészben játszott a legjobban. Ezt követően azonban megkapta a nyakába Ntilikinát, aki ellen csak szenvedett, a negyedik negyedben egyáltalán nem szerzett pontot, a hosszabbításban is csak két büntetőt értékesített – ugyan a rendes játékidő végén Caldwell-Pope támadópattanójával és Kuzma triplájával még egyenlítettek, a túlórában már kevésnek bizonyultak. A húsz megszerzett támadópattanó mindenképpen kiemelendő a részükről és igazából egy kicsit jobb védekezés Porzingisen, vagy még egy olyan playmaker hiányzott, aki képes lett volna lehozni a végjátékot. Most viszont finoman szólva is nehéz időszak következik számukra, mennek Clevelandbe, majd fogadják a Warriorst és a Houstont, de még karácsony előtt el is utaznak a Golden State-hez...

A Knicks legjobb dobói: Porzingis 37/15, Kanter 14, Beasley 13, Ntilikina 13/9
A Lakers legjobb dobói: Caldwell-Pope 24/12, Kuzma 19/9, Ball 17/9

Brooklyn Nets–Washington Wizards 103–98

Crabbe a legjobbkor talált be. Fordulatos meccs volt, de inkább a Nets akarata érvényesült, hiszen a hazaiak nyolc ponttal megnyerték az első negyedet, majd leadták ezt az előnyt, a második félidőben tíz pont feletti fórral vezettek, de ezt is elvesztették, hogy aztán clutch játékokkal mégis hozzák a győzelmet. A mérkőzés legnagyobb dobását Allen Crabbe vállalta magára, aki nem célzott jól, csak 2/13 triplája akadt be addig és az utolsó hat kísérletét elrontotta, de 44 másodperccel a vége előtt, egypontos Wizards-vezetésnél mégis bevágta a lélekölő hármast – erre már nem tudtak válaszolni a vendégek, Beal hibázott, a Brooklyn pedig megnyerte a meccset. A hazaiak kifejezetten hatékony védekezést mutattak be ezen az estén, támadásban pedig szintén mindenki hozzátette a magáét: heten is tíz pont fölé jutottak, Dinwiddie és Hollis-Jefferson dupla-duplázott, a padról pedig LeVert szállt be 16 ponttal és 8 gólpasszal. A gárdában ráadásul egyelőre nem lépett pályára sem Jahlil Okafor, sem Nik Stauskas, az ő bemutatkozásukra még várni kell.

Most már nagyon kellene John Wall. A Wizards vezére ezúttal sem léphetett pályára, nélküle viszont nagyon szenvedett a társaság támadásban: Bradley Beal 33 dobást vállalt el, azaz a vendégcsapat kísérleteinek több, mint a harmadát ő emelte rá, de mindössze 33 százalékkal célzott, többet ártott, mint használt. Az említett Crabbe-tripla után is ő vállalta magára az utolsó dobást, de elhibázta, majd Dinwiddie két büntetője után nem tudták öt másodperc alatt bedobni a labdát, itt ment el számukra végleg ez a meccs – finoman szólva sem kezelték jól a végjátékot, így újabb vereséget szenvedtek. Most nagyon fáradtnak és ötlettelennek tűntek, de lezárták idegenbeli túrájukat és négy hazai mérkőzés következik számukra, itt javíthatnak a mérlegükön.

A Nets legjobb dobói: Hollis-Jefferson 16, LeVert 16/9, Carroll 15/6
A Wizards legjobb dobói: Beal 28, Oubre 12, Porter 11/3

Dallas Mavericks–San Antonio Spurs 95–89

Leonard visszatért, de nem segíthetett. Senkit sem pihentetett Gregg Popovich és végre eljött a pillanat, Kawhi Leonard megkezdhette a 2017–2018-as idényt. Egyelőre azonban még perclimiten volt, az első három negyed első öt-öt percét tölthette a pályán, ennyi idő alatt beszórt 13 pontot és leszedett hat lepattanót, de tehetetlenül nézte végig, ahogy a Mavs megnyeri a meccset a negyedik játékrészben, ekkor már nem küldte vissza őt a pályára edzője. A San Antonio a meccs végére eléggé szétesett, hiába volt magabiztos előnyben a harmadik játékrész során, a záró etapban már csak 28%-kal dobott mezőnyből és támadásban egyébként is csak Rudy Gay volt hatékony opció - egyáltalán nem működött a játék, Gasol pontot sem szerzett, Green és Ginobili pedig megállt egy-egy mezőnykosárnál. A végén ezt azért ki tudta használni a Dallas és megnyerte a meccset, a Spurs utazik tovább a ligaelső Houstonhoz, de hétvégén újra találkozik a Mavsszel.

