Charlotte Hornets–Houston Rockets 123–99
Sima volt. Nem hagyott sok kérdést ezen a mérkőzésen a Hornets, a társaság egy félidő alatt 14 pontos előnyt épített fel, majd a harmadik negyedben végleg eldöntötte a küzdelmet és 28-cal is vezetett, mielőtt a végét elengedte. James Borrego vezetőedző szerint az volt a céljuk, hogy 100 pont alatt tartsák a Houstont, így most nagyon kapartak védekezésben, ebből pedig megvolt a megfelelő ritmus támadásban is annak ellenére, hogy Bridgesre és Washingtonra nem számíthattak. Az első félidőben főleg Mason Plumlee-t (15 pont, 9 lepattanó, 7/7 mezőnyből, 3 gólpassz, 2 labdaszerzés, 3 blokk) lehetett kiemelni, aztán a harmadik negyedben 14 ponttal és négy triplával jelentkezett Terry Rozier, aki végül 27 pontig, 5 gólpasszig és 7/12 hármasig jutott alig 27 perc alatt - a negyedik negyedben már nem játszottak a kezdők, a 30 perces határt senki sem lépte túl. Rozier elöl-hátul remekelt, de összesen hatan dobtak náluk két számjegyűt, csapatszinten 53%-kal céloztak mezőnyből és 44%-kal süllyesztettek el 18 triplát, a 33 gólpassz már csak ráadás - remek játékkal újra 50% fölé javították a mérlegüket, következőleg Indianába látogatnak.
Süllyed a Rockets. Hétből hatodszor kapott ki a Houston, amelynél Green, Porter Jr., Tate, Mathews, Martin és Augustin sem léphetett pályára, de Stephen Silas vezetőedző nem fogta erre a vereséget. Szerinte nem játszottak elég keményen, illetve a Charlotte nagyon jó kosárlabdát mutatott be, hamar hátrányba kerültek és nem tudtak változtatni a meccs ritmusán. Végül alig 41%-kal dobtak mezőnyből és több eladott labdájuk volt, mint gólpasszuk, de ők sem erőltették túl a kezdőket, amikor látták, hogy ezen az estén nincs esély a nagyon koncentráltan és motiváltan játszó Hornets ellen: csak Brooks érte el a 30 perces határt, a többi alapember 22-26 között játszott. A remek szériájuk óta visszasüllyedtek a korábbi szintjükre, most már két meccs hátránnyal utolsók Nyugaton, ezzel viszont lezárták ötmeccses idegenbeli túrájukat és a következő hét találkozójukból ötöt is otthon játszhatnak majd.
A Hornets legjobb dobói: Rozier 27/21, Oubre Jr. 18/3, Ball 16/12, McDaniels 16/6
A Rockets legjobb dobói: Queen 17/12, Gordon 16/9, Wood 16/6
Atlanta Hawks–Chicago Bulls 118–130
Jobb volt a Bulls. Továbbra is nagy formában van a Chicago, amely már sorozatban negyedik győzelmét húzta be és az sem hátráltatta, hogy a back-to-back második felén kellett pályára lépnie. Az első negyedben kicsit még akadozott a gépezet és az Atlanta vezetett, de aztán a másodikban emeltek a tempón a vendégek, 46-46-nál egyenlítettek, majd fordítottak is, elmentek 11 ponttal és végül 69-63-ra vezettek a nagyszünetben - DeMar DeRozan és Zach LaVine 44 pontot jegyzett eddig, ők azt csináltak, amit akartak. A folytatásban aztán Nik Vucsevics is felnőtt melléjük, egymaga 19 egységet dobott a fordulás után, így sikerült 16 pontos, megnyugtatónak tűnő előnyt felépíteniük, de a Hawks azért nem adta fel és a záró etapban többször is erősen közelített - 108-105-nél járt a legközelebb a hazai alakulat, de ott Vucsevics back-to-back tripláival stabilizálta magát a Bulls és többször nem ingott meg a hátralévő időben. DeRozan végül 35 ponttal, 10 gólpasszal és 14/20 jó dobással, LaVIne 30 ponttal, 9 gólpasszal és 5/8 triplával, Vucsevics pedig 24 ponttal, 17 lepattanóval, 6 gólpasszal és 4 blokkal zárt, ez a Nagy Hármas tarthatatlan volt ezen az estén, így 21-10-zel tartják a keleti második helyüket.
