Atlétika: 25 éves a rekordja, és nincs, aki megdöntse

Vágólapra másolva!
2023.05.31. 09:48
null
2001-es visszavonulása óta csak egy országos bajnokságon volt kint Czingler Zsolt, de lehet, idén újra kimegy<br />
Czingler Zsolt az ezredforduló időszakának legjobb magyar hármasugrójaként nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, és bár ma már a tollaslabda az első számú sportág az életében, 25 éves országos csúcsa egy ideig még biztosan érintetlen marad.

 

Negyedszázada nem tudják megdönteni Czingler Zsolt 17.24 méteres magyar csúcsát hármasugrásban, amelyet 1998. május 31-én állított fel Tivoliban, ahova kedden egyébként újra elutazott, sőt, ugrott is egyet a helyszínen.

„Remek formában érkeztem arra a versenyre, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy jobban sikerült a felkészülésem, mint a korábbi években – elevenítette fel a történteket Czingler Zsolt a Nemzeti Sportnak. – A bemelegítésnél egyre jobban éreztem magam, a versenyen pedig már elsőre 17.24-et ugrottam, majd még egyszer ugyanekkorát, és ráadásként még 17.23-at is, ami azt jelentette, hogy egy versenyen belül kétszer megdöntöttem, egyszer pedig beállítottam Bakosi Béla 17.23-as országos csúcsát.”

Czingler – akinek edzéseit Kasperkiewicz Gábor irányította, mondhatni, közösen tanulták a hármas­ugrást – 1998-as éve egyébként is kiugróan sikerült, elmondása szerint több okból is. Egyrészt 27 évesen, elegendő tapasztalattal felvértezve sportolóként a legjobb korba lépett, a sérülések is elkerülték, rendezett volt a magánélete, ami ugyancsak rengeteget számított. Ez mind össze­adódott, egymást erősítette, és hogy mennyit számított, jól mutatja, hogy már az előző években is kitűnő formában volt, mégsem tudta kihozni magából a maximumot.

„Abban az évben Drezdában 17.20-at ugrottam, de volt egy kísérletem, ami szerintem olyan 17.45 lehetett, a kísérletnél öt centit léptem be, az ugrás maga pedig 17.50 lett. Jónak éreztem, mindenképpen jobbnak, mint az országos csúcsomat, és ugyanezen a versenyen egyszer a deszkától távol elrugaszkodva ugrottam 16.90-et is” – emlékezett vissza Czingler Zsolt, aki 1983-ban, tizenkét évesen kezdett atletizálni, de csak három év múlva kötelezte el magát a hármasugrás mellett, miután az edzéseken megtetszett neki.

Czingler két olimpián, négy szabadtéri világbajnokságon, két szabadtéri Európa-bajnokságon, valamint két-két fedett pályás vb-n és Eb-n képviselte hazánkat. Bronzérmet szerzett a Japánban rendezett 1999-es fedett pályás vb-n, negyedik lett a 2000-es genti fedett pályás Eb-n, illetve hetedik az 1998-as budapesti szabadtéri Eb-n. Utóbbin a viadal történetének egyik legerősebb döntője jött össze, a világcsúcstartó brit Jonathan Edwards 17.99-es kontinenscsúccsal nyert, a nyolcas döntőből csak egy versenyző nem ugrott legalább 17 métert, de neki is csak egyetlen centi hiányzott hozzá. A 2000-es sydney-i olimpia aztán nem sikerült jól Czinglernek, leginkább egy korábbi bokaműtét miatt.

„Huszonkilenc évesen éreztem, hogy lassan vége a pályafutásomnak, így a kellő motiváció sem volt már meg, és egyre inkább kezdtem a sportolás utáni életemmel foglalkozni – fogalmazott az idén 52 éves Czingler Zsolt. – Elvégeztem az atlétikai szakedzőit a Testnevelési Főiskolán, de sosem edzősködtem, amiben talán benne volt az is, hogy úgy éreztem, kiégtem. Jobban érdekelt a számítógépes világ, ebbe az irányba indultam el a civil életben, webfejlesztéssel és grafikával foglalkozom azóta is.”

A visszavonulása utáni első években még mindent tudott a sportágról, de egyre kevésbé követte, csupán a fontosabb híreket hallotta és olvasta, és az elmúlt több mint két évtizedben csak egy országos bajnokságon volt kint nézőként. De úgy érzi, idén lehet, újra kimegy, akárcsak a budapesti világbajnokságra.

„Mi elég rossz időszakban voltunk a csúcson, a rendszerváltás után nagyon megváltozott a gazdasági helyzet és vele a hazai sportélet. Kicsit mintha elengedték volna a magyar sport kezét, mi csak egymást támogattuk a szegényes háttérrel  – tette hozzá. – Mára ez teljesen megváltozott, egyre profibbak a körülmények, komplett csapatok vannak a sportolók mögött, jobb az orvosi háttér, jobbak az eszközök, és több lehetőség van edzőtáborozni.”

Czingler közösen neveli kisfiát a második házasságában, és újra megtalálta a maga sportját, 46 évesen elkezdett tollaslabdázni, de ugyanolyan komolyan veszi, mint annak idején a hármasugrást. A heti egy-két edzés mellett amatőr versenyekre jár, edzéseit Király Ákos irányítja.

„Valahogy be kell hozni húsz-harminc év lemaradását…” – tette hozzá Czingler Zsolt, akinek 17.24-es rekordja nagy valószínűséggel a harmadik ikszet is megéri majd, ugyanis hosszú ideje nincs itthon olyan hármasugró, aki képes lenne megdönteni, vagy olyan tehetség, akit ennyi idő alatt fel lehetne építeni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik