Didier Drogba őszinte vallomása: El akarok menni a Chelsea-ből

A „kékekkel” két bajnoki címet szerző szakember viszonya a tavalyi szezonban kezdett el megromlani a mindenható tulajdonossal, Roman Abramoviccsal, méghozzá az aranylabdás Andrij Sevcsenko érkezését követően. Az ukrán ugyanis nem volt jó formában és a csapat szerkezetébe sem nagyon illet bele, ám mint a tulajdonos jóbarátja, többször követelt magának helyet a csapatban, mint azt Mourinho szakmailag indokoltnak tartotta volna.

A feszültség végig a felszín alatt maradt, de a bajnoki ezüstérem után már bizonyossá vált: olyan sok türelem már nincs Mourinho irányában, mint volt korábban.

A 2007-2008-s szezont a vártnál gyengébben kezdte a Chelsea, meglepő vereségek és pontvesztések a bajnokságban, majd az i-re a pontot első BL-csoportmérkőzésük tette fel, amelyen hazai pályán nem bírtak és csupán 1-1-re végeztek a norvég Rosenborggal. Másnap már nem Mourinho volt a gárda szakmai munkájának elsőszámú vezetője.

Érkezett helyére az izraeli Avram Grant, akit szakmai körökben és minden bizonnyal az öltözőben is fenntartással fogadtak, lévén nem egy Európa szerte elismert szaktekintély. Sokkal inkább Abramovics bizalmasa. A szakmai háttér megerősítésére időközben a holland Henk ten Cate is a Stamford Birdge-re szerződött, de Drogbát ez sem téríti el távozási szándékától, nem adott nyugalmat az elefántcsontparti támadónak.

„Komoly károk keletkeztek az öltözőben, mert mi már tudjuk, mi történt és miért kellett távoznia Mourinhónak” - nyilatkozta cseppet sem félreérthetően Drogba, aki megkönnyezte az öltözőben a portugál tréner távozásának hírét.

„Senki nem tud megállítani abban, hogy most azonnal távozzak a klubtól - folytatta a támadó, akit a londoni klub történetének eddigi legveszélyesebb csatáraként tarthatunk nyilván.

Drogbát 2004 júliusában 24 millió angol fontért vásárolta meg a Chelsea a francia Marseille-től, de nehezen ment a beilleszkedés. Mourinho azonban türelmes volt és bízott a támadóban, aki viszont önmagában már kevésbé: többször is megtörten nyilatkozott és nem túl jó választásnak nevezte Londonba történő szerződését.

Az idő azonban Mourinhót igazolta és nem Drogbát. A 2006-2007-s szezonban harminc gólt lőtt, erre húsz éve nem volt képes egyetlen más Chelsea-játékos sem. A Ligakupa döntőjében az Arsenalt 2-1, az FA-kupa fináléjában a Manchester Unitedet 1-0-ra verte a Chelsea, amelynek mindhárom gólját Drogba szerezte, döntő érdemeket szerezve ezzel a két sikerből.

„Attól a naptól kezdve, hogy megérkeztem, el akarom hagyni a Chelsea-t és ez így volt minden nyáron - mondta a támadó, akiből most aztán duplán kitört az őszinte.

A támadó szakmai kihívását az sem legyezgeti, hogy a londoniak Ronaldinhónak és Kakának udvarolnak igen erőteljesen. Tehát akár a közeljövőben már a két brazil zsenitől is kaphatná a labdákat, ha kicsit türelmesebb lenne. De mindenek előtt nem nyilatkozna olyanokat, amelyek után a közös munka Granttal és Abramoviccsal nemhogy nehézzé, hanem egyenesen lehetetlenné válik számára.

Drogbát azonban 2010-ig szerződés köti a Chelsea-hez, nem aprópénzért adnának engedélyt a távozására, bár azt a klubvezetők is minden bizonnyal beismerik: kényszerrel pályára küldeni és játszatni nem lehet senkit, mert abban kevés köszönet lenne. Mint ahogy egy klasszist a lelátóra ültetni, és ezért mesést fizetést adni számára meg puszta pénzkidobás.

Drogbát több európai élklub, így a Real Madrid, a Barcelona, az AC Milan és az Internazionale is a soraiban tudná, de volt együttese, a Marseille is szívesen foglalkoztatná. A támadó nyilatkozata után minden bizonnyal beindulnak a gépezetek, az érintett menedzserek nem igen engedhetik meg maguknak az elkövetkezendő időszakban, hogy kikapcsolják telefonjukat vagy elérhetetlenek legyenek, még akkor sem, ha legkorábban januárban nyit meg újra hivatalosan az átigazolási piac.