Young visszatért. Másfél órával a feldobás előtt szabadult a karanténból Trae Young, aki ilyen hirtelen beugorva is azonnal hozzá tudott tenni, hiszen 29 ponttal és 9 gólpasszal zárt, illetve azonnal játszott 40 percet, de ez sem volt elég a továbbra is erősen tartalékos, sok kulcsembert nélkülöző hazaiaknak a bravúrhoz. Young mellett a negyedik negyedben nagy hármasokat bedobáló Cam Reddish (33 pont, 8/13 tripla) is dicséretet érdemel, de a chicagói támadógépezettel nem tudtak mit kezdeni, az egyébként is pocsék védekezésük esélytelennek bizonyult, túldobni pedig egy fél keretre való jó játékos nélkül természetesen szintén nem sikerült ellenfelüket. Ezzel már sorozatban nyolcadik (!) hazai vereségüket könyvelhették el, ami szörnyű teljesítmény. most viszont egy hatmeccses idegenbeli túrára indulnak, legközelebb január 13-án játszhatnak otthon.
A Hawks legjobb dobói: Reddish 33/24, Young 29/3, Bogdanovics 20/12
A Bulls legjobb dobói: DeRozan 35/6, LaVine 30/15, Vucsevics 24/12
Minnesota Timberwolves–Boston Celtics 108–103
A Wolves cseréi voltak jobbak. Mindkét oldalon rengetegen hiányoztak a koronavírus miatt, de a Minnesota talán azért volt még nehezebb helyzetben, mert konkrétan a kerete legeleje, a legjobbjai dőltek ki - Karl-Anthony Towns, Anthony Edwards, D'Angelo Russell, Patrick Beverley és Jarred Vanderbilt révén gyakorlatilag a komplett kezdőt elvesztették. A cserék azonban nagyot játszottak, Jaylen Nowell 29 pontot és 6/9 triplát szórt, Nathan Knight 20 ponttal, 11 lepattanóval és 4 gólpasszal dupla-duplázott, Jordan McLaughlin 10 gólpasszt osztott szét, de McDaniels, Beasley és a 10 napos szerződéssel a ligába visszatérő Greg Monroe (11 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz, 25 perc) is tíz pont fölé jutott. A Bostonnál az utolsó pillanatban esett ki Jayson Tatum és nem játszhatott Marcus Smart sem, így hiába maradt Jaylen Brown (26 pont, 10 lepattanó), hiába lehetett ott a parketten Al Horford (16 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz) és hiába hozott 24-8-6-ot Payton Pritchard, így is nagyon gyenge támadójátékot mutattak be. Ime Udoka, a vendégek vezetőedzője úgy értékelt, hogy ez az egyik legrosszabb vereségük idén, mert az ellenfél legalább olyan tartalékos volt, mint ők, mégis jobban akarta a győzelmet - Chris Finch a hazaiak részéről pedig természetesen dicsérte a cseréket, bár hozzátette, hogy őt nem lepték meg a jó játékkal, számított rá...
A végén fordított a Minny. A nagyszünetben még a Boston vezetett 11 ponttal, aztán a harmadik-negyedik negyed már a Wolvesé volt, összesen 16 egységgel múlták felül ellenfelüket a fordulást követően a hazaiak. A záró etapot még mindig a Celtics kezdhette előnyből, de nem egészen négy perc alatt egy 14-2-t rohant ott a Minny és onnantól kézben tartotta a dolgokat, 7-10 pontos előnyben játszhatott és igazából nem forgott veszélyben a sikere. A Celtics a végén kicsit kozmetikázott az eredményen, de összességében a 37%-os mezőnymutatóval nem ment sokra a társaság, a második félidőben már egyértelműen a Wolves akarata érvényesült, úgyhogy a Boston egy lépéssel a keleti középmezőny közepétől is leszakadt, 16-18-cal kilencedik a konferenciában.
