Az Egyesült Államok 2011-ben likvidálta az al-Kaida terroristavezérét, a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni támadások állítólagos kitervelőjét, a rettegett Oszama bin Ladent. Vagy nem.
2001. szeptember 11. óta ugyanis annyian és annyiszor vonták kétségbe az Oszama bin Ladennel és az al-Kaidával kapcsolatos hivatalos amerikai véleményeket, hogy ne csodálkozzunk, ha holttest nélküli halála kapcsán is több a kétely, mint a bizonyosság.
Biztosan csak azt tudhatjuk, hogy az 54 évesen (vagy korábban…) elhunyt dzsihádista vezető a futball iránti szerelmében is megszállott volt. Maga is rúgta a bőrt kisgyerekként Rijádban, ahol, akárcsak a világon mindenütt, a legfőbb szórakozást a foci jelentette.
„Kőkemény csatákat vívtunk, reggeltől estig a pályán voltunk, vérre menő ütközetek voltak ezek, amelyekben mindenki odatette magát – emlékezett a gyermekkori barát, Kaled Batarfi. – Kivéve Oszamát. Ő volt közöttünk az egyetlen, aki pusztán a játék öröméért jött le közénk, imádta a futballt.”
Amikor 2001 szeptemberében New Yorkban ledőltek a World Trade Center ikertornyai, az Oszama bin Laden által vezetett szervezettel és vezérével lett tele a sajtó. Az angol bulvárlapok például arról sem feledkeztek meg, hogy 1993–1994-ben, amikor az akkor a harmincas évei közepén járó Oszama egy műtétre várva Londonban élt, olthatatlan szerelemre gyulladt az Arsenal iránt.
Miután az Egyesült Államok az al-Kaidára és Oszamára húzta a 2001-es merényleteket, az ijedt arsenalosok gyorsan örökre kitiltották a Highburyből, majd az Emiratesből a nyugati világ főellenségét, ahogyan a szóvivőjük 2001 novemberében nyilatkozott: „Olvastuk az újságokat. A jövőben Oszama nem teheti be a lábát a stadionunkba.”
Esze ágában sem volt. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy a dúsgazdag szaúdi családból származó terroristavezért ki sem lehetett robbantani a Highburyből, de a legnagyobb meccseken személyesen is ott volt. Életrajzírója, Adam Robinson összesen négy esetet említ, köztük az „ágyúsok” 1994-es Kupagyőztesek Európa-kupája-menetelésének két emlékezetes mérkőzését, a belga Standard Liege elleni nyolcaddöntő 3–0-s első felvonását (a liége-i visszavágón nem volt ott, pedig láthatta volna, amint Wrighték hetet vágnak) és a Paris Saint-Germain elleni elődöntőbeli 1–0-t, amit egyik kedvence, Kevin Campbell találatával nyert meg az Arsenal.
Viszont a Highbury hangulata örökre beégett Oszama emlékezetébe, később sem mulasztotta el emlegetni, milyen hatással volt rá a lelátói tömeg, amelyhez foghatót soha sehol nem látott. Londonból mindenesetre egy Ian Wright feliratú Arsenal-mezzel utazott haza, Szaúd-Arábiába, ezt vitte ajándékba a sorban a harmadik feleségétől származó kisfiának, Abdullahnak. (Az már csak hab a tortán, hogy amikor az Oszama bin Laden „ágyúsok” iránti rajongásáról szóló hírek napvilágot láttak, az Arsenal honlapján egy fórumozó még hálálkodni is kezdett, mondván, így legalább biztosan nem Észak-London lesz a brit fővárosban az al-Kaida első számú célpontja…)
A rettegett terroristavezér és a futball kapcsolatát bemutató 2011-es izgalmas FFT-cikk elolvasható immár online is, a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!