Francesco Totti életrajza

nemzetisége:
olasz
58/9
születési hely:
Róma
ideje:
1976.09.27.
pozíció:
irányító, csatár, támadó középpályás
magassága:
180 cm
súlya:
80 kg
korábbi klubjai:
Fortitudó, Smit Tevere, Lodigiani
sikerei:
olasz bajnok (2001), Olasz Kupa-győztes (2007, 2008), Olasz Szuperkupa-győztes (2001, 2007), Eb-ezüstérmes (2000), U-21-es Európa-bajnok (1996), U-18-as Eb-ezüstérmes (1995), vb-résztvevő (2002), Eb-résztvevő (2004), az Év játékosa Olaszországban (1998, 2000, 2001, 2002, 2005, 2007), tizedik a FIFA Év játékosa-szavazásán (2000, 2001), az Év csapatának tagja az ESM szerint (2001, 2004), az Év csapatának tagja a Serie A-ban (2000, 2001, 2002, 2004, 2005, 2007), az Eb álomcsapatának tagja (2000), az Év hetedik legjobb játékosa a World Soccer szerint (2000), az Év negyedik legjobb játékosa a World Soccer szerint (2001), olasz gólkirály (2007), Európai Aranycipős (2007)

Francesco napjaink egyértelműen legjobb és legnépszerűbb olasz futballistája, aki egy személyben a lányok kedvence és örökös, gusztustalan reklamálásaival a bírók réme is. Befutása óta a szövetségi kapitányok, Zoff, Trapattoni és Lippi első számú kedvence volt s nem is érdemtelenül: tulajdonképpen ő az egyetlen kreatív ember az egész olasz csapatban, tehát rajta áll vagy bukik az itáliaiak jó/rossz szereplése Németországban is.

Fiorella mama és Lorento papa büszkesége már kis korában is focilabdáival tért aludni éjjel, nappal pedig a tengerparton rúgta a bőrt. Állítólag kilenchónaposan már vígan szaladgált a pöttyös után, így kisiskolásként bekerült a kerületükben (Saint Giovanni) lévő kis klub, a Fortitudo gyermekcsapatába (1984), ahonnan hamar a Smit Teverében került. Innen emelték ki 1986-ban az AS Roma fiókcsapatába, a Lodogianiba – amikor Emidio Neroni edző beszámolójából kiderült hogy mennyire tehetséges a kis Francesco, akkor a Lazio és az AS Roma között dönthetett a család. 13 évesen igazolta le rajongott farkasos klubja, s 1993-ban, azaz 16 éves korában mutatkozott be a nagyok között: Vujadin Boskov mester keze alatt esett át a tűzkeresztségen 1993. március 23-án a Brescia elleni idegenbeli bajnokin. Abban az évben még egy mérkőzést kapott, a következőben nyolcat, 1994-től pedig alapembernek számított a fővárosiaknál. Csapattársai a kapus Cervone, Lanna, Aldair, a ma valenciás Carboni, Petruzzi, a zseniális előd Giannini, di Biagio, a svéd Thern, az argentin Trotta, Moriero; s a két dél-amerikai csatárfenomén, az argentin Balbo és az uru Fonseca voltak - szóval remek, nemzetközileg is jegyzett sztárok, akikkel aztán az égvilágon semmit sem nyert... Időközben természetesen bekerült hősünk az U-21-es válogatottba is, akikkel (Panucci, Cannavaro, Nesta, Pippo Inzaghi, Vieri, Delvecchio) Európa-bajnok lett 1996-ban - Cesare Maldini egyébként a sérült Del Piero helyére hívta meg őt!

1998-ban a sportújságok szerint ő lett az év játékosa a bajnokságban, Svájc ellen bemutatkozhatott a nagyválogatottban is - de csak Del Piero örökös cseréjének számított, Roby Baggio miatt pedig az 1998-as vb-t is elmulasztotta. 1999-ben érkezett viszont a Romához az a Fabio Capello, aki hátravonta őt a két csatár mögé irányítónak, azaz fantasistának, s ezzel sokkal jobban kibontakozhattak Totti képességei, innentől számít tulajdonképpen világklasszisnak. A 2000-es Európa-bajnokságon mutatta meg először farkaskörmeit a nagyvilágnak (itt már ő, nem pedig a harmatos, a döntőben két ziccert is elhibázó Alex volt a csapat sztárja), majd 2001-ben végre teljesült gyermekkori álma: bajnok lett szeretett klubjával! A Batistuta-Montella-Delvecchio csatársorral kiharcolt siker után nagy örömében egy harcoló gladiátort tetováltatott a karjára. Pedig azon a nyáron majdnem eligazolt az örök városból, mert Sensi elnökkel sokáig alkudozott lejáró szerződéséről, de végül évi 7.5 millió eurós fizetést csikart ki magának! Ezután megnyerték még az olasz Szuperkupát is, de már ekkor nyilvánvaló volt, hogy ezzel a kerettel a nagy cél, a BL-arany elérhetetlen marad. Innentől kezdve - bár mindig remekül játszott - egyre gyakrabban lehetett hallani arról, hogy kinőtte már a Romát, nagyobb céljai vannak s szeretne a legjobb klubba igazolni, a legragyogóbb csillagokkal együtt játszani - ez pedig a Real Madridot jelentette számára. Ott volt hősünk a taljánok számára balul sikerült 2002-es világbajnokságon is, ahol csúnyán összeveszett Buffonnal, mert a kapus kritizálta Tottit, hogy az egy komplett orvosi stábbal utazott Távol-Keletre. A Squadra Azurra két legnagyobb klasszisa fél évig szóba sem állt egymással…