A Timberwolves legjobb dobói: Nowell 29/18, Knight 20/6, McDaniels 17/6
A Celtics legjobb dobói: Brown 26/6, Pritchard 24/15, Horford 16/12
San Antonio Spurs–Utah Jazz 104–110
Mitchell nélkül is magabiztos volt a Jazz. Házi pontkirálya hiányában is remekül játszott az utóbbi meccseken kicsit talán akadozó Utah, amely természetesen Joe Inglest tette a kezdőbe, aki elöl-hátul remekül illeszkedett a gépezetbe és jól működött vele a csapat. Az alapot a nagyszerű védekezés adta meg, felkészültek a Spurs betörés-kiosztásos játékából és szépen limitálták White-ékat, a nagyszünetben így kereken tíz ponttal jártak előrébb, a harmadik negyedben végig 11-16 ponttal vezettek, majd a záró etapban is tükörsimán kontrollálták a dolgokat - a Spurs csak a legvégén, az utolsó percben jött be újra tíz pont alá az első félidő után, úgyhogy nem tudott veszélyt jelenteni a vendégcsapatra. A Jazz mezőnyből nem dobott igazán jól, viszont a parádés védekezésre építve így is sakkban tartotta a San Antoniót és a kiharcolt büntetők 30-9-es (!) aránya óriási különbséget eredményezett - ezzel már sorozatban negyedszer nyertek és két meccsre megközelítették a Sunst.
Ez már más szint volt. A back-to-back második felén, fáradtabban lépett pályára a Spurs, de amíg előző este a tartalékos kerettel kiálló Detroit ellen közel 50 ponttal nyert az együttes, a Jazz ellen mit sem láttunk abból a könnyed, domináns játékból. Most is próbálták járatni a labdát és lejátszani a figuráikat, de sokat faultoltak, elbukták a lepattanózást és végig csak futottak az eredmény után, egyszer sem tudtak olyan rohamot összerakni, amellyel megtörték volna a Utah lendületét. Dejounte Murray hiányában Derrick White próbálta a vállára venni a társaságot, 21 ponttal és 8 gólpasszal húzta övéit, vele a parketten egyébként +3-ban is voltak a hazaiak, de ez sem volt elég, a Jazz egy fokkal most egyértelműen jobbnak bizonyult. Az alapvetően hetek óta jó formában lévő Spurs maradt tizedik Nyugaton, de a játéka alapján feljebb lenne a helye - most fogadja a Miamit, aztán elmegy egy hétmeccses idegenbeli túrára, ott azért kiderül, hogy valójában mennyire stabilak Vassellék.
A Spurs legjobb dobói: White 21/9, McDermott 17/9, Johnson 13/3, Vassell 13/3
A Jazz legjobb dobói: Clarkson 23/6, Bogdanovic 19/3, Ingles 17/12
Phoenix Suns–Memphis Grizzlies 113–114
Ja Morant dobása döntött. A back-to-backet játszó vendégek végig nagyon magabiztosak voltak a liga egyik legjobb csapatának otthonában, a szoros első negyed után a másodikban ráléptek a gázra és 12 pontos előnyt építettek ki a nagyszünetig, amit a harmadik játékrészben olyannyira megtartottak, hogy tovább növeltek - volt közte 18 is, de a záró etapot még mindig 14 pontos fórral kezdhették meg. Itt aztán sebességet váltott a Suns, elkezdett közelíteni, öt és fél perccel később már csak egy labdányi volt a távolság a felek között, de a Grizzlies meg tudott újulni, kicsit ismét meglógott és úgy tűnt, hogy visszaverte a támadást. A Phoenix aztán az utolsó percben összeszedte minden erejét, Paul 2+1-ével, labdaszerzésével, majd Bridges kettesével, végül öt másodperccel az órán Devin Booker óriási triplájával mégis megfordította a meccset - egy 9-2-t futottak a hazaiak a mérkőzés legfontosabb időszakában. Az az öt másodperc azonban még ott volt az órán, a Memphisnek volt lehetősége megnyerni a mérkőzést, a labdát pedig Ja Morant kapta, aki kihasználta a Paul-Bridges páros pillanatnyi bizonytalanságát, elindult a gyűrű felé, majd két védő felett egy elképesztően akrobatikus "ziccert" küldött a gyűrűbe - 0,5 másodperc maradt, itt a vége, utolsó pillanatos Morant-kosárral ellopta a győzelmet a Memphis.
