Usain Bolt: Ezt is el kell fogadni ugyanúgy, mint a győzelmeket

– Meghatotta, hogy a tömeg győztesként ünnepelte?
– Ez a stadion csodálatos, mindig is nagyon szerettem ezt a közönséget, mert a szurkolás nemcsak most volt fantasztikus itt, hanem az évek alatt mindig. Köszönök nekik mindent, a rengeteg szeretetet, mert bevallom, én sem számítottam ilyen buzdításra – mondta Usain Bolt, miután nem sikerült megvédenie címét, és harmadik lett a londoni világbajnokság százméteres síkfutásának döntőjében. – Ami egyébként csak még jobban ösztönzött arra, hogy a legjobbat hozzam ki magamból.

– Csalódott?
– Az élsport már csak ilyen. Leginkább azt sajnálom, hogy nem tudtam azt nyújtani, amit szerettem volna, és amit vártak tőlem. Emiatt kicsit valóban csalódott vagyok, de ezt is el kell fogadni ugyanúgy, mint a győzelmeket.

– Min múlt?
– A rajtomon, amelyek kinyírták minden futamomat. Pedig általában fordulóról fordulóra javulni szokott, most viszont egyszerűen nem állt össze még a döntőre sem. Ennek pedig az lett az eredménye, amit láttak. Küzdöttem vele, ott motoszkált a fejemben, mégsem sikerült semmit tenni ellene. Ez nem volt könnyű lelkileg, mert egyfolytában stresszelt. De nem keresek kifogást, Londonba is úgy jöttem, mint korábban bármelyik másik világbajnokságra, és ki is hoztam magamból mindent.

– Mikor érezte, hogy gond lehet?
– Az elődöntő után, amikor Christian Coleman legyőzött. Akkor már tudtam, hogy nagy bajban leszek, ha nem tudok javítani a rajtomon. És a döntőben, mikor elhagytam a rajtgépet, magamban már sóhajtottam is, mert éreztem, lehet, hogy ez nem lesz meg.

– Meglepődött Justin Gatlin győzelmén?
– Bevallom, sokáig nem is vettem észre, mert a szélső pályán futott, én pedig Colemanre figyeltem mellettem. De nem lepett meg, mert Gatlinnek remek eredményei voltak az elmúlt években, becsülettel kivárta az idejét, és megérdemelte a sikert, mert most jobb volt nálam.

– Miért nem indult kedvenc számában, kétszáz méteren?
– Kétszázon szerintem még rosszabb lennék, mint százon, és jelenleg nem is vagyok formában.

– Utólag nem bánta meg, hogy elvállalt még egy szezont?
– Semmit sem bántam meg. A dolgoknak egyszer mindig vége lesz, és nem számít, mi történt most, mert akár nyertem, akár veszítettem volna, az semmit sem változtatott volna a pályafutásomon. Leginkább a szurkolók miatt döntöttem így, akik szerették volna, ha még egy szezont végigcsinálok, én pedig úgy gondoltam, ennyivel tartozom nekik. És egyébként is úgy érzem, bebizonyítottam már a világnak, hogy a valaha volt legjobb sportolók egyike, különleges vagyok. Másképp csinálom a dolgokat, mint mások, és nem hiszem, hogy lesz valaha még egy olyan, mint én.

– Akkor elégedett a pályafutásával?
– Én betettem a közösbe a magam részét, hogy népszerűsítsem a sportágat, hogy megmutassam, egyre jobb és jobb lehet. A munkát elvégeztem, de hogy ez mit jelent az utókornak, azt majd az emberek eldöntik.