Sohasem látott fókuszba került itthon az atlétika

Az atlétika egyike a globális sportok szűk körének, azaz a világ minden pontján profi szinten, magas színvonalon űzött sportágaknak. Éppen ezért nehéz odakerülni nemcsak a dobogóra egy-egy világeseményen, de általában a döntőbe jutásról is centiméterek és századmásodpercek döntenek. Ráadásul sorra dőlnek a világrekordok, a nemzetközi mezőnyben most nincs egy olyan kiemelkedő szupersztár, mint amilyen Usain Bolt volt, hanem szinte minden szakágnak megvan a maga csillaga.

Szerencsére 2023-ban a hagyományosan magas színvonalú egynapos viadal, a Gyulai István Memorial mellett az év legfontosabb megméretésének is Magyarország adott otthont. Augusztusban a világ atlétikája „házhoz jött”, Budapest adott otthont a földkerekség harmadik legnagyobb sporteseményének, a szabadtéri vb-nek. A szervezők egyik fő célja az volt, hogy minden este legyen telt ház, azaz 35 ezer ember látogasson el a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központba. Ez a kilenc esti program majdnem mindegyikén össze is jött. Augusztus 20-án délután telt házas közönség láthatta, ahogyan Halász Bence bronzérmes lesz kalapácsvetésben, két hétpróbázónk, Krizsán Xénia és Nemes Rita egyaránt a top 10-ben zár, vagy éppen ahogyan Noah Lyles megnyeri a 100 métert. Az amerikai lett a vb legnagyobb sztárja, később 200 méteren sem talált legyőzőre és a 4x100-as váltót is sikerre vezette.

Már az első este világcsúcsot hozott, amit az USA 4x400-as vegyes váltója ért el. A kenyai Faith Kipyegon nyerte meg a női 1500 és 5000 métert – korábban egy vb-n ez a duplázást még senkinek sem sikerült. Sha'Carri Richardson a döntőbe épphogy bejutva, a 9-es pályán futva győzött a női 100 méteren. Láthattuk a sportág talán legnépszerűbb alakjának, Armand Duplantisnak a világcsúcskísérleteit férfi rúdugrásban, és a vb-t drámai eséssel kezdő, de két arany-
éremmel záró Femke Bol emberfeletti hajráját a női 4x400 méteres váltófutás utolsó méterein. Az ehhez hasonló emlékezetes pillanatokat a végtelenségig lehetne sorolni, amelyek közül jó néhány a rekordot jelentő 63 fős magyar csapathoz fűződik.

Öt váltónkból négy, a 4x400-as vegyes váltó, a női 4x100-as és 4x400-as, illetve a férfi 4x400-as is magyar csúccsal örvendeztette meg a közönséget. A szezon két felfedezettje, az egyaránt még csak 21 esztendős Takács Boglárka és Molnár Attila is megmutatta a világnak, hogy minimum Európa-klasszissá válhat a következő néhány évben. Az előző évtized legnagyobb egyéniségei közül elbúcsúztunk a 2018-ban fedett pályán világbajnoki címet nyerő súlylökőnktől, Márton Anitától.
Az év magyar atlétái Halász Bence és a vb-4. helyével régi álmát valóra váltó Krizsán Xénia lettek, utóbbinak a neve – a vb-n elődöntőbe jutó Kozák Luca győzelme után egy évvel – az Év női sportolója szavazáson ott van a legszűkebb elitben, a legjobb háromban.

„Most már kellő távlatból mondhatjuk, hogy az atlétika sohasem látott fókuszba került a hazai sportéletben. A sportág újra népszerű, ami az egyesületekbe jelentkező fiatalok növekvő létszámában is megfigyelhető. A vb hatására és a magyar csapat ottani helytállásának köszönhetően megsokszorozódott az atletizálni kívánók száma” – számolt be büszkén a budapesti vb talán legnagyobb pozitív hatásáról Scheidler Géza, a Magyar Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatója.
A sportvezető szerint a júniusi csapat Európa-bajnokságon látott magabiztos, feljutást érő teljesítmény már remek előjel volt a vb előtt. Magyarország a kontinens 16 legerősebb csapata között méretheti meg magát 2025-ben Madridban. Azonban addig még előttünk van a 2024-es szezon, amely szintén nagy kihívásokat tartogat a mieinknek, a többi között az olimpiát is.