Megfogyatkozott a Suns. Az utóbbi meccseken gyakorlatilag teljes kerettel dolgozhatott a Phoenix, erre az estére azonban már náluk is beütött a koronavírus, Deandre Ayton és Jae Crowder révén két meghatározó kezdőt, Monty Williamsszel pedig a vezetőedzőjüket is nélkülözniük kellett. Így azért rövidült a rotáció, kicsit megborultak a szerepek és minden bizonnyal ennek is része volt abban, hogy a 30 pontos Devin Booker teljesítményét leszámítva nem annyira működött most a játékuk - közben 50% feletti dobóteljesítményt engedtek a Memphisnek, a lepattanózást 50-35-re vesztették el, a festékben pedig 62-46-ra maradtak alul. A vendégeknél viszont Morant (33 pont, 14/25 mezőnyből) és Desmond Bane (32 pontos karriercsúcs, 6/11 tripla) is nagyot játszott és a 13 pontos, 16 lepattanós Steven Adams is nagyon jól nézett ki JaVale McGee-vel szemben, úgyhogy összességében jobb volt a Grizzlies, bár a végén a szerencsére is szüksége volt a bravúrhoz - a Suns így egy meccs hátrányba került a Golden State-hez képest, a Memphis pedig nagyon simán tartja a negyedik helyét Nyugaton.
A Suns legjobb dobói: Booker 30/9, Johnson 19/12, Smith 15/6, Payne 15/3
A Grizzlies legjobb dobói: Morant 33/9, Bane 32/18, Adams 13
Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 117–132
Sokkal jobb volt a Dallas. Mindkét csapat nagyon tartalékos felállásban lépett pályára, de a Mavs már meccsek óta bizonyítja, hogy ebben az összetételben is képes remek teljesítményekre, míg a Portland számára új volt még ez a feladat. A texasiak végig irányították a találkozót, az első félidő végén már 19 pont volt az előnyük, a fordulás után pedig kényelmesen, könnyedén menedzselték a különbséget és vezettek már 29 egységgel is, mielőtt a végén hátradőltek és közelebb engedték a Blazerst. Kristaps Porzingis (34 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 2 blokk) azt csinált, amit akart, de mellette Dwight Powell (22 pont, 9/11 mezőnyből) is nagyon hatékonyan dolgozott, a két magasember remeklése (és fejenként egy szezoncsúcsa) megalapozta a Mavs sikerét - Brunson és Finney-Smith is jól mozgott, a padról Knight és Green szállt be remekül, csapatszinten 57%-kal dobtak mezőnyből és 38 gólpasszt osztottak szét, abszolút gálameccset játszottak. Jason Kidd vezetőedző nagyon elégedett csapata mostanában mutatott produkciójával és azt mondta, hogy ezek alapján nagyon kemény döntéseket kell majd meghozni, amikor mindenki hadra fogható lesz.