Most a végét sem rontotta el a Dallas. Az utóbbi találkozókon is jól játszottak Nowitzkiék, de a negyedik negyedeket, végjátékokat mindig elszúrták, így nem tudtak nyerni, ezúttal viszont már ebben sem volt hiba. Az alap természetesen a fegyelmezett csapatvédekezés volt, tökéletesen limitálták a Spurs fegyvereit és bár a harmadik negyedben hat-hét ponttal megléptek a vendégek, a padról beszálló Barea-Powell kettős vezetésével hamar eltüntették ezt a különbséget. A negyedik játékrész már erről a párosról és a Dallasról szólt, négy perccel a vége előtt tíz pont volt a különbség a hazaiak javára és nem rontották el a végét sem – ezzel a védekezéssel bárki ellen lehet esélyük, ezúttal nem a kinti dobásokon múlt, hogy milyen eredményt érnek el. Ugyan még mindig utolsók Nyugaton, de a játékerőt tekintve ez már egyáltalán nincs így, kérdés, hogy ez mire lesz elég holnap hajnalban az Oracle-ben...

A Mavericks legjobb dobói: Barnes 17/3, Ferrell 16/6, Matthews 16/6, Barea 16/6
A Spurs legjobb dobói: Aldridge 23, Gay 21/6, Leonard 13/3

Minnesota Timberwolves–Philadephia 76ers 112–118 – hosszabbítás után

Simmons gyengélkedése is belefért. Ezúttal nem a Philly újoncáról szólt a találkozó, a negyedik negyedben szerezte meg első pontjait és végül hét egységgel zárt, nyolc gólpasszára jutott hét eladott labda, finoman szólva sem villogott. Megtette ezt viszont helyette más, a visszatérő Joel Embiid (28 pont, 12 lepattanó, 8 gólpassz) parádézott, J. J. Redick is beszórt 26 pontot és még az is belefért, hogy Simmons gyengéje, illetve Covington hiánya mellett szezoncsúcsot jelentő 26 labdát adjon el a gárda. A Sixers egyébként szinte végig futott ellenfele után, de a hajrában sikerült fölénybe kerülnie: jött egy clutch tripla Sarictól, Simmons egymás után kétszer is betalált, majd Embiid két büntetővel hosszabbításra mentett, hogy aztán ott egymaga beszórjon hét pontot és győzelemre vezesse csapatát. Az együttes négy vereség után nyert, ráadásul idegenben, most Oklahoma Cityben ismételheti ezt meg.

Elfáradt a Minnesota. Tom Thibodeau ezúttal is hű maradt önmagához, a hosszabbítás és a szoros küzdelem ellenére csak három cserejátékost használt és lehúzta a bőrt a kezdőkről, Towns 48, Butler 46 percet töltött parketten, pedig az egyértelműen látszott rajtuk, hogy elfáradtak. Hiába vezetett a hazai csapat gyakorlatilag végig néhány ponttal, a rendes játékidő végén már nem tudták megállítani a Phillyt, három perc alatt kaptak 16 pontot, majd a hosszabbítás elején rögtön egy 8–2-es futást, innen pedig már nem tudtak felállni. Hiába vállalt sokat (38 pont, 15/33 mezőnyből) Butler, hiába védekeztek jól Simmonson és hiába volt sokáig a kezükben a találkozó, mégis vereséget szenvedtek, ebben pedig most vastagon benne van Thibodeau is.

A Timberwolves legjobb dobói: Butler 38/9, Wiggins 20/3, Towns 19
A 76ers legjobb dobói: Embiid 28/3, Redick 26/9, Holmes 15/3

Sacramento Kings–Phoenix Suns 99–92

A végén döntött Randolph és a Kings. Alacsony színvonalú meccset játszottak a felek, támadásban egyik csapat sem találta a ritmust, kiegyensúlyozottan senki nem tudott pontokat szerezni, akinek éppen volt egymás után két-három jó megoldása, az volt előnyben. Hat perccel a vége előtt azonban valami megváltozott, Zach Randolph egymaga beszórt gyorsan nyolc pontot, a Sacramento produkált egy 13–0-s futást és ezzel meg is nyerte a találkozót, a Sunsban nem volt elég erő ahhoz, hogy válaszolni tudjon. A hazaiaknál az említett Randolph (17 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) mellett Buddy Hield és a visszatérő George Hill játéka említhető a pozitív oldalon, ezzel az együttes az utóbbi tíz meccséből az ötödiket húzta be, így készülhet a minnesotai fellépésre.

Booker nélkül gyenge ez a Suns. Pontkirálya kiesése óta 0–3-ra áll a Phoenix, ezúttal sem volt megbízható opció támadásban, Warren 18 pontjához 24 mezőnykísérlet kellett, Josh Jackson 3/14-et dobott, Troy Daniels triplái sem ültek, nem tudtak mihez/kihez nyúlni. Az utóbbi tizenegy találkozójukból a kilencediket bukták el, éppen a Kings előzte meg őket és már csak fél meccsel vannak a nyugati sereghajtó Dallas előtt.

A Kings legjobb dobói: Hill 18/6, Randolph 17, Hield 14/6
A Suns legjobb dobói: Warren 18, James 17/3, Ulis 10