James tripla duplája után bajnok a Miami

Egyik edző sem változtatott korábban megszokott felállásán, így a szokásos kezdőötösökkel lépett pályára mindkét fél. A meccs fő csapásiránya már az első negyedben kiütközött, hiszen az első négy és fél percet leszámítva végig a Miami vezetett. Mike Miller két hármasa után két perccel a negyed vége előtt már kilenc egység is volt a különbség (28–19), de a negyed végére sikerült visszajönnie valamelyest a vendégeknek, így az állás 31–26 volt 12 perc játék után.

Az egyik oldalon igazi csapatjátékot láthattunk, hiszen öt perc sem kellett hozzá, hogy minden kezdő pontot dobjon, a negyed végén pedig James 7 ponttal volt a legeredményesebb Wade 4-gyel viszont csak a negyedik helyen állt. A túloldalon a szokásos kettős hozta magát, Durant 9 pontjához Westbrook tette hozzá a magát 8-át, a többiek csak elvétve szereztek pontot.

A második felvonás elején még kapaszkodott a Thunder Westbrook 2+1-e és Fisher triplája után, ám ezt követően hat és fél percig mindössze egy Fisher kettest és két Harden büntetőt sikerül beírni a nevük mellé, így négy és fél perccel a nagyszünet előtt nem kevesebb, mint 17 pontos fórban volt már a hazai együttes, itt tűnt úgy először, hogy vége is lehet a meccsnek. Az Oklahoma azonban nem adta fel és előbb Harden pörgette fel őket pár büntetővel, majd Durant vezetésével elkezdtek visszakapaszkodni, a félidőben 10 volt közte még (59–49). A negyed első két harmadában bemutatott blokkolás a teljes vendég gárdát elérte, gyakorlatilag senki nem volt, aki feljebb tudott volna lépni, míg a Heatnél tovább folytatódott az önzetlen játék és a magas szintű teljesítmény mindenkitől, kivétel nélkül.

Fordulás után azonban tovább zárkózott a Thunder és pillanatok alatt feljöttek öt pontra (54–59). Durantnek ebben a szakaszban akadt legalább segítője (Serge Ibaka) és ez meg is látszódott az eredményen. Hullámzott ezután a különbség, négy és fél perc játékot követően még mindig ott lógott ellenfele nyakán az OKC, amikor Erik Spoelstra időt kért 69–62-nél is itt valami nagyon megváltozott. A következő négy és fél percben ugyanis egy 19-1-es futás érkezett Wade-éktől és három perccel az utolsó negyed előtt 88–63 volt az állás, ekkor már nagyjából sejteni lehetett, hogy bajnokavatás következik. A Heat nem tudott hibázni, bedobtak minden hármast, minden 2+1-et, gyakorlatilag felborult a pálya ebben a szakaszban és újfent nem nagyon lehet kiemelni egy embert, hiszen a támadások állandó motorja, James mellett ekkor Bosh is kiemelkedő volt a befejezéseknél. Durant és Westbrook ugyan próbálkoztak, de ekkor már hitehagyottnak tűnt a fiatal Oklahoma és megint elővették az egyéni játékot, mindenki csak egy-egyezett, ez pedig nem vezetett, nem vezethetett eredményre. Nem is nagyon változott a különbség, 95–71-gyel fordultak az utolsó negyedre.

A záró felvonás már örömjátékot hozott a hazai oldalon, míg fölösleges szenvedést a másikon. A Thunder nagyjából öt perccel a vége előtt adta fel teljesen, mikor Duranték lejöttek a pályáról és bekerültek az aktív rotáción kívül esők, míg a Heatnél ugyanez a pillanat három perccel a lefújás előtt érkezett el. Hogy a pályán mi történt a végén, arra talán senki nem emlékszik, mert a lényeg a kispadokon történt. James és Wade önfeledten ünnepeltették magukat, egymást és a csapatot, míg Westbrook előbb vigasztalhatatlannak tűnt, aztán viszont ő volt az, akinek volt mindenkihez egy-két jó szava, akin látta, hogy jobban a padlón van.

A gratulációkat követően David Stern bejelentette, hogy a nagydöntő MVP-jét LeBron Jamesnek hívják, a bajnok pedig a Miami Heat!