Atlétika: Bugár Imre, a csehek magyar világbajnoka – videó

R. P.R. P.
Vágólapra másolva!
2023.08.17. 16:37
null
Bugár Imre az első magyar világbajnok atlétikában
„Láss csodát!” – biztat az augusztus 19-én kezdődő 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság szlogenje. Reményeink szerint a budapesti kilenc versenynap élmények sorát hozza majd az új stadion lelátóin helyet foglalók és az év legnagyobb sporteseményét a közvetítések révén világszerte figyelemmel kísérő atlétikabarátok számára is. Hogy milyenekre gondolunk? A vb rajtjáig felelevenítjük az elmúlt negyven év legnagyobb, legkülönlegesebb, legmaradandóbb világbajnoki teljesítményeit. Mostani részünkben Bugár Imre következik.

Bár Magyarországnak még nincs felnőtt szabadtéri világbajnoki aranyérme atlétikában, már az első, 1983-ban Helsinkiben megrendezett vb-n megszületett a történelmi magyar siker. Hogyan lehetséges ez? Nos, Bugár Imre diszkoszvetésben nem talált legyőzőre, de Imrich Bugár néven Csehszlovákiát képviselte.

Magyarságáról így vallott 2017-ben a Nemzeti Sportnak:

„Dunaszerdahely mellől származom, ami akkor Csehszlovákia területe volt, én pedig úgy voltam vele, hogy amilyen országban élek, ott versenyzem. Aztán amikor Csehszlovákia felbomlott, Prágában maradtam a klubomnál, a Duklánál, így cseh lettem, azt a nyelvet beszélem, a főiskolát is ott végeztem. De magyarul sem felejtettem el, habár otthon kevés emberrel tudok társalogni. A nemzetiségem magyar, sőt, magyarként én dobtam a legnagyobbat, 71.26 métert, amit aztán Fazekas Róbert túlszárnyalt. Régen egyébként nagyon szerettem Budapestre járni a Magyar Nagydíjra, ahol mindig úgy vártak, hogy »itt van a mi Bugár Imrénk, itt van a mi világbajnokunk«. Nagyon jólesett.”

Ami a Helsinkiben mutatott teljesítményét illeti, azokban az években nem nagyon volt nála jobb. A vb-n a selejtezőcsoportját megnyerve jutott be a döntőbe, ahol 67.72-vel aranyérmet szerzett, megelőzve a később világcsúcsot felállító, és azt azóta is tartó keletnémet Jürgen Schultotis.

A diszkoszvetés a 1983-as világbajnokságon Helsinkiben (Bugár győztes dobása 1.17-nél):

Bugárnak nagy fájdalmavolt, hogy 1984-ben a szocialista bojkott miatt nem tudott részt venni a Los Angelesi-i olimpián, pedig az egyik fő esélyes lett volna.

„Miután az 1982-es Európa-bajnokságot és egy évvel később, az első atlétikai világbajnokságot megnyertem, 1984-ben tényleg az egyik legjobb voltam a világon, a versenyeim átlaga 67.72 méter volt. Sajnos nem engedtek ki a Los Angeles-i játékokra a szocialista országok bojkottja miatt. Az olimpia helyett megrendezett moszkvai Barátság-játékokon – amit én egyébként csak truccolimpiának hívtam – elért 65.38-as eredményemmel negyedik lettem volna Los Angelesben, pedig nem adtam ki magamból sokat. Egyébként a német Rolf Danneberg nyerte meg az olimpiát, akivel abban az évben tizenegyszer versenyeztem, és egyszer sem volt jobb nálam.”

Ami az utódokat illeti, Budapesten óriási versenyre van kilátás, többen is esélyesek az aranyra. A szlovén Kristjan Ceh (vb-címvédő), a svéd Daniel Stahl (az olimpiai bajnoki cím védője) és a litván Mykolas Alekna (a tavalyi vb-en ezüstérmes, a kétszeres olimpiai bajnok Virgilijus Alekna fia) is simán megszerezheti a világbajnoki címet.

A VERSENYSZÁM A BUDAPESTI VILÁGBAJNOKSÁGON
Férfi diszkosz
Selejtező:
augusztus 19., döntő: augusztus 21.

A VILÁGBAJNOKSÁG TELJES IDŐRENDJE ITT!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik