Man. City: az UEFA-szankciók után tragikus, de nem feltétlenül végzetes a helyzet

MI LESZ GUARDIOLÁVAL?

Már az UEFA-szankciók előtt is visszatérő kérdés volt Pep Guardiola sorsa a Citynél. A katalán szakember nem győzte csitítani a találgatásokat, amikor kijelentette, tervei szerint kitölti a 2021 nyaráig szóló szerződését. Hogy utána mi lesz, az már más kérdés, sem a távozást, sem a maradást nem szeretné kizárni.

A BBC ugyanakkor megjegyzi: Guardiola mindig is büszkén beszélt a City klubvezetéséről, mondván, mennyire jól működik a csapatnál a hierarchia és mennyire hatékony a közös munka Khaldoon al-Mubarak klubelnökkel, Ferran Soriano vezérigazgatóval, no meg a tulajdonossal, Manszúr sejkkel. Kérdés, hogyha a vizsgálatok során igazolódik, hogy a Manchester City csalt, és ezeknek a klubvezetőknek egy része, vagy mindegyike tudott a 2012–2016 közti visszaélésekről, azt Guardiola mennyire éli meg csalódásként, árulásként.

Nehéz Guardiola manchesteri regnálását feketén vagy fehéren megítélni. A szigetországon belül rekordot rekordra halmozott a csapatával, az előző idényben triplázott, ezzel az első angol csapat lett, amely mind a három nagy hazai trófeát begyűjtötte egy évadon belül. Ugyanakkor a Bajnokok Ligája-serleg bántóan hiányzik a klub vitrinjéből. Nem véletlen, hogy a szakértők jó része azt mondta már a 2019–2020-as PL-rajt előtt, hogy a City és a Liverpool vezetősége gond nélkül kiegyezne azzal, ha az előző évi Bajnokok Ligája- és bajnoki sikert felcserélhetnék egymás között.

Hét hónappal később igazabbnak tűnik a mondat, mint valaha. A bajnokság – ha bevallják önmaguknak, ha nem – teljesen elúszott a City számára, a Bajnokok Ligájában pedig könnyen lehet, hogy a most vagy soha pillanata áll elő.

Ha a City a sors játékaként mindezek után megnyerné a BL-t, Guardiola nyugodt szívvel állhatna tovább, és a klubnál sem marasztalnák: minden lehetséges célt elért a csapattal. A klub pedig a csúcsról kezdhetné meg az újjáépülést. Mert a következő két év okvetlenül erről is fog szólni – jegyzi meg Simon Stone.

Ha Guardiola nem nyer BL-t, és a City fellebbezését nem fogadják el, újabb érdekes kérdés áll elő: vajon mi motiválhatná még a menedzsert és csapatát? Otthon mindent megnyertek, az európai kupaporondon pedig három évig nem nyerhetnek semmit...

MI LESZ A JÁTÉKOSOKKAL?

Ami biztos: a veterán David Silva az idény végén távozik a klubtól. Ez teljesen független kérdés az UEFA büntetésétől. Az viszont már nagyon nem az, hogy mi történik majd a 2021-ben és 2022-ben lejáró szerződésű futballistákkal.

A lista első helyén Sergio Agüero áll. A Premier League történetének valaha volt legeredményesebb légiósának 2021 nyarán fut ki a szerződése. Leroy Sanénak szintén. John Stonesé és Nicolás Otamendié 2022-ben. A négyből hárman olyan játékosok, akiknek a Bajnokok Ligája abszolút motiváló tényező lehet. Kissé faramuci módon Otamendinek viszont kapóra jöhet a City körüli huzavona: a kezdőcsapatbeli helyét elvesztő, rutinos argentin bekknek jól jönne, ha csökkenne a verseny a klubnál, így jobb eséllyel maradna/marasztalhatnák.

Nehéz elképzelni, hogy a riválisok ne próbálnának nyomott áron lecsapni a csapat hosszú távú szerződéssel bíró, jelenlegi sztárjaira, Kevin de Bruynére, Edersonra, Bernardo Silvára, Raheem Sterlingre vagy Rijad Mahrezre.

A BBC szerint az is valószínű, hogy Guardiola esetleges távozásakor több citys futballistát is megpróbáljon magával vinni – például a Juventushoz.

MIK LEHETNEK A GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK?

Kieran Maguire gazdasági szakértő a BBC Radionak nyilatkozott az első hírek után, kiemelve, nem is annyira a 30 millió fontos pénzbírság, mint inkább a Bajnokok Ligája-eltiltás miatt kieső bevételek okozhatnak fájó gondot Manchester kék-fehér részében.

