Talán csak néhány órával jártunk a múlt szerdai Manchester United–Manchester City összecsapás előtt, amikor a SkySports két állandó szakértőjével, Gary Neville-lel és Jamie Carragherrel bejelentkezett az Old Traffordról.
Esélylatolgatás. Elemzés. Szó szót követett, majd Neville – aki 1991 és 2011 között teljes karrierjét a Unitedben töltötte –, talán kissé polgárpukkasztásból, de mindenképpen cinkos fél mosollyal a száján megszólalt.
„Talán a legjobb lenne tartalékokkal felállni és pihentetni néhány kulcsembert a hétvégére.”
Carragher, aki a Liverpool ikonja, jobb válasz híján pont olyan arcot vágott, mint akihez menten mentőt kell hívni.
Neville aztán folytatta…
„Mindenki biztos lehet abban, hogy a United-szurkolók nem akarják, hogy a Liverpool legyen a bajnok. Én sem akarom, hogy a Liverpool legyen a bajnok. Ha a Manchester United legyőzi a Cityt, az olyan, mintha megnyerné a bajnokságot a Liverpoolnak. Ha kikapnak a fiúk, a szurkolók örömmel mondják majd, azért veszítettek, mert ennyire, de ennyire nem akarják, hogy a Pool újra bajnok legyen. Már-már lehetetlen helyzet. De nyugalom, mindez csak üres duma. Egészen biztos vagyok benne, hogy Ole Gunnar Solskjaer és a csapat is száz százalékig elhívatott és győzni akar.”
A forgatókönyv azóta már ismert. Bár a United semmit sem tartalékolt, a City 2–0-ra megnyerte a rangadót Bernardo Silva és Leroy Sané góljával. Jürgen Kloppnak, a Liverpool edzőjének igaza lett, aki – még szintén a találkozó előtt – az annak jelentőségét firtató újságírói kérdésre így válaszolt.
„A manchesteri derbi olyan mérkőzés, amelyet nem befolyásolhatunk. És úgy tűnik, a Manchester United sincs abban a helyzetben… Mi is lett a végeredmény az Everton ellen? Három-nulla, négy-nulla?”
Ha már veszít, stílusosan veszítsen az ember.
De mitől is olyan lehetetlen helyzet a 2018–2019-es Premier League-idény végjátéka a Manchester United drukkereinek? És miért lett igaza Gary Neville-nek, miért tudtak az MU-szurkolók szinte örülni a City Old Traffordon elért győzelmének?
A United We Stand szurkolói magazin szerkesztője, Anthony Shaw a goal.com-nak adott interjúban próbált magyarázatot adni.
„A történelem fontos ok. A United-szurkolók többsége úgy nőtt fel, hogy a legnagyobb versenytárs a Liverpool volt. A City ilyen szempontból az új srác a városban. Persze, ez később még változhat, sőt változik is, akik a kétezres években kezdtek meccsre járni, vagy még később, azok jóval nagyobb számban mondják a Cityt a legfőbb riválisnak. De ma még a szurkolók nagyobb része a Liverpoollal van így.”
Shaw nem a levegőbe beszélt, több felmérést és szavazást is készített, az egyiket még februárban, amikor az MU tizenkét nap leforgása alatt játszott egy Bajnokok Ligája-mérkőzést a PSG-vel, egy FA-kupa-meccset a Chelsea-vel, végül a bajnokságban fogadta a Liverpoolt.
A kérdés egyszerű volt, a három találkozóból melyiken a legfontosabb a győzelem?
„Akkor úgy festett, az FA-kupában lehet a legnagyobb esélyünk arra, hogy nyerjünk egy trófeát. Azt gondoltam, ez vonzó opció lesz. Ehhez képest nyolcvanhat százalék azt mondta, csak verjük meg a Liverpoolt, a többi nem számít.”
Hasonló felmérést készített a manchesteri derbi előtt, s a szurkolók ismét azt a forgatókönyvet választották, ami a Liverpool bukását vetíti előre…
A The Guardian című napilap szintén foglalkozott a kérdéssel, United-szurkolókat faggatva.
„A City az elmúlt években több címet is nyert. Ezért kevésbé lenne bosszantó, ha ismét sikerülne neki. De a lehetőség, hogy a Liverpool lesz a bajnok… Ez egészen rémisztő számomra. Egyszerűen nem nyerheti meg” – idézték Stephen Howsont, aki a Manchester United meccseiről szóló, néha már a tévétársaságokat is megszégyenítő alaposságú videoelemzéseivel vált az elmúlt években népszerű youtuberré.
„Sokkal szívesebben látnám a Cityt nyerni. Ez csak a hatodik bajnoki címe lenne, és ez sokkal kevésbé rémisztő, mint a gondolat, hogy Jürgen Klopp-pal új aranykor kezdődjön az Anfielden. Ha nyernek egyet majd harminc év után, ki tudja, mekkora gát szakad át bennük” – ezek már a futballstatisztikákra szakosodott, ám szurkolók által gondozott londoni portál, a Squawka United felelős szerkesztőjének, Statman Dave-nek a szavai.
