„A szívemet-lelkemet beletettem ebbe a klubba” – könnyek között búcsúzott a Tottenham csapatkapitánya

Mint arról beszámoltunk, Szon Hung Min az MLS-ben szereplő Los Angeles FC színeiben folytatja pályafutását. A szerdai esti bejelentést követően a rutinos játékos Instagram-oldalán üzent a Tottenham Hotspur szurkolóinak:

„Hogyan lehet ehhez megtalálni a megfelelő szavakat? Nem tudom. Napok óta ezen gondolkodom. Lehetetlen. De most megpróbálom.

Eljött az idő, hogy búcsút mondjak a Tottenham Hotspurnek. Annak a helynek, amit az elmúlt évtizedben otthonomnak nevezhettem. Amikor 2015-ben megérkeztem, nem beszéltem angolul, nem ismertem Londont, de ti tárt karokkal fogadtatok, hittetek bennem, és mellettem álltatok a jó és rossz időkben is. Csak egy koreai fiú voltam nagy álmokkal, akinek elvileg semmi esélye nem volt. Most pedig, tíz évvel később, Észak-London örökre a szívemben marad.

Életre szóló barátságokat kötöttem itt, megtiszteltetés volt, hogy keresztapa lehettem, és óriási kiváltság volt, hogy viselhettem szeretett klubunk csapatkapitányi karszalagját. A szívemet-lelkemet beletettem ebbe a klubba, és éppen ezért ez életem legnehezebb döntése. Hittem, ha egyszer távozom, az csakis a saját feltételeim szerint, méltó módon történhet majd – amikor a közös küldetésünket beteljesítettük. Büszkeséggel és méltósággal.”

„A bemutatkozásom felejthetetlen volt, a Puskás-díj fantasztikus, az Aranycipő elnyerése hatalmas megtiszteltetés… De Bilbao, amikor Európa-ligát nyertünk… Az örökre megmarad. Azt az estét, azt a pillanatot és azt a trófeát életünk végéig közösen őrizzük majd.

És most hozzátok, szurkolókhoz szólok, akik ezt olvassátok: köszönöm a szereteteteket, a támogatásotokat, a bizalmatokat, amit az elmúlt tíz évben kaptam tőletek. Köszönöm mindenkinek a klubnál – az elnöknek, az edzőimnek, és mindenkinek, aki nap mint nap velem volt az edzéseken, az étkezőben, az utazásokon, a meccseken, a nehéz pillanatokban, a rehabilitációknál, a győzelmeknél...

Mindenkinek, a szívem legmélyéről: köszönöm! Remélem, büszkék voltatok rám.

Sonny”