A pályán a londoni játékosok nagyon gyorsan alapot adtak edzőjük sztárallűrjeinek, ugyanis még húsz perc sem telt el, és máris triplán túlteljesítették a továbbjutáshoz szükséges egygólos normát. Szinte hihetetlen, de a kék mezesek mint kés a vajban, úgy hatoltak át a Barcelona védelmén, és a befejezésekkel sem álltak hadilábon: a három gólt négy lehetőségből hozta össze a Chelsea. Az egyetlen kimaradt lehetőség Lampard nevéhez fűződött, a támadó Duff szögletét, majd Terry csúsztatását követően félfordulatból lőtte kicsit fölé a labdát. Ekkor azonban már csapata állt továbbjutásra, mert öt perccel korábban Gudjohnsen bevette Valdés kapuját - Kezsman jobb oldalról érkező beadása három vendégbekk előtt is elsuhant, pontosan az izlandi elé, aki estében, közelről vágta a hálóba a labdát. Röviddel később Lampard is feliratkozott a góllövők közé, miután Joe Cole lopta a távolságot a jobb szélen, majd tizenhat méterről lőtt, a labda megpattant egy barcelonai bekken, a becsapott Valdés csak bele tudott ütni a lövésbe (már az is bravúr volt!), a középpályás pedig közelről nem hibázott. Alig két perccel később szenzációs ellenakcióból vitte be a harmadik találatot a Chelsea: Kezsman a mélységből kapott labdát azonnal sarokkal visszatette Joe Cole elé, aki ütemből ugrathatta ki Duffot. Az ír csatár egyedül masírozott a kapu felé, majd a kiszolgáltatott Valdés alatt a kapuba gurított.
Eldőlt a továbbjutás! Vagy mégsem? A Barca Ronaldinho vezetésével még a szünet előtt a maga javára fordította a párharcot.
A brazil először a 25. percben jelezte Abramovicsnak, ne dőljön hátra elnöki székében, igaz, fejese akkor még centikkel elkerülte a kaput. A következő percben kezdett "melegedni a szituáció" a londoniak számára, mivel Collina éles szemmel észrevette, hogy egy beadásnál Paulo Ferreira kézzel ért bele a labdába a tizenhatoson belül. A jogos tizenegyes végrehajtását Ronaldinho vállalta magára, és ugyan Cech jó irányba vetődött, sőt, még a labdába is bele tudott érni, a gólt nem tudta megakadályozni. A 38. percben Deco szabadrúgását hárította a cseh kapus, hogy aztán a következő, a kapujára tartó lövésnél csak meressze a szemét. Természetesen Ronaldinho volt a tettes, aki a tizenhatos vonalánál, a fél Chelsea-védelem által körbevéve, "csőrrel" küldte meg a labdát, amely a kapu jobb oldalában pihent meg.
Csak a teljesség kedvéért: a szünet előtt Ronaldinho, Eto’o összjátékot követően a kameruni durrantott kevéssel a léc fölé, majd Joe Cole találta el a túloldalon a jobb kapufát.
Az első félidei parádé mindkét csapatot óvatosságra intette, ez azonban nem ment a lendület rovására, csak a helyzetek száma csökkent valamelyest. Az első ígéretes lövésre például több mint tíz percet kellett várni, ekkor Lampard próbálkozása kerülte el a kaput, mert a labda megpattant egy védőn. A szögletet követően Lampard fejjel próbálkozhatott, Valdés kezében halt el a labda, pedig ígéretes lehetőség volt. A túloldalt Belletti tornáztatta meg Cechet, a 61. percben pedig Puyol csukafejese után fogta meg hatalmas bravúrral a labdát a gólvonalon a Chelsea kapusa.
A hajrához közeledvén Xavi találta el két csel után a kapufát, Eto’o pedig fölévágta a kipattanót. Bánhatták a katalánok, tekintve, hogy a hazaiak kihasználták a következő lehetőségüket: Duff szögletét követően a teljesen tisztán hagyott Terry tizenegy méterről csúsztatott a hoszszú sarokba, eldöntve ezzel, hogy az angolok jutnak tovább a két gigász csatájából.
CHELSEA (angol) - BARCELONA (spanyol) 4-2 (3-2)London, 42 000 néző
V: Collina (olasz). G: Gudjohnsen (8.), Lampard (17.), Duff (19.), Terry (76.), ill. Ronaldinho (27., 38. - az elsőt 11-esből)
CHELSEA: Cech - Paulo Ferreira (Johnson, 51.), Ricardo Carvalho, Terry, Gallas - Makelele, Lampard, J. Cole - Duff (Huth, 86.), Gudjohnsen, Kezsman
BARCELONA: Valdés - Belletti (Giuly, 84.), Puyol, Oleguer, Van Bronckhorst (Sylvinho, 46.) - Xavi, Gerard, Deco - Iniesta (Maxi López, 86.), Ronaldinho, Eto’o
Továbbjutott: a Chelsea, 5-4-gyel
---- N ---- J