Csak asszisztált a Portland. A Blazers nem tudott hozzászólni ehhez az estéhez, heten kerültek a koronavírus-protokoll alá a játékosok közül, plusz Chauncey Billups vezetőedző is ugyanilyen okból hiányzott, CJ McCollumra sérülés miatt nem számíthatnak még mindig, úgyhogy hiába volt ott a parketten és dobott 26 pontot Damian Lillard, esélyük sem volt. A védekezésük teljességgel érvénytelen volt ismét, támadásban nyilvánvalóan csak keresték önmagukat ezzel a kerettel, így végig komoly hátrányban játszottak és maximum a tisztes helytállást célozhatták meg. Ezzel továbbra is a playin-vonal alatt foglalnak helyet Nyugaton és ha nem találnak megoldásokat, akkor nem hogy nem jutnak felfelé, de még az OKC, a Pels, vagy a Kings is átugorhatja őket...
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 26/9, Little 20/6, N. Powell 15/3
A Mavericks legjobb dobói: Porzingis 34/9, D. Powell 22/3, Knight 18/6
Los Angeles Clippers–Brooklyn Nets 108–124
Harden oktatott, könnyedén nyert a Nets. A vendégek a karanténból kirobbanva a második meccsükön is remek teljesítményt nyújtottak több kulcsemberük nélkül is, ráadásul most egy fáradtabb, még leharcoltabb ellenféllel találták magukat szemben. James Harden nem bízta a véletlenre a dolgot, a Brooklyn karmestere 39 ponttal és 15 gólpasszal szedte ízekre a Clipperst, 15/25 dobása beesett, leszedett 8 lepattanót is, korábbi MVP-önmagát idézve egy személyben jelentett ellenállhatatlan támadójátékot. Mellette azért többen is ficánkoltak, Patty Mills bedobott 6/13 triplát, Nic Claxton 8/9 jó dobással és 3 blokkal jelentkezett, DeAndre' Bembry 6/7-et dobott mezőnyből, Blake Griffin pedig egy-egy megmozdulásával emlékeztette a Clippers szurkolóit, hogy milyen is volt az, amikor még az ő mezükben repkedett ebben a csarnokban. A Nets összességében egy félidő alatt eldöntötte az érdemi kérdéseket, a nagyszünetben meglévő 16 pontos előnyt kényelmesen kezelgette a folytatásban, volt már közte 22 is, egy pillanatig sem forgott veszélyben a vendégek újabb sikere. Steve Nash alakulata így 23-9-re javult, másfél meccs előnnyel vezeti Keletet, ligaszinten pedig a negyedik legjobb mérleggel várhatja a következő három, otthon lejátszandó meccsét.
Nem tudott többet a Clippers. Leonard mellett George, Batum és Jackson nélkül, egy back-to-back második felén nem várhattunk ennél jobb támadójátékot a hazaiaktól és bár Marcus Morris visszatért, egyúttal dobott is 24 pontot, de védekezésben, fizikalitásban sem volt képes többre a megtépázott, fáradt keret. Továbbra sincs komoly playmakerük, labdakezelőjük, aki működtetné a rendszert, a 38%-os mezőnymutató elég beszédes, közben pedig Harden olyan ihletett napot fogott ki a túloldalon, hogy a Brooklyn 57%-kal dobott, így végképp nem lehetett esélyük Zubacéknak. A jó lepattanózással és a kevesebb eladott labdával kicsit kozmetikáztak, de ez csak a totális kiütés elkerülésére volt elég, úgyhogy 17-17-tel várják a szebb jövőt, ami egy három meccsből álló keleti túra képében érkezik...
A Clippers legjobb dobói: Morris 24/12, Bledsoe 15/9, Johnson 15/6
A Nets legjobb dobói: Harden 39/12, Claxton 18, Mills 18/18
NBA, ALAPSZAKASZ
Charlotte Hornets–Houston Rockets 123–99
Atlanta Hawks–Chicago Bulls 118–130
Minnesota Timberwolves–Boston Celtics 108–103
San Antonio Spurs–Utah Jazz 104–110
Phoenix Suns–Memphis Grizzlies 113–114
Portland Trail Blazers–Dallas Mavericks 117–132
Los Angeles Clippers–Brooklyn Nets 108–124