– Az elmúlt két év a dopping- és korrupciós botrányok miatt nehéz volt a sportágnak és az elnökének is. Mit gondol, túl vannak a nehezén?
– A probléma nagyon összetett, és az egész sportág számára igen kényelmetlen – mondta lapunknak Sebastian Coe, az IAAF elnöke, aki a százhúsz éves Magyar Atlétikai Szövetség meghívására érkezett hazánkba. – Sokat, több mint kétszáz helyen változtattunk az alapszabályon, és szeretném azt gondolni, hogy a ház már nem ég. Nekem viszont azt is biztosítanom kellett, hogy végig ugyanabba az irányba haladjunk, és tulajdonképpen ezzel telt elnökségem első két éve. A második két évben rendületlenül törekednünk kell a megújulásra, és arra koncentrálni, hogy mit kell tennünk azért, hogy az atlétika egyre szórakoztatóbb és izgalmasabb legyen. Szerintem most ez a legnagyobb előttünk álló kihívás.
– Az elmúlt két évben nemcsak a szervezetet, hanem önt is támadták. Egyszer sem gondolt arra, hogy feladja?
– Kemény időszak volt, de ezzel jár egy nagy szervezet vezetése. Ha ül az ember az öltözőben negyven perccel az olimpiai döntő előtt, sokat tanul önmagáról. Életemben soha, sem előtte, sem azóta nem volt rajtam olyan nagy nyomás, mint akkor. Tudom kezelni a szituációt, mert voltak és lesznek olyan pillanatok, amelyek nagy kihívás elé állítanak, de szerencsés is vagyok, mert remek csapat áll mögöttem. Olyan emberek, akik vállalták a felelősséget, hogy megfordítsák a sportág szerencséjét.
– Nem gondolja, hogy a nyolcszoros olimpiai bajnok sprintert, a visszavonuló Usain Boltot is be kellene vennie a csapatába?
– Dehogynem, már beszéltünk is róla, mert nagyon fontos, hogy ő a sportágban maradjon. Nemcsak a sportolói és sportági közeggel remek a kapcsolata, hanem a közönséggel, főleg a fiatalokkal is.
– Lát most valakit, aki hasonló személyiség, mint ő, és sportolóként a helyére léphet?
– Rámutatott a lényegre, Usain Boltra ugyanis nem tekinthetünk pusztán sportolóként, hanem személyiségként, saját világlátással. Remek eredményeket ért el a pályán is, de megvan az a képessége, hogy érzi a stadiont, és gyorsan megértette, kommunikálni kell a közönséggel is, amit szintén remekül csinál. Minden sportolónak meg kell értenie, hogy ennek az egésznek a szórakoztatás a lényege, amelynek ők is a részei.
– Azt mondta, a sportágnak innovatívnak kell lennie. Ezt hogyan értette?
– Sok dolog van, amire figyelnünk kell, amelyekre nyitottnak kell lennünk, mert a „termék”, amit előállítunk, maga a sportág, de van ennek egy üzleti része is, mégpedig a szórakoztatás. Miközben ápolnunk kell a múltat, bizonyos dolgokon változtatnunk kell. Egy tíznapos világbajnokság alatt például látnunk kell, mi a jó az atlétáknak, mi a jó a sportolóknak vagy azoknak a fiataloknak, akik otthon ülnek. Az öt órán át tartó közvetítések? Nyilván nem. Mélyebben meg kell értenünk, hogyan élnek ma a fiatalok, mire van szükségük. Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl mindent meg kell változtatnunk, mert a tizenhat-tizenhét évesek mindig valami mást akarnak, nekem is vannak gyerekeim, pontosan tudom, hogyan megy ez. De azt is tudom, hogy a sportág eddig nem törekedett arra, hogy igazán fontos szerepet játsszon a gyerekek életében. Az atlétika tradicionális elemeire koncentráltunk anélkül, hogy akár csak egy kicsit is tettünk volna azért, hogy a dolgok másképp menjenek.
Született: 1956. szeptember 29., London Nemzetisége: angol Sportága: atlétika Eredményei: 2x olimpiai bajnok (1980, 1984 – 1500 m), 2x olimpiai 2. (1980, 1984 – 800 m), Európa-bajnok (1986 – 800 m), 2x Eb-2. (1982 – 800 m, 1986 – 1500 m), Eb-3. (1978 – 800 m), fedett pályás Európa-bajnok (1977 – 800 m) Legjobbjai: 1:41.73 (800 m, 1981), 3:29.77 (1500 m, 1986) Tisztsége: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke (2015–) |
– Mondana egy példát?
