Az MU-é a legnagyobb, az Arsenalé a legfiatalabb: körút, 51 stadionfotóval!

Angliában nagyon szeretik a futballt. Az előző szezon Premier League-mérkőzéseit átlagban 35 283 néző tekintette meg a helyszíneken, és a futball-ligák közül mindössze a Bundesliga előzi meg e tekintetben az angol élvonalat. Igazából az első hely megszerzése sem lenne elérhetetlen feladat az angolok számára, csak hát az 1989-es Hillsborough-tragédia és az azt követő Taylor-jelentés hatása még mindig rányomja a bélyegét az átlagnézőszámra.

A több mint húsz évvel ezelőtti, 96 halálos áldozatot követelő szörnyűség után kötelezően át kellett építeni a stadionokat. Az 1994–1995-ös szezontól kezdve már nem voltak a szektorok előtti rácsok, és előírták, hogy kizárólag ülőhely lehet az arénákban. Az utóbbi határozat miatt a befogadóképesség természetesen csökkent, s egyértelmű volt, hogy a nagyobb rangadókra se mehetnek ki többen, mint ahányan elférnek a létesítményben. Az 1935-ös Chelsea–Arsenal meccsen például majdnem 90 ezren voltak kint a Stamford Bridge-en, míg most ez nyilván elképzelhetetlen lenne a 41 841 néző befogadására alkalmas helyszínen.

Ami a következő szezont illeti, minden bizonnyal telt ház
(20 532 néző) lesz a Liberty Stadiumban, a Swansea City első hazai mérkőzésén. A walesi csapat fennállása során először szerepelhet az angol élvonalban, s mutathatja meg ezáltal a stadionját, amely az 52. aréna lesz az első osztályban, amelyben hazai mérkőzést rendeznek. A már a bevezetőben említett ékszerdoboz kifejezés tökéletesen illik az újonc otthonára, a létesítmény alkalmas a futball mellett hangversenyek megrendezésére, valamint az épület kiváló konferenciahelyszín is. A stadion a Loftus Road után a második legkisebb helyszín lesz a PL következő kiírásában.

A 2003-ban átadott létesítmény azonban nem a legújabb a Premier League-ben. A legfiatalabb jelzőt az Arsenal impozáns arénája, az Emirates érdemli ki, amely potom 390 millió fontból épült föl (ebben benne foglaltatik a stadionnal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztésének összege is). A minden igényt kielégítő létesítményt 2006-ban adták át, s az addig az „ágyúsokat” szolgáló, alig több mint 38 ezer néző befogadására képes Highbury szerepét vette át. Az Emirates ezzel szemben több mint 60 ezer férőhelyes, amivel a második a Manchester United legendás arénája mögött.

Az Old Traffordon 1910 óta rendezik az MU hazai mérkőzéseit, és csak a II. világháború német bombái okozta károsodás miatt kellett ideiglenesen, 1941–1949-ig más otthonba (a Maine Roadra...) költöznie a csapatnak. Az „álmok színházában”
75 797-en foglalhatnak helyet egy mérkőzésen, s rendre meg is telik az aréna, ami persze nem csoda a klub sikereit ismerve.

A számok – és a stadionok – magukért beszélnek, induljon a virtuális Premier League-túra (s ezzel szezonbeharangozónk második része) 51 stadionfotóval!