Atlétikai vb: a világcsúcs, amelyik 36 éve tartja magát – VIDEÓ

Vágólapra másolva!

2023.08.04. 14:25

Címkék

„Láss csodát!” – biztat az augusztus 19-én kezdődő 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság szlogenje. Reményeink szerint a budapesti kilenc versenynap élmények sorát hozza majd mind az új stadion lelátóin helyet foglalók, mind az év legnagyobb sporteseményét a közvetítések révén világszerte figyelemmel kísérő atlétikabarátok számára. Hogy milyenekre gondolunk? A vb rajtjáig felelevenítjük az elmúlt negyven év legnagyobb, legkülönlegesebb, legmaradandóbb világbajnoki teljesítményeit – mai epizódunkban a világbajnokságon született világcsúcsok legrégebbikét.

1987. AUGUSZTUS 30., RÓMA

Az olimpiai aranyérmes, világbajnok és Európa-bajnok Sztefka Kosztadinova több mint 25 éve visszavonult, de a világrekordja, amellyel megnyerte az 1987-es római világbajnokság női magasugrószámát, mindmáig tartja magát.

A 180 centi magas bolgár atléta csupán 22 éves volt a római világbajnokság idején, de már Európa-bajnoknak mondhatta magát szabadtéren és fedett pályán egyaránt, vb-t csarnokban is nyert. S hát az övé volt a világcsúcs: 1986 májusában előbb beállította honfitársa, Ljudmila Andonova 207 centis rekordját, majd néhány napra rá 208 centivel már egyedül uralta a számot.


Új csillag tűnt fel, de egy év múlva kihunyt – az 1987-es világbajnokság története

Rómába tehát esélyesként érkezett, és ehhez méltón 202 centiig öt magasságot elsőre vitt. A 204-en viszont meglegyintette a kiesés jeges szele, csak harmadikra sikerült átjutnia felette, és a rutinos címvédő, a szovjet Tamara Bikova át is vette tőle a vezetést. Aztán a 206 már másodikra összejött, Bikovának nem, kényszerből, 208-ra vitte a harmadik kísérletét, de leverte. Kosztadinova már biztos aranyérmesként, felszabadultan emeltethette a lécet a 209 centis világcsúcsmagasságra, és másodikra átugrotta!

Ez volt az első világcsúcs, amelyet ügyességi számban értek el világbajnokságon, és az egyik legrégebbi, amelyik még érvényben van a sportágban. Minden idők 23 legnagyobb (206 centis vagy magasabb) ugrása közül tíz Kosztadinováé, aki három híján 200-szor repült át a két méter felett versenyen – például az 1995-ös, második világbajnoki címe (201) és az 1996-os olimpiai aranyérme (205) alkalmával, immár édesanyaként.

AZ 1995-ÖS VB FINÁLÉJA (A GYŐZTES UGRÁS 9:15-TŐL)

AZ ATLANTAI OLIMPIA GYŐZTES UGRÁSA

Az utóbbi húsz évben csupán háromszor közelítették meg veszélyesen Kosztadinova világcsúcsát: a horvát Blanka Vlasic 2007-ben 207-ig, 2009-ben 208-ig, az orosz Anna Csicserova 2011-ben 207 centiig jutott.

Az idei toplista sem ígér új rekordot: eddig mindössze hét kétméteres vagy nagyobb ugrás került fel rá. Az ausztrál Nicola Olyslagers 202 centiméterrel vezet (201 és 200 centis ugrása is van), az ukrán Jaroszlava Mahucsih is három ugrással szerepel az élbolyban (201, 200, 200), a szintén ukrán Irina Gerascsenko egy kerek kétméteres ugrást mondhat magáénak.

A VERSENYSZÁM A BUDAPESTI VILÁGBAJNOKSÁGON
FÉRFI MAGASUGRÁS
Selejtező: augusztus 20. Döntő: augusztus 22.
NŐI MAGASUGRÁS
Selejtező: augusztus 25. Döntő: augusztus 27.

A VILÁGBAJNOKSÁG TELJES IDŐRENDJE ITT!