A Diego Costa: a háború művészete (Diego Costa: The Art Of War) című könyvet egy spanyol újságíró, Fran Guillén írta. A szerző rengeteg korábbi csapattárssal, baráttal, edzővel beszélgetve próbálta megismerni minél alaposabban azt a történetet, hogyan lett Diego Costa tinédzserkorú sofőrből Európa elismert gólvágója, és milyen ember valójában a futball egyik legmegosztóbb személyisége.
Gyermekkor
Diego Costa úgy találkozott a labdarúgással, hogy egy hallás- és beszédsérült barátját kísérte el rendszeresen edzésre, és segített neki kommunikálni az edzővel. A mester ezt ellenezte, de Costa kitartott barátja mellett. Ő maga 16 évesen kezdett el futballozni, a Sao Paulo állambeli Barcelona Esportivo Capela együttesénél.
Európai kaland: Portugália, majd Spanyolország
Diego Costa a Braga színeiben kezdte meg pályafutását Európában, majd kölcsönjáték, az Atlético Madrid és kölcsönben újra a Braga következett.
„Már az elejétől kezdve hatalmas önbizalma volt, már-már túl sok. Mindig üvöltette a zenéjét. Tíz évvel voltam idősebb nála, de négy nap sem kellett neki ahhoz, hogy kikergessen a világból” – mondta Dani Mallo, a Braga korábbi kapusa.
2007–2008: kölcsönben a Celta Vigónál
„Emlékszem, milyen szenvedéllyel űzte a futballt. Az edzés nem volt neki elég, még este tizenegykor is az egyetemi pályákon focizott. Mondtam is neki, hogy ezt nem fogja bírni” – Eugenio González, korábbi csapattárs.
2008–2009: kölcsönben az Albaceténél
„Érte néhány meglepetés Costát, amikor megérkezett. Először is fogalma sem volt arról, hogy Albacete nem a tengerparton van, továbbá azt hitte, hogy ez sokkal jobb csapat” – Maximo Hernández, az Albacete sportigazgatója.
Túl hangos pornó, a barátokkal
Az Albaceténél töltött időszakból egy egészen bizarr történet is előkerült. Diego Costa állítólag gyakran rendezett baráti összejöveteleket otthonában, ahol sütögetés közben pornófilmeket néztek a haverjaival. Hangosan. Annyira hangosan, hogy egyszer a szomszéd is átment szólni miatta.
„Mi a probléma? Nem szereti a szexet?” – kérdezett vissza ártatlan szemekkel a futballista.
Tragédia a kiskedvenccel
Paulo Assuncao, egy korábbi madridi klubtárs mesélte el azt a történetet, mikor Diego Costa véletlenül elütötte a saját yorkshire terrierjét. A háza udvarán parkolt éppen, nem látta az őt üdvözölni igyekvő kutyust, és áttolatott szegényen. A csapattárs elmondása szerint egy hónapig depressziós volt, nagyon nehezen dolgozta fel a történteket.
Kiállt az igazság mellett
„Az Albacete vezetősége nehéz anyagi szituációban úgy döntött, hogy kifizeti a futballistákat, de a stáb tagjait nem. Diego Costa tüntetni kezdett, és addig nem volt hajlandó edzeni, amíg mindenki meg nem kapta a bérét. 35 évem alatt senkitől sem láttam hasonlót” – mondta Manolo Bleda, aki akkor a klubnál volt orvos.
„Egyszer az elnök lejött az öltözőbe üdvözölni a játékosokat. Mindenkivel kezet rázott. Amikor Diego Costához ért, a játékos nem nyújtotta a kezét addig, amíg nem győződött meg arról, hogy a szertáros is megkapta a bérét” – toldotta meg a történetet Eduardo Rodríguez Vellando csapatorvos.
„Mindig őrültségeken járt az esze. Ha túlcsordult a hab a jakuzziban vagy valakire kívülről rázárták a szauna ajtaját, mindig ugyanaz az ember volt a tettes. A csapattársai csak úgy hívták: „az a kib…ott brazil”.
„Diego Costa tipikus régi vágású futballista. Ami a pályán történik, az ott is marad. Lehet, hogy neked megy az edzésen, sőt, meg is fenyeget, de pár órával később már kedélyesen vacsorázik veled. Olyan, mintha a futballpályán egy másik világba lépne át” – jellemezte a csatárt Albero Marcos, aki a Valladolidban volt csapattársa.
Súlyproblémák 2010-ben
„Eljött a június, de Diego Costa nem jelentkezett. Négy nap késéssel, túlsúlyosan érkezett meg a felkészülésre. Az anyukáját okolta, aki állítása szerint túl jól főz.”
Nagy csaták Sergio Ramosszal, a Real Madrid hátvédjével
Ezek már Diego Costa szavai: „Ha bele kell rúgnom Sergio Ramosba, akkor megteszem. Ez azonban fordítva is igaz. Ez egy vetélkedés. Csak akkor gondolkodunk így, amikor futballozunk.”
Így látta őt a spanyol sajtó
„Costa a tipikus kötekedős megyei futballista. Három célja van egy mérkőzésen. Játékot akar, gólt rúgni és verekedni.”
Első nap a Stamford Bridge-en
Diego Costát első munkanapján a Chelsea-nél a brazil Oscar kísérte körbe és mutatta be a többieknek, elsőként Terrynek, Cahillnek, Ivanovicsnak és Maticsnak. Costa alig beszélt angolul, de egy mondatot alaposan begyakorolt és erős akcentussal be is dobta a köszönés után: „Háborúba megyek, gyertek velem!” („I go to war. You come with me!”)