Howe ábrándozva nézegeti a 25 éve készült képet. Akkor találkoztam vele először – emlékszik vissza Steve Hill, a brit FFT munkatársa, aki 1994-ben már a magazin 5. számában készített interjút Eddie Howe-val.
Elküldtek, hogy készítsek interjút egy fiatal játékossal. Megtudtam, hogy az unokatestvérem együtt járt iskolába Eddie Howe-val, úgyhogy felhívtam az otthoni számát, és megkértem, hogy találkozzunk a Dean Court előtt. Ma már nem mennek ilyen simán a dolgok. Először mindent le kellett szerveznem a főnökséggel, csak ezután léphettem be a dél-angliai napsütésben fürdő, hibátlan Vitality-stadionba. Hatalmas a nyüzsgés: még recepció is van. Huszonöt évvel ezelőtt csak odaálltam a pálya bejárata elé, és vártam, amíg megérkezik.
Nagy örömömre Howe ugyancsak élénken emlékszik arra a bizonyos napra: azt hitte ugyanis, hogy csak a csapattársai ugratják.
Manapság, mondjuk, nyilván nem 37 fontot keres hetente. Ízelítőnek valóban nem volt rossz az a néhány oldal reflektorfény: Howe lett végül az egyetlen abból az ifjúsági együttesből, aki profi pályára lépett…
A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!