– Miért kellettek nekünk mindig is négyszáz méteres atlétikai pályák, és miért nincsenek ideiglenes pályáink, amelyeket futballstadionokban is fel lehetne állítani? Vagy amelyeket fel lehetne állítani nagy köztereken? Vigyük az atlétikát az emberekhez!
– Ha már a változásoknál járunk, mit gondol az Európai Atlétikai Szövetség kezdeményezéséről a kontinentális és talán a világcsúcsok eltörlésével kapcsolatban, ami egyébként az ön ezer méteren felállított rekordját is érintené?
– Erről a javaslatról még sokat kell beszélnünk, sokat kell egyeztetnünk. Azzal mindenki egyetért, hogy a vizelet- és vérmintákat tíz évig őrizzük meg, mint ahogy azzal is, hogy a csúcsokat megfelelő körülmények között és szakértők felügyeletével, a legjobb technológia és a legszigorúbb ellenőrzési rendszer mellett állítsák fel. Az igazi kihívás az, hogyan kezeljük a jelenlegi csúcstartókat. Az európai szövetség felvetését nagyon is észszerűnek tartom, de beszélni kell az atlétákkal, és ha olyan javaslat születik, amiben egyetértés van, azt újra az IAAF tanácsa elé kell vinni, és akár a világrekordokra is kiterjeszthetjük
– Budapesten el tudná képzelni az atlétikai világbajnokságot?
– A magyar szövetség vezetőivel már beszéltem a 2023-as rendezési szándékukról, és elégedetten néztem a tervezett budapesti atlétikai stadionról készült dokumentumokat is. Budapest 2004-ben remek fedett pályás világbajnokságot rendezett, és biztos vagyok benne, hogy ez 2023-ban sem lenne másképp.
– Az olimpia mintha nehéz helyzetben lenne, sokan visszaléptek a rendezéstől. Ön hogyan látja az olimpiai mozgalom jövőjét?
– Az olimpiai nagyon erős mozgalom, és én magam is elkötelezett vagyok mellette, hiszen az olimpia már sportolóként is fontos része volt az életemnek. Thomas Bach, a NOB elnöke is hasonlóan gondolja és érzi, amit onnan tudok, hogy sokat beszéltem vele erről. A legfontosabb szerintem az, hogy nyitottnak kell lenni a változásokra, és nyitni kell a fiatalok felé, kommunikálni velük. Ez a jövője egyébként minden szervezetnek.
A Magyar Atlétikai Szövetséget (MASZ) 120 évvel ezelőtt, 1897. március 21-én alapították, ez alkalomból nem kisebb vendég látogatott hazánkba, mint Lord Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke. Gyulai Miklós, a MASZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt 120 évben a magyar atlétika volt fent és lent is, de úgy érzi, 2012 óta – a kiemelt kormányzati támogatásnak köszönhetően – újra felfelé ívelő pályára lépett, hogy elfoglalhassa méltó helyét a hazai sportéletben. „Ha meglesznek a feltételek, a szövetség megpályázza a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezését – támasztotta alá a fentieket bevezető beszédében Gyulai. – Ma már a jövőbe tudunk tekinteni, a dél-pesti atlétikai stadion tervezése például már az első stádiumban van, lassan elindul a konkrét munka is. Sebastian Coe látogatása is bizonyítja, hogy az előkészületek előkészületei már elkezdődtek.” A stadion eddigi terveit az IAAF elnöke is látta, és biztos benne, hogy Magyarország az atlétikai világbajnokságot is sikeresen meg tudná rendezni. Hogy ezt mennyire komolyan gondolta, jelzi, hogy délután Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, akivel erről is beszéltek. Coe támogatása különösen fontos. Gyulai Márton, a MASZ főtitkára elmondta, a 2023-as lesz az első vb, amelyet a jelenlegi IAAF-elnökség ítél oda, mégpedig kiválasztás útján, mert a korábbi korrupciós botrányok miatt minden olyan pályáztatási módszert el szeretne kerülni, amelyben lehetőség van borítékok átadására. A MASZ fél éven belül tudja meg a rendezés pontos feltételeit, a rendezési jog odaítélése pedig a jövő év második felében várható. |