„A Liverpool több mint 100 millió fontot nyert az előző idényben a Bajnokok Ligájával. Ebben pedig a szponzoroktól érkező bónuszok még nincsenek is benne – kezdte Maguire. – A döntőig vezető úton hat-hét hazai mérkőzésed is van, ezeken átlag 5 millió fontos bevétellel lehet számolni. Vagyis a sikeres Bajnokok Ligája részvétel, akár 150 millió fontot is érhet egy klub számára. Ez még a Manchester City szintjén is az éves költségvetés negyedét, de akár harmadát is jelentheti.”

A szakértő hozzáteszi, maga a Bajnokok Ligája-indulás olyan fontos szempont lett a topkategóriás játékosok megszerzésénél, hogy enélkül csak jelentős felárral, vagy még azzal sem sikerülhet a mostanihoz hasonló futballistákat szerződtetni.

„Meg kell nézni, hogy bő tíz évvel ezelőtt honnan indult a Manchester City. Igen, egy-egy világklasszis jelöltet is le tudtak igazolni, de alapvetően inkább a Premier League szintjén jó, de nem a legjobb játékosokkal kezdték az építkezést.”

Hasonló helyzet állhat elő most is. Egy komoly különbséggel. Manszúr sejk színre lépésekor még nem volt gazdasági fair play-szabályozás. Az új tulajdonos minden gond nélkül megtehette, hogy a zsebébe tú,r és leteszi Robinhóért azt a pénzt, amit a Real Madrid elkér. Most viszont a 22-es csapdájában találná magát a City egy hasonló lépéssel, mivel ismét csak megszegné az FFP-t, és a végén újfent komoly büntetésre számíthatna a klub.

A BBC megjegyzi, az FFP szabályok alapján az esetleges távozó játékosokért kapott átigazolási díjakat nyugodtan visszaforgathatja a klub. De ebből aligha lehet klasszisokat venni, inkább olyan ígéretekre kellene lecsapni, akikben megvan a potenciál, hogy két-három éven belül top játékossá váljanak. Emellett a Phil Fodenhez hasonló saját nevelésű tehetségeknek is nagyobb szerep juthat az újjászervezésben.

MIT LÉP A PREMIER LEAGUE?

Amint arról beszámoltunk, a City számára nem csak az UEFA szankciói jelentik a problémát. Az angol labdarúgó-szövetség és a Premier League szabályzata ugyanis nagyon hasonló az UEFA-éhoz. Ha előbbit kijátszotta a csapat, akkor vélhetően utóbbiakat is.

Angol lapértesülések szerint a PL és az FA már vizsgálja a City helyzetét, és nem lehet kizárni, hogy pontlevonás lesz a dolog vége. (Bár kérdés, mennyiben jogos most levonni pontokat, amikor a könyveléssel való trükközés vélhetően az érintett időszakban, vagyis 2012 és 2016 között jelenthetett jelentős előnyt a City számára.)

A BBC szerint a helyzetben az a trükk, hogy a PL-nél inkább kivárnak, mire jut a CAS-nál a Manchester City, hogy a bíróság neki vagy az UEFA-nak ad igazat, és csak annak alapján hoz döntést a manchesteriek esetleges szankcionálásáról.

Annyi biztos, hogy a PL és az FA vezetői már felvették a kapcsolatot a Cityvel plusz dokumentumokat bekérve. Emellett a riválisok „jóindulatára” is számíthat a klub, állítólag több csapat is élénken érdeklődik, mire lehet számítani…

Az Independent szerint extrém esetben a negyedosztályba is visszasorolhatják a Manchester Cityt, de erre minimális az esély.

MI LESZ A CSAPAT EURÓPAI STÁTUSZÁVAL?

Elsőre költőinek hathat a kérdés, de valójában ez is fontos tényező.

A Manchester Cityé a jelenlegi leghosszabb BL-indulási sorozat Angliában. A legutóbbi kilenc kiírásban mindannyiszor ott voltak. A második leghosszabb sorozat a Tottenhamé, négy kiírással. A többi nagy klub mind kihagyott egy, de akár több évet is a Bajnokok Ligájában. Legyen szó a Chelsea-ről, a Manchester Unitedról, az Arsenalról, vagy épp a címvédő és legutóbbi két kiírásban döntős Liverpoolról, amely ezt megelőzően a 2016–2017-es idényben például nem volt BL-induló.

