NEMZETKÖZI KUPAELŐDÖNTŐK UTÁN A HARMADOSZTÁLYIG
Az 1992-ben még Éric Cantona vezérletével angol bajnok Leeds United az 1997–1998-as idényben ötödik lett a Premier League-ben, majd sorrendben negyedik, harmadik, negyedik és újra az ötödik, miközben előbb az 1999–2000-es idényben az UEFA-kupában, majd egy évvel később a Bajnokok Ligájában jutott el az elődöntőig (előbbiben a később az Arsenalt tizenegyesekkel legyőző Galatasaray, utóbbiban a Bayerntől tizenegyesekkel kikapó Valencia állította meg a gárdát).
A csapatban olyan kiváló játékosok szerepeltek ezekben az években, mint például Paul Robinson, Danny Mills, Rio Ferdinand, Jonathan Woodgate, Ian Harte, Alan Smith, Lee Bowyer, Harry Kewell, Mark Viduka, Robbie Fowler vagy éppen Robbie Keane, de 2002 nyarán és 2003 telén távozott a gárda magjának jó része (Rio Ferdinand, Keane, Bowyer, Woodgate, Fowler), s az idényt már csak a 15. helyen zárta a klub, amely egy évvel később kiesett az élvonalból.
A 2005–2006-os kiírásban közel járt a visszajutáshoz, de az élvonalért vívott playoff döntőjében alulmaradt a Watforddal szemben, ezt követően pedig rögvest visszaesett a harmadik ligába, ahonnan csak harmadik nekifutásra sikerült visszajutni. Azóta leginkább a Championship közép- és hátsó mezőnyében foglalt helyet, egészen Marcelo Bielsa idén nyári kinevezéséig.
JÖHET AZ ÚJABB FELEMELKEDÉS?
Az argentin tréner elsőre nem túl sokat változtatott a kereten, jött négy balhátvéd (közülük Barry Douglas 3 millió fontba került), rajtuk kívül pedig csak a Middlesbrough-tól 7 millióért igazolt csatár, Patrick Bamford érkezett – na speciel az övé nem egy tündérmese eddig, térdsérülése miatt hat bajnokin összesen 82 percet kapott, ezeken egy gól és gólpassz a mérlege.
Megy viszont helyette is Kemar Roofe-nak, akinek ebben a bajnokságban 18 meccsen 13 találata van, az elmúlt egy hétben pedig gyakorlatilag a csapat hőseként funkcionál.
A csapat amúgy is jó hajrázóként teljesít a szezonban, szeptember közepén a Millwall otthonában a 89. percben, október elején a Brentford ellen a 88. percben, a hónap végén a Nottingham Forest ellen a 82. percben mentett pontot (mindegyik meccs 1–1 lett), az igazi áttörést azonban az elmúlt bő egy hét hozta meg.
December 20-án a Sheffield United vendégeként Pablo Hernández (a spanyol középpályás már hét találatnál jár) döntött a 82. percben (0–1), 23-án az Aston Villa otthonában kétgólos hátrányból felállva fordított a Leeds Roofe 95.(!) percben szerzett góljával (2–3), majd a Blackburn ellen jött a még nagyobb csoda.
Az Aston Villa elleni hatalmas feltámadás
1. | Leeds United | 24 | 15 | 6 | 3 | 42–22 | 20 | 51 |
2. | Norwich City | 24 | 14 | 6 | 4 | 44–29 | 15 | 48 |
3. | West Bromwich Albion | 24 | 13 | 6 | 5 | 52–31 | 21 | 45 |
4. | Sheffield United | 24 | 12 | 5 | 7 | 39–28 | 11 | 41 |
5. | Middlesbrough | 24 | 10 | 9 | 5 | 25–17 | 8 | 39 |
6. | Derby County | 24 | 11 | 6 | 7 | 33–28 | 5 | 39 |
7. | Birmingham City | 24 | 9 | 10 | 5 | 37–27 | 10 | 37 |
8. | Queens Park Rangers | 24 | 11 | 4 | 9 | 31–32 | –1 | 37 |
9. | Aston Villa | 24 | 9 | 9 | 6 | 46–37 | 9 | 36 |
10. | Nottingham Forest | 24 | 8 | 12 | 4 | 35–26 | 9 | 36 |
11. | Stoke City | 24 | 8 | 10 | 6 | 30–29 | 1 | 34 |
12. | Bristol City | 24 | 8 | 8 | 8 | 29–28 | 1 | 32 |
13. | Swansea City | 24 | 9 | 5 | 10 | 29–28 | 1 | 32 |
14. | Blackburn Rovers | 24 | 7 | 10 | 7 | 31–37 | –6 | 31 |
15. | Hull City | 24 | 8 | 6 | 10 | 28–33 | –5 | 30 |
16. | Sheffield Wednesday | 24 | 8 | 6 | 10 | 30–40 | –10 | 30 |
17. | Preston North End | 24 | 7 | 7 | 10 | 36–40 | –4 | 28 |
18. | Brentford | 24 | 6 | 8 | 10 | 35–35 | 0 | 26 |
19. | Wigan Athletic | 24 | 7 | 4 | 13 | 23–35 | –12 | 25 |
20. | Millwall | 24 | 5 | 7 | 12 | 29–39 | –10 | 22 |
21. | Rotherham United | 24 | 4 | 10 | 10 | 23–39 | –16 | 22 |
22. | Bolton Wanderers | 24 | 5 | 6 | 13 | 17–32 | –15 | 21 |
23. | Reading | 24 | 4 | 7 | 13 | 27–37 | –10 | 19 |
24. | Ipswich Town | 24 | 2 | 9 | 13 | 19–41 | –22 | 15 |