De ez nem pusztán rosszmájúság manchesteri részről.
Épp az UWS magazin egy korábbi száma feszegette a kérdést, mi a 2013-ban visszavonult Sir Alex Ferguson 27 évének legnagyobb öröksége. A skót tréner 1993 és 2013 között 13 bajnoki címet nyert az MU-val, s összesen 37 nagy trófeát emelhetett magasba a klub menedzsereként.
A válasz a Liverpool megelőzése volt a bajnoki örök ranglistán. Amikor Ferguson átvette az MU irányítását a Pool 16–7-re vezetett az angol bajnoki címek terén. Aztán amikor 2013-ban visszavonult 20–18-as manchesteri „vezetésnél” adta át a stafétát.
Ha a Pool az utolsó két fordulóban valahogy megfordítja a bajnokság állását, azzal az első bajnoki címét szerezné 29 év – és nem mellékesen tizenhárom United-elsőség – óta. A Premier League-éráról nem is beszélve…
A drukkerek hirtelen nem ekézhetnék, nem froclizhatnák az ötven kilométerrel odébb élő riválist kedvenc szóviccükkel sem: „What ship has never docked at Liverpool?/Melyik az a hajó, ami sosem kötött ki Liverpoolban? – The Premiership.”
"Karrierem legnagyobb kihívása nem az, ami most történik. A legnagyobb kihívás a Liverpool kib***ott uralmának megtörése volt! És ezt le is írhatják."
Ezt nem egy szurkoló, és nem is valamelyik szabadszájú United-játékos mondta az elmúlt három évtizedből (bár Roy Keane vagy Nicky Butt szájából könnyen el lehetne képzelni), hanem Sir Alex Ferguson, még 2002-ben, mikor az MU pocsék rajtja után a korábbi Liverpool-futballistából lett újságíró – szintén skót –, Alan Hansen kérdezte arról, össze tudja-e rántani a csapatot. Nem csak a fenti felelet volt csattanós, az MU végül behúzta a bajnoki címet is.
Ferguson egy évtizeddel később már sokkal higgadtabb hangot ütött meg.
„Ez nem a Liverpoolról szólt. A legfontosabb, hogy a Manchester United mától a legjobb csapat az országban a bajnoki címek számában is” – kommentálta, mikor 2011-ben – megnyerve önmaga 12. Premier League-trófeáját, s az MU 19. angol bajnokságát – megelőzték a Poolt.
Ez az az örökség, amit az Old Traffordon nem akarnak veszni látni, még akkor sem, ha csapatuknak évek óta nem volt reális esélye beleszólni a bajnoki cím sorsába.
Ezért cserébe a Manchester City hatodik bajnoki elsősége nem olyan keserű pirula, amit ne tudnának lenyelni.
Manchester City | Liverpool | |
37. forduló | Leicester (o) | Newcastle (i) |
38. forduló | Brighton (i) | Wolverhampton (o) |
1. Manchester City | 36 | 30 | 2 | 4 | 90–22 | +68 | 92 |
2. Liverpool | 36 | 28 | 7 | 1 | 84–20 | +64 | 91 |
3. Tottenham | 36 | 23 | 1 | 12 | 65–36 | +29 | 70 |
4. Chelsea | 36 | 20 | 8 | 8 | 60–39 | +21 | 68 |
5. Arsenal | 36 | 20 | 6 | 10 | 69–49 | +20 | 66 |
6. Manchester United | 36 | 19 | 8 | 9 | 64–51 | +13 | 65 |
7. Wolverhampton | 36 | 15 | 9 | 12 | 46–44 | +2 | 54 |
8. Leicester City | 36 | 15 | 6 | 15 | 51–47 | +4 | 51 |
9. Everton | 36 | 14 | 8 | 14 | 50–44 | +6 | 50 |
10. Watford | 36 | 14 | 8 | 14 | 51–52 | –1 | 50 |
11. West Ham United | 36 | 13 | 7 | 16 | 45–54 | –9 | 46 |
12. Crystal Palace | 36 | 12 | 7 | 17 | 43–48 | –5 | 43 |
13. Newcastle | 36 | 11 | 9 | 16 | 36–45 | –9 | 42 |
14. AFC Bournemouth | 36 | 12 | 6 | 18 | 52–65 | –13 | 42 |
15. Burnley | 36 | 11 | 7 | 18 | 44–63 | –19 | 40 |
16. Southampton | 36 | 9 | 11 | 16 | 44–61 | –17 | 38 |
17. Brighton & Hove Albion | 36 | 9 | 8 | 19 | 33–55 | –22 | 35 |
18. Cardiff City | 36 | 9 | 4 | 23 | 30–66 | –36 | 31 |
19. Fulham | 36 | 7 | 5 | 24 | 34–76 | –42 | 26 |
20. Huddersfield Town | 36 | 3 | 5 | 28 | 20–74 | –54 | 14 |