A Pool példája azt mutatja, gyorsan fordulhat a kocka és válhat egy csapat dominánssá Európában is úgy, hogy egy-két évvel korábban még a BL-főtábláig sem tudott eljutni. Vagyis, a manchesteriek számára sem lenne okvetlenül végzetes tragédia, ha egy-két év kimarad a legmagasabb európai színtéren.

Ugyanakkor a City biztosan elveszítené a jelenlegi hatodik helyét az európai klubok koefficiens listáján. Két év kihagyással vélhetően a top húszból is kikerülnének, mindez pedig azt jelentené, hogy visszatérve az európai labdarúgás vérkeringésébe sokkal nehezebb csoportellenfelekkel találhatnák magukat szembe.

Ennek vélhetően nem örülnének. Igaz, a riválisok sem, ha egy City kaliberű, újra felkapaszkodóban lévő ellenfelet fognának ki a sorsolásnál a harmadik kalapból.

VÉGET IS ÉRHET AZ „OLAJOZOTT” IDŐSZAK MANCHESTERBEN?

A BBC összeállításában felteszi a kérdést: az UEFA fellépése korszakhatár lesz-e?

Ha beigazolódnak a Manchester Cityvel szemben felhozott vádak, az katasztrofális hatással lehet a klub felépített brandjére, illetve a vezetőségi összefonódásoknak hála a teljes City Football Groupra.

A szponzorok esetleges elfordulása egy dolog. De a morális és büntetőjogi felelősség kérdése is szóba kerül: kik tudhattak a City vezetőségében a csalásról? És vajon nekik akár a klubnál, akár a labdarúgás világában bármely csapatnál lehet-e ezek után helyük? A kérdéskör egészen Manszúr sejk szerepvállalásáig terjedhet.

Ezzel viszont lehet, hogy előre rohantunk.

A City az UEFA büntetése után azonnal jelezte, hogy a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul a szerinte túlzó büntetés miatt (a kétéves eltiltás mellett 30 millió eurós bírsággal is sújtották), a lap szerint a PL pontlevonását elfogadná a klub, amely 25 pontos hátrányban van a Liverpoolhoz képest, azaz nincs esélye a bajnoki címre.

A klubnál egyelőre teljes meggyőződéssel kommunikálják, hogy szándékos lejáratás zajlik ellenük, és egy percig sem gondolják úgy, hogy az UEFA belső vizsgálata megfelelő lenne egy ilyen horderejű üzleti kérdés eldöntéséhez.

„Csalódottak vagyunk a döntés miatt, de nem lepődtünk meg. (...) Egyszerűen fogalmazva: ezt az esetet az UEFA kezdeményezte, az UEFA indította el a büntetőeljárást, és az UEFA hozta meg az ítéletet. Ennek a hátrányos eljárásnak a végeztével a Manchester City a lehető leggyorsabban pártatlan döntéshozatalra törekszik, ezért a leghamarabb megindítja első fokon az eljárást a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál” – állt a City péntek esti közleményében.

INNENTŐL NEM IS A LEGJOBB NÉGY A KÉRDÉS?

Bár hivatalosan még nem jelentették be, a korábbi kizárások példájából kiindulva – adott az előző évad végén az AC Milan esete az Európa-ligával – ha a City BL-/európai kupaindulást érő pozícióban zárja a Premier League 2019–2020-as kiírását, akkor a nemzetközi helye tovább csúszik a sorban mögötte jövő klubhoz.

Így Angliában az ötödik hely is BL-indulást érne, ráadásul a korábbi módosításoknak köszönhetően nem is selejtezős helyet, hanem közvetlenül főtáblát.

Jelen állás szerint az ötödik hely az újonc Sheffield Unitedé, amely két ponttal előzi a Tottenhamet, hárommal a Wolverhamptont és az Evertont, de a nyolcadik helyen álló Manchester Uniteddel is csak négy, a 11. Arsenallal szemben pedig nyolc pont a fórja.

Az ötödik Sheffieldtől a 14. Crystal Palace-ig kilenc pont a különbség tíz csapat között. Mindez rendkívül kiélezett küzdelmet eredményezne Európáért. Konkrétan aki nincs a dobogón és nem a kiesés elkerüléséért harcol, azok közül mindenkinek reális sansza lehet még a hátra lévő 12 fordulóban kiharcolni a BL-részvételt.

Ez pedig – ha a Citynél ennek vélhetően nem is tudnak örülni – a bajnokság szempontjából igencsak áldásos hozadék lehet.