Tény, Totti nem volt éppen csúcsformában, a hazaiak elleni vesztes mérkőzésen műesésért a bírónak csúfolt B. Moreno ki is állította. Ekkor már valóságos kultusz vette őt körül: ennek pozitív jelei a csinos hölgyemények voltak (két menyasszony plusz gyengéi, az olasz TV-k showgirljei), a negatívak az ősellenség, a Lazio drukkerei által terjesztett ún. Totti-viccek voltak, melyekben a főhős erősen korlátolt elméjén gúnyolódtak. Ezekből Francesco - butaságára alaposan rácáfolva - egy kis könyvecskét jelentetett meg, amiből szép hasznot húzott:). De másokon is szívesen segít, lévén az UNICEF nagykövete lett. Bár az Aranylabda-szavazáson klubja gyenge nemzetközi szereplése miatt rendre esélytelen volt, talán ő volt 2003 legjobbja, s 2004 tavaszán is fantasztikusan futballozott. „Ha nem ő kapja az Aranylabdát, akkor az azt jelenti, hogy találtak Európában egy futballistát, aki jobban játszik az igazi aranylabdásnál.” Ezt a mondatot 2003. november 24-én olvashattuk a milánói La Gazetta dello Sportban, a Bologna–Roma mérkőzés tudósításában, ahol a szakíró ezzel magyarázta meg, miért adott Itáliában magasnak számító, 8-as osztályzatot Francesco Tottinak. Francesco egyébként a mérkőzésen pazar (ballábas!) kapáslövéssel nyitotta meg a római gólok sorát, majd nagyszerűen irányítva vezette a bordó-sárga "farkasokat" a 4–0-s idegenbeli diadalra. Ebből is kiderül, hogy Totti nemcsak kiváló futballista, sokoldalú tehetség is: csatárokat megszégyenítő módon eredményes (több mint 80 A-ligás gólnál jár, pedig még csak 27 éves), ám igazából akkor érzi jól magát, ha fél sorral hátrábbról, a támadók és a középpályások közötti térben mozogva irányíthat, indulhat meg, passzolhat, adhat be, lőhet kapura.

Pályafutása eddigi legsikeresebb évadja a 2000–2001-es idény volt, amikor bajnoki címre és Olasz Szuperkupa-győzelemre vezette a Romát, amellyel azonban a nemzetközi porondon egy-két részsikeren kívül igazán jelentős eredményt még nem tudott felmutatni. Ez a viszonylagos sikertelenség az oka annak, hogy Totti nevét (egyelőre) olvashatjuk ugyan ezeken a listákon, ám még nem az esélyesek között. (Igaz, 2001-ben Owen, Raúl, Kahn és Beckham mögött az ötödik lett az Aranylabda-szavazáson.) Téved azonban, aki azt hiszi, hogy Francescót olyan nagyon megviselné ez a fajta "mellőzöttség": számára sokkal fontosabb, hogy Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő a minap kitüntette a szegény gyerekek megsegítésére kitalált akciói miatt, és hogy remekül fogy a róla szóló viccgyűjtemény, amelynek a hasznát szintén jótékony célra fordítja. Zárjuk is cikkünket egy Totti-viccel: Totti négy hónap alatt összerakott egy puzzle-t, majd megfordította a dobozát, és látta, hogy az van ráírva: 2-3 évig. "Hé, de hisz akkor én egy zseni vagyok!" – kiáltott fel.
És tényleg az…

