Januári előrejelzések szerint csúcsot dönthet a Premier League aktuális idénye az átlagnézőszámot tekintve: két hónappal ezelőtt úgy számoltak, ha nem lépnek életbe szurkolói korlátozások és folytatódik az addigi tendencia, mostani kiírása során összesen körülbelül 15 millió nézőt, meccsenként több mint 39 500 embert vonz az angol bajnokság (azóta a Chelsea-t érintő tiltások miatt kissé bicsaklott a számítás, talán ezen el is csúszik az újabb rekord).
A koronavírus-járvány okozta pofon fájdalmas volt, az elmaradt jegyeladások és a csökkent televíziós közvetítési tételek 1.3 milliárd fontos bevételkiesést okoztak a kluboknak, az élet azonban visszatért a normális kerékvágásba, és a látogatóadatokat tekintve a Premier League mintha a korábbiaknál is jobban prosperálna. Anyagi szempontból és mennyiségi alapon a liga működésében többet nyom a latban az – Ernst & Young felmérése alapján – évi 3.2 milliárd televíziónéző, az angol futball igazi szépségét mégis a telt házas brit stadionok, karakteres jellegét a patinás futballhelyszíneken tapasztalható páratlan hangulat adja.
A növekedési folyamat itt is pontosan nyomon követhető, elég a mellékelt infografika adatait böngészni. Míg a liga alapítása utáni első, 1992–1993-as idényben 21 130 volt a mérkőzésenkénti átlagnézőszám – a stadionok 57.5 százalékos kihasználtsága mellett –, a legutóbbi befejezett és Covid nélküli, 2018–2019-es idény találkozóit átlagosan 38 188-an követték a helyszínen, elérve a létesítmények kapacitásának 97.7 százalékát. Aligha kell hangsúlyozni a száz százalékhoz közelítő statisztika jelentőségét, talán csak annyit tehetünk hozzá a továbblépési lehetőségeket érzékeltetve, hogy a hagyományosan legtöbb nézőt vonzó Manchester United bővíteni tervezi a papíron 74 140 néző befogadására alkalmas, gyakorlatilag folyamatos sold out üzemmódban működő Old Traffordot…
„A szurkolóink által teremtett légkör megkülönbözteti a miénket a többi bajnokságtól, kitartó érdeklődésüknek köszönhetően évről évre rekordot döntenek a nézőszámok” – olvasható a Premier League hivatalos honlapján, amely a szezonbérletek gazdaságosságát hangsúlyozva kiemeli, hogy a klubok által kínált kedvezményeknek köszönhetően a hűséges szurkolók 13 millió fontot spóroltak meg. A telt házas dömpinghez fontos adalék, hogy a kiemelt látogatottságot 31 fontos (mintegy 14 ezer forintos) átlagjegyárak mellett hozza a liga. Bár a tipikus Premier League-meccskörnyezethez hozzátartozik a huliganizmus elleni győzelem jeleként emlegetett „all-seater”, vagyis csak ülőhelyekkel kialakított stadion, különös újításként ezekben a hetekben több létesítményben – az első osztályban a Chelsea, a Manchester United, a Manchester City és a Tottenham pályáján – kísérletképpen bevezették a biztonságos állózónákat, és a felcsapható ülésekkel felszerelt támaszkorlátok az eddigi tapasztalatok alapján beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.
A „korlátreform” célja részben a régi, tradicionális, jó értelemben vett angliai tribünhangulat megidézése, részben talán a nézők stimulálása is. Hiába ugyanis a Premier League semmi máshoz nem hasonlítható szurkolói kultúrája, létező veszély, hogy az érzelmek helyett látványosságot és szórakozást kereső, többnyire külföldi futballturisták passzív viselkedése lankasztja a nézőtéri lelkesedést. A messziről érkezett látogatók tömegéhez hozzászokott Chelsea-nél például már José Mourinho menedzser megállapította: „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Stamford Bridge-en általában nincsen forró légkör, nincsen tüzes hangulat, és ezt el is fogadtuk.” Azért akad néhány hely a világon, ahol örömmel elviselnék, ha olyan visszafogott, halvérű 42 ezer ember töltené meg hétről hétre a lelátót, mint az elmúlt években a londoni klub stadionjában…
(VÉGE)
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. március 19-i lapszámában jelent meg.)