Nem volt újság Karintiában (sem), amelyben Szabics Imre ne szólalt volna meg a klagenfurti Sturm Graz–Videoton mérkőzés előtt. Most, hogy már tudjuk, honfitársunk szerezte az osztrákok első gólját, a fehérváriak pedig kezezést reklamáltak az akció után, akár a 23-szoros válogatott támadónak is szegezhetnénk a kérdést: csakugyan „kezeskedett" a sikerért?
„Elek Ákos igencsak elhamarkodottan nyilatkozott a találkozó után – felelte Szabics Imre. – Ha visszanézi a jelenetet, a saját szemével láthatja, szó sincs arról, hogy kézzel tettem volna magam elé a labdát. Tudtommal meg a »brazil kör« nem pusztán engedi, hanem meg is követeli a vállak használatát. Ösztönösen cselekedtem. Sőt aki azt meri állítani, hogy egy ilyen átvétel minden mozdulatát megtervezi, az akassza szögre a cipőjét, hisz a következő tíz évre előre odaítélik neki az Aranylabdát."
Szabics Imre gólja hideg zuhanyként érte a Vidit, Roman Kienast lövése pedig maga volt a kegyelemdöfés. Sok(k) a kettő.
„Erős csapat a Videoton – dicsért a támadó –, de az eredmény reális. A különbség abból fakadt, hogy nekünk öt-hat kecsegtető gólszerzési lehetőségünk volt, a fehérváriaknak csupán egy-kettő. Lassan felőröltük ellenfelünk erejét. Sokat számít, hogy egy csapat játékosai milyen bajnokságban szerepelnek. Azt hiszem, a fehérváriak nem szoktak hozzá a nagy iramú, pörgős összecsapásokhoz. Ezért történhetett, hogy a hajrára mentálisan elfáradtak – és erőnlétileg is felülmúltuk őket. Polonkai Attila játéka ugyanakkor kellemes csalódás volt. Mondhatnám azt is, meglepett, milyen éretten, fegyelmezetten futballozott."
Azokat a Videoton-drukkereket viszont aligha lehet érettséggel vádolni, akik honfitársuk provokálásával voltak elfoglalva.
„Megértem, amikor így tesznek a szurkolók – magyarázta Szabics Imre. – Már-már hízelgő is, hiszen bennem látják, látták a veszélyt. Elfogadom tehát, ha a mérkőzésen végig pocskondiáznak. De szerintem a lefújás után, ha vége a csatának, nincsen helye a gyűlölködésnek. Ezért sem tudtam hova tenni a fehérváriak megnyilvánulását, amikor odamentem eléjük, hogy sportszerűen megtapsoljam őket. Elkeserített, amit akkor sokan a fejemhez vágtak..."
Emellett azonban más is bosszantja a csatárt.
„Egyik fél sem volt csúcsformában – hangsúlyozta. – Erről az európai szövetség, valamint a versenynaptár tehet. Szörnyű, hogy a bajnokcsapatoknak ilyen korán, a szezonkezdet előtt kell játszaniuk, holott ezek fontos mérkőzések, nagyban befolyásolják egy-egy klub jövőjét. Nemcsak nyerni, hanem veszíteni is sokat lehet – ebbe nem fér bele az a luxus, hogy a csapatok messze a csúcsformájuktól csapjanak össze egymással."
A BL-továbbjutás kérdése olyan, mint egy krumpliszsák – egyszer úgyis eldől.
„A mienk még nem dőlt el – figyelmeztetett Szabics Imre. – Ugyanakkor tény, az első mérkőzés kettő nullás végeredménye sokat javított az esélyeinken. Csakhogy a visszavágót éppen azért hívják úgy, mert az ellenfélnek esélye nyílhat a visszavágásra."
No, de válasznak ez túl diplomatikus...
„Akkor azt mondom: ha sikerül idegenben gólt szereznünk, borzasztó nehéz helyzetbe kerül a Videoton." Eléggé kézenfekvő, ugye?!
2. SELEJTEZŐKÖR, ELSŐ MÉRKŐZÉS |
STURM GRAZ (osztrák)–VIDEOTON 2–0 (0–0) |
Klagenfurt, Wörtherseestadion, 11 512 néző. Vezette: Attwell (angol) |
STURM GRAZ: Gratzei – Standfest, Feldhofer, Burgstaller, Pürcher – Bukva (Wolf, 36.), Weber, Koch (S. Foda, 82.), Hölzl – Muratovics (Kienast, 62.), Szabics. Vezetőedző: Franco Foda |
VIDEOTON: Tujvel – Brachi, Lipták, Horváth G., Héctor Sánchez – Gosztonyi (Walter, 73.), Mitrovics, Vasziljevics (Sándor Gy., 63.), Elek Á., Polonkai (Nagy D., 82.) – André Alves. Vezetőedző: Paulo Sousa |
G: Szabics (68.), Kienast (92.) |