Időközben Sensi elnök szép lassan a csőd szélére vitte az AS Romát, így egyes sztárjait el kellett adnia a túléléshez: bejelentkezett Tottiért a Real Madrid, a Milan, a Manchester United, de ő állítólag azt nyilatkozta, hogy a királyi klubban szeretne együtt játszani Ronaldóval. Olaszországban gyakorlatilag senki sem kételkedett abban, hogy a 2004-es Európa-bajnokság Francesco Totti nagy tornája lesz. A bajnokságban a második helyen végző Roma csapatkapitánya parádés formában futballozta végig az idényt, ráadásul nemcsak a dobogó második fokára irányította a "farkasokat", hanem a gólszerzésből is alaposan kivette a részét: 20 találattal harmadik lett a góllövőlistán, amivel mellesleg egyéni csúcsot állított fel. Francesco kiválóan futballozott a mélységből indulva, a két ék mögött játszva, de abban az idényben zömmel csatár volt, még akkor is, ha általában az előretolt ék, Cassano (vagy Carew) mögül indult. A szeptemberben 28. évét betöltő klasszis a válogatottban is kifejezetten jól érezte magát, számtalanszor bizonyította, hogy Christian Vierivel és Alex Del Pieróval is kiválóan tud együtt játszani. Totti egyébként saját maga is meg volt győződve, hogy ő lesz az Európa-bajnokság egyik nagy csillaga! Azonban az olasz válogatott karmestere a dánok elleni első csoportmérkőzésen a játékvezető háta mögött leköpte a skandináv válogatott középpályását, Christian Poulsent - bár Manuel Enrique Mejuto Gonzalez játékvezető nem látta az esetet a DR1 dán internetes honlap szerzett egy felvételt az esetről, amelyen tisztán látszik, hogy Totti a Schalke betonkemény középpályása felé köpött.

A Roma irányítója egyébként a mérkőzés végére teljesen elveszítette a fejét, ugyanis nyújtott lábbal szállt bele a Panathinaikosz védőjébe, René Henriksenbe, és örülhetett, hogy csak sárga lapot kapott a nyilvánvaló durvaságért. Az UEFA bírái előtt Francesco Totti bocsánatot kért tettéért: „Nagyon sajnálom ami történt, és nyilvánosan bocsánatot kérek. A felvételeket megnézve, nem ismerek magamra, nem hiszem el, hogy ilyet tettem. Szeretném, ha mindenki tudná, hogy az igazi Francesco nem ilyen.” – mondta bűnbánóan a dánok által olasz lámának aposztrofált irányító. Mindez úgy tűnik enyhítette a bírák szigorát, mivel a vád minimum négy mérkőzésre szóló eltiltást követelt. Totti védői arra irányították a figyelmet, hogy az a bizonyos "célzás" nem találta el Poulsent, mivel a dán nem reagált azonnal, és nem törölte meg az arcát, ehhez hozzátették a játékos civil életben nyújtott jótékonykodásait, amelyek "alátámasztják Totti szociális érzékenységét, és emberiességét". "Nem szerettük volna, ha Tottit ezen felvételek alapján megbélyegzik" – mondta Giulia Bongiorno, a játékos ügyvédje. A védelem ezen kívül kifogásolta a dánok felvételeit, amelyeket az a kamera rögzített, amellyel 90 percig kizárólag Tottit filmezték, holott a játékos nemhogy nem egyezett ebbe bele, de nem is tudott róla. A fegyelmi bizottság végül részben figyelembe vette az olaszok érveit, és csupán három mérkőzésre tiltotta el Tottit, ez azt jelenti, hogy csak az elődöntőben térhet volna vissza a pályára, amennyiben az olaszok eljutnak odáig.

A félresikeredett kontinenstorna után mindössze csak 12 gólig jutott a bajnokságban, ráadásul a farkasok jó néhány sztárjukat elveszítve szégyenszemre sokáig a kiesés ellen harcoltak, a nagyokra teljesen veszélytelenek voltak. Totti is gyakran elveszítette a fejét, egy súlyos szabálytalanság miatt tavasszal például öt bajnokit kellett kihagynia! Bár ismét felvetődött a neve a Real Madridnál, némi meglepetésre tulajdonképpen mindenféle különösebb médiafelhajtás és a szokásos cirkusz mellőzésével 2010-ig meghosszabbították szerződését – havi 120 millió forintot vihet haza minden hónapban friss feleségének, Ilary Blasinak nagy örömére! 2006-ban örökre beírta magát a futball nagykönyvébe, hiszen világbajnok lett a válogatottal, majd azzal a lendülettel szögre is akasztotta a címeres mezt, hiába is kérték fel a 2008-as Eb előtt, hogy gondolja meg magát. Kiváló formában száguldotta végig a 2007-08-as idényt is - olasz gólkirály és európai aranycipős lett - egészen addig, amig bele nem futott élete egyik legsúlyosabb sérülésébe.