Samuel Odusey Kuffour

Samuel Kuffour sokáig a németes keménység egyik legjelesebb képviselője volt, dacára származásának. Hihetetlenül lelkes, kemény és odaadó játéka az amúgy a feketékkel nem túlságosan toleráns német drukkerek egyik kedvencévé tette a ghánai fiút. A klub vezetői is honorálták a kőkemény emberfogó tudását: bár 2001-ben a Barcelona és az AS Roma is bejelentkezett érte, sőt, a pletykák szerint a Real is megtette maga ajánlatát, ám Franz Beckenbauer elnök hallani sem akart az eladásról, még a 10 millió márka feletti összegek hallatán sem. Végül, elejét véve a további pletykáknak, kivásárlási árát 30 millióban határoztak meg. Természetesen 19 éves kora óta a ghánai nemzeti csapat tagja, sokáig ő volt a csapatkapitánya a Fekete csillagoknak, annak ellenére is, hogy 2002-ben az Afrikai Nemzetek Kupáról hazapaterolták sportszerűtlen viselkedése miatt...

Samuel Ghánában született, de nagyon korán, már 13 évesen Európába, az AC Torinóba került. Itáliában nagyon jól játszott a juniorcsapatokban, egy pár kupameccsen a nagyok között is pályára lépett, s itt figyeltek fel rá a bajoroknak bedolgozó tehetségkutatók. 17 évesen, 1993-ban költözhetett Németországba, ahol eleinte az ificsapatokban erősödött, majd 20 éves korában kölcsönadták az első osztályú Nürnbergnek. Az 1.FC-ben olyan jól játszott, hogy visszatérte után azonnal a kezdőcsapat stabil tagja lett, s olyan korszakalkotó védők mellett játszhatott, mint a Babbel, Matthaeus, Helmer trió. Részese volt a Bayern összes ezutáni címének, de a legemlékezetesebb kép az 1999-ben elveszített BL-döntőből maradt meg róla, amikor a gyepre lerogyva siratta a már biztosnak hitt győzelmet. 2001-ben már több szerencséje volt a Bajnokok Ligája-fináléval, nagyon jól játszott, levette a pályáról Angulót és Carew-t is. Az ezt követő Világkupa-döntőn még inkább a figyelem fókuszába került, hiszen a Boca Juniors ellen ő lőtte a mérkőzés egyetlen gólját, így Sammy vámoltathatta a mérkőzés legjobbjának járó Toyotát is! 2002-ben voltak kisebb nézeteltérései a klub vezetőségével, de végül is nem adták el, pedig Beckenbauer többször is ezzel fenyegette meg. A következő sem az ő éve volt: bár bajnok és kupagyőztes lett, a BL-ben jópár gól a lelkén szárad, ráadásul márciusban hatmeccses eltiltást kapott egy durva belemenés miatt, s a legfájóbb: az év elején odahaza vízbe fulladt 15 hónapos kislánya.

Óriási lelki erőről tett tanúbizonyságot, hiszen a gyász ideje alatt is végig a csapatban maradt... Őszre összeszedte magát, s bár ő volt Mehmet Schollon kívül a legrégebben a klubnál szolgáló játékos a bajnokcsapatban, több nagy klubbal is tárgyalt: hívta a Real Madrid, a Roma, a Barca, az Arsenal és a Juventus is. Némi meglepetésre mégis maradt Münchenben, pedig 2005 nyarán lejárt szerződése, azaz akkor még kérhettek volna némi pénzt érte. Nem is hosszabbította meg év közben sem kontraktusát, igaz, alaposan rápihenhetett döntésére, mert sérülése miatt a 2004-2005-ös szezonban még tíz mérkőzésen sem léphetett pályára. Nagyon szerette volna őt Wenger leigazolni, s Sammy sem ellenkezett ("A feleségem Londonban nőtt fel, és sok az ismerősünk ott, amikor Angliában vagyok, mindig nagyon jól érzem magam"), de év elején a Capello vezette Juventus is bejelentkezett érte, hiszen Ferrara visszavonulásával, Iuliano, Legrottaglie és Montero "nyugdíjazásával" ideális párja lett volna Cannavarónak az öregecskedő Thuram helyett. Ráadásul Sammy megkapta a német útlevelet is, azaz mint EU-s játékosnak több esélye van, hogy egy nagy gárdába igazolhasson.

Nyáron végül is az AS Romával egyezett meg végül, de az olasz klubot az UEFA kizárta az átigazolási szezonból a Mexés-ügyből fennálló tartozása miatt, így csak a transzferstop feloldásakor, augusztus elején lehetett hivatalosan is tagja a farkasfalkának. első idényében nem nyűgözte le vezetőit, így kölcsönadták a Livornónak, majd ingyen elengedték az Ajaxhoz 2008 elején, szintén kölcsönben. Nyáron némi meglepetésre visszavonult, de bő fél év múlva odahaza újrakezdte az Asante Kotokóban.