Didier Hamann - nemzetisége: német 59/6 születési hely: Waldrassen ideje: 1973.08.27. pozíció: irányító magassága: 184 cm súlya: 72 kg korábbi klubjai: FC Wacker München, Bayern München, Newcastle, Liverpool sikerei: BL-győztes (2005) világbajnoki ezüstérmes (2002), Európai Szuperkupa-győztes (2001), UEFA-Kupa-győztes (1996, 2001), német bajnok (1994), angol kupagyőztes (2001), német kupagyőztes (1998), Ligakupa-győztes (2001, 2003), Charity-Shields-győztes (2001) 93-94 Bayern München 5 1 - - 94-95 Bayern München 30 0 BL 6 0 95-96 Bayern München 20 2 UEFA 7 0 96-97 Bayern München 22 1 UEFA 2 0 97-98 Bayern München 28 2 UEFA 8 1 98-99 Newcastle United 23 4 - - 99-00 Liverpool 28 1 - - 00-01 Liverpool 30 2 UEFA 13 0 01-02 Liverpool 31 1 BL 11 0 02-03 Liverpool 30 2 BL+UEFA 5+4 0+0 03-04 Liverpool 25 2 UEFA 5 1 04-05 Liverpool 30 0 BL 10 1 05-06 Liverpool 0 0 BL 0 0 A táblázatban szereplő adatok sorrendben: év, csapat, mérkőzések száma, szerzett gólok száma, nemzetközi kuparészvétel, nemzetközi kupameccsek száma, nemzetközi kupameccsen szerzett gólok száma.
Didier napjaink egyik legjobb német irányítója - igaz, nincs valami nagy választék a piacon. Nagyon jó játékos, védőmunkája elsőrangú, játékintelligenciája osztályon felüli, mindössze technikailag nem elég képzett. Főleg a lapos passzos játékot szereti, s szabadrúgásait, bombáit Európa-szerte rettegték fénykorában. Természetesen technikailag nincs sok hasonlóság a két Didi, az egykori brazil világbajnok zseni és a germán között...
A kis Didi Waldrassen városában látta meg a napvilágot 1973. augusztus 23-án, de a Bayern Münchenben iskoláiban ismerkedett meg a sportág alapjaival. 21 éves korától már alapember a piros-kékeknél, s akkoriban még olyan középpályások szaladgáltak a középpályán mint Matthaeus, Effenberg, a holland Európa-bajnok Jan Wouters, Thomas Strunz, úgyhogy nem volt könnyű dolga. Igazából csak 1997-től számított húzóembernek a Bayernben, és ez rögtön meghozta neki a válogatottságot: első mérkőzésén a Nationalelfben Dél-Afrika ellen gólt is szerzett. Az 1998-as világbajnokságon a németek valamennyi mérkőzésén szerepelt, a torna után pedig az angol Newcastle United játékosa lett. Otthol már mindent megnyert: bajnokságot, kupát, UEFA-Kupát s új kihívásokra volt éhes - 10 millió dolláros ára is szépen csengett a bajoroknak...
A megfelelő helyre került: kemény, határozott, kissé darabos stílusa igazi angolos játékossá tette őt. Nagyon hamar belopta magát a szurkolók szívébe, ezért nem csoda, hogy egy évvel később megvette őt a Liverpool FC, mégpedig nyolcmillió fontért, amivel ő lett a vörösök történetének addigi legdrágább idegenlégiósa! Azonban egyetlen mérkőzés után negyedévre kidőlt sérülése miatt, ám később igencsak kárpótolta magát a pihenőért: visszatérte után a kezdőbe verekedte magát, Houllier nagyon bízott benne és a Nationalelfben is alaptag maradt. Angliában tovább gyarapította gyűjteményét: bár a bajnokságban a legjobb eredményük egy harmadik hely volt, nem kevesebb mint hat kupát nyertek 2001-2003 között! Pedig nem mindig járt az albioni fanok kedvében: ő lőtte az utolsó gólt a Wembley történetében az Anglia elleni győztes VB-selejtezőn. 2005 elején egy internetes szavazáson vicces kedvű német fiatalok "megnyerették" vele azt a versenyt, ami arról döntött (volna), hogy kiről nevezzék el az újjáépített Wembleybe vezető hidat... A 2002-es világbajnokságon végig remekül játszott, Kahn és Ballack mellett a csapat vezéregyénisége volt. A 2003-2004-es EB-selejtezők közül ötön szerepelt s csak sérülése esetén mulasztott. A 31 éves futballistát inkább erőnléte és védekezőmunkája, mint irányítókészsége miatt játszatta Völler Ballack mellett középen, s bizony nem nyűgözte le a Nationalelf hívőit portugáliai játéka.
Houllier távozása után Rafa Benitez is alapemberként számított rá, annál is inkább, mert Gerrard és Xabi Alonso ritkán volt egyszerre egészséges. Dietmar ki is használta a lehetőséget, s jó játéka miatt a médián keresztül megüzente az új szövetségi kapitánynak, Klinsmannak, hogy kész a visszatérésre. Bár egykori játékostársa kinevezése óta egyszer sem hívta meg a keretbe, s a fiatalokat, Tim Borowskit, Fabian Ernst, Torsten Fringst és Thomas Hitzlspergert játszatta - azaz nagyon valószínű, hogy Didi Portugáliában játszotta búcsúmeccsét. Hamann mindenesetre nem adja fel, s azt tervezi, hogy ha Németországba igazolna talán jobban szem előtt lenne - fel is ütötte fejét a pletyka egy esetleges Hargreaves-Hamann-cseréről... A nagy találgatásnak az vetett véget, hogy a BL-döntő után némi meglepetésre (6.3-as átlaga és mindössze hat gólpassza nem ezt valószínüsítette) két évvel meghosszabbította szerződését, de a Konfederációs Kupát sérülése miatt ki kellett hagynia. Az augusztusi hollandok elleni névsorban viszont 15 hónap után végre felbukkant Dietmar Hamann neve.
"Remélem, ezúttal már játszhat. Markáns személyiség, hasznos futballista, nagyban hozzájárult a Liverpool BL-diadalához" - méltatta a 31 esztendős középpályást Klinsmann kapitány. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a portugáliai Európa-bajnoki kudarc óta Hamann kétszer is kapott meghívót a válogatottba, ám sérülés miatt mind a kétszer lemondta a szereplést.
