PL: Sohasem volt ennyire erős a Premier League – Mikel Arteta

– Hosszú és kimerítő idényen van túl. Hogy telik a vakációja?
– Próbálok pihenni és kikapcsolódni – mondta az Arsenal menedzsere, Mikel Arteta, aki mallorcai otthonában fogadta a Marca stábját. – Ez az egyetlen időszak az évben, amikor igazán együtt tudok lenni a családommal, a három gyermekemmel, a feleségemmel, a szüleimmel és a barátaimmal. A gyermekeim imádják a futballt. Mindig pattog nálunk a labda, és persze egy ilyen idény után kellett kis idő, míg sikerült teljesen kikapcsolni, és kicsit elvonatkoztatni a labdarúgástól. Az első héten keveset foglalkoztam vele, de már pörög az átigazolási piac, döntéseket kell hozni.

– Mennyi mérkőzést látott az elmúlt hetekben?
– Megnéztem néhány válogatott meccset, örültem, hogy Spanyolország megnyerte a Nemzetek Ligáját. A saját mérkőzéseink közül is többet újra elővettem, visszanéztem bizonyos játékhelyzeteket, hogy lássam, miben kell javulni. Nemcsak a csapatnak, hanem nekem is.

– Három és fél éve érkezett az Arsenalhoz, és azóta teljesen más benyomást kelt a csapat. Mintha visszatért volna a korábbi győztes mentalitás. Ez minek köszönhető?
– Még Josep Guardiola segítőjeként dolgoztam a Manchester Citynél, amikor az Arsenal ellen játszottunk, és láttam, hogy a klub elvesztette a lelkét, az identitását. Azt is tudtam, hogy hamarosan lehetőségem lesz arra, hogy vezetőedzőként is bizonyítsak, az Arsenal pedig nagy klub. Szükség volt arra, hogy az együttes és a szurkolók ismét egymásra találjanak. Nem volt könnyű, de most boldog vagyok. A csapat tele van energiával, és mindenki ugyanabba az irányba húz. Olyasmit adtunk a szurkolónak, amire régóta vágytak. Ezen az úton kell továbbmenni, és persze minél több trófeát nyerni.

– Három éve az Arsenal megnyerte az FA-kupát és a Ligakupát, az előző idényben pedig óriási csatát vívott a bajnoki címért a Manchester Cityvel. Ez már önmagában bravúr volt, vagy az lett volna az, ha meg is nyerik a Premier League-et?
– Az lett volna a bravúr, ha megnyerjük. Persze még most is fáj, hogy nem sikerült, mert tíz hónapon át csatáztunk a Cityvel. De ilyen a sport. Az átlagéletkort tekintve miénk volt a bajnokság legfiatalabb csapata, és így is végig esélyünk volt az aranyérem megszerzésére.

– Mi hiányzott a sikerhez?
– Sok minden. Az idény végén egymás után három döntetlent játszottunk, és ez sokba került. Három-négy meghatározó játékos megsérült, nélkülük nem tudtunk ugyanúgy teljesíteni. Amikor a teljes kerettel dolgozhattunk, jól ment a játék, de nem tudtunk az egész idényben kiegyensúlyozottan futballozni. Márpedig a Premier League megnyeréséhez az is kell. És végül azt se felejtsük el, hogy a Manchester City a világ legjobb csapata, a világ legerősebb keretével és a világ legjobb edzőjével. Ilyenkor nem lehet más tenni, mint férfiasan gratulálni.

– Ennyire biztos abban, hogy Guardiola a világ legjobb edzője?
– Ez nem kérdés. Mindenben ő a legjobb. Nagyszerűen menedzseli a csapatát, mindenkit meggyőz arról, hogy elfogadják az ötleteit és az elképzeléseit. Mindenkiből kihozza a maximumot, és általában a mérkőzések előtt és közben is jó döntéseket hoz. Jól ismerem őt, higgyék el, Pep zseni.

– A Manchester City pedig a remekműve?
– Igazságtalan lenne összehasonlítani a korábbi együtteseivel. Mindegyiknek megvolt a varázsa. A mostani City elképesztő, élmény nézni a játékát, a futballistákhoz alakította a csapat stílusát, és emellett trófeákat is nyer.

– A Manchester Cityt gyakran azzal vádolják, hogy rengeteg pénzt áldozott a sikerért, az utóbbi éveket tekintve viszont az Arsenal költötte a legtöbbet.
– Ez attól függ, honnan nézzük. Mi számít? Egyévnyi, háromévnyi vagy tízévnyi befektetés? Figyelembe vesszük a fizetéseket? És ami a befektetett összegnél fontosabb, a hozam, hogy néhány év múlva mennyit érnek a szerződtetett futballisták.

– Sokak szerint elsősorban az ön érdeme, hogy Bukayo Saka értékét már százmillió euróra becsülik, Martin Ödegaard-t pedig a bajnokság egyik legjobb középpályásának tartják.
– Nem tudom, Saka mennyit ér, aki akarja, számolja ki, vannak erre megfelelő módszerek és programok. De az biztos, hogy huszonegy évesen nagyszerűen teljesít, éhes a sikerre, és mindig fejlődni akar. Ödegaard elsősorban magának köszönheti, hogy itt tart. Nagyon sokat követel magától, és gyorsan tanul. Azzal, hogy őt neveztük ki csapatkapitánynak, magabiztosabbá tettük, és nagyobb felelősséget adtunk neki. Alapvetően visszafogott ember, de ha megszólal, mindenki hallgat rá. És még csak huszonnégy éves, szép jövő áll előtte.

– A következő idényben megnyerhetik a bajnoki címet?
– Ha nem hinnék benne, nem is beszélgetnénk. De azt is tudom, hogy a következő kiírás minden eddiginél nehezebb lesz. Már az előző is brutális volt. Több évtizede vagyok Angliában, de sohasem volt még ennyire erős és versenyképes a bajnokság, mint most.

– A szép futballt valóban nem értékelik Angliában?
– Itt ez nem számít. A Premier League-ben a legkisebb hibát is megbüntetik, és a szép játék önmagában nem sokat ér. Ezer más dolgot kell elsajátítani, ha uralni akarod a mérkőzéseket.

– Ha hívná a Real Madrid vagy a Barcelona, visszatérne Spanyolországba?
– Spanyolország a hazám, és eljön a pillanat, amikor szívesen kipróbálom magam a La Ligában. De egyelőre az Arsenal sikere a legfontosabb.

– Mit gondol, jobb edző, mint amilyen futballista volt?
– Még csak három és fél éve dolgozom vezetőedzőként. A célom az, hogy a legjobb legyek. De nem magam miatt, hanem azért, hogy segítsek a klubnak és a játékosoknak, hogy minél több trófeát nyerjenek.